MiNap Online

Bemutatták a város fejlesztési irányait

2014-05-13 23:27

A fenntartható város címmel tartott lakossági fórumot az önkormányzat kedd délután Miskolc Integrált Településfejlesztési Stratégiájáról. A fórumon bemutatták azokat a főbb pontokat, stratégiai irányokat, illetve néhány konkrét fejlesztést is, melyeket 2014 és 2020 között terveznek.

Lengyel Katalin, a Miskolci Városfejlesztési Kft. ügyvezetője köszöntötte a lakossági fórum résztvevőit az Ady Endre Kulturális és Szabadidőközpontban. Elmondta, Miskolc közgyűlése már tavaly decemberben elfogadta a településfejlesztési koncepciót, mára elkészült a stratégia vitaanyaga is, melyet több fórumon mutatnak be, és fogadják hozzá az észrevételeket, ötleteket.

Átfogó célokat tartalmaz a stratégia, mondta Kiss Gábor alpolgármester. Ezek közé tartozik a versenyképes gazdaság, a javuló életminőség, a növekvő biztonság, illetve a fenntartható környezet és a vonzó városkép. Miskolc 2030-ra az új gazdaság regionális központja  szeretne lenni, ezt segíti a kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánítás is. Emellett Miskolc a régió tudásközpontja és kiemelt befektetési célja lehet.

Az alpolgármester a javuló életminőség kapcsán megemlítette, hogy évente három bölcsődét újítanak fel, az óvodákkal együtt néhány év alatt megújulhat az összes. Személyi, anyagi és környezeti szempontból egyaránt biztonságos város megteremtése a cél, stratégiai cél még az épített környezet fejlesztése és a közlekedésfejlesztés is. Kiss Gábor arról is szólt, hogy tíz leromlott telep van a városban, ahol a közbiztonság és az életminőség sem megfelelő, így ezek felszámolása fontos: a többség érdekeit figyelembe véve is lépniük kell.


A fórumon részt vett a stratégia kidolgozásában szerepet vállaló Consulting-Szenzor Kft. két szakértője, Péter Zsolt és Nagy Zoltán. Utóbbi az anyag részleteiről szólva elmondta, tartalmaz kulcsprojekteket, akcióterületi fejlesztéseket (szám szerint hatot) és hálózatos projekteket. Négy kulcsprojekt van: a Déli, keleti befektetési övezet, a Technológiafejlesztő és -kutatóközpont létrehozása, a Közösségek erősödését szolgáló város, városrész-alközpontok rehabilitációja, városrészi közösségek fejlesztése és az Alacsony iskolázottságú társadalmi csoportok foglalkoztatási feltételeinek megteremtése.

Elhangzott, első körben Diósgyőr, a belváros, Tapolca és az Avas érintett, ahol kiépülhetnek városrészi központok, ezt követheti második körben Görömböly, Szirma, Pereces és a Szentpéteri kapu. Akcióterület a belváros a történelmi Avassal, Miskolctapolca az Egyetemvárossal, Miskolc középső városrésze Diósgyőrrel, a déli és keleti befektetési övezet, illetve a DAM és DIGÉP a vasgyári kolóniával. A hálózatos projektek közé tartozik a közüzemi infrastruktúra, a közlekedési hálózat, sport és zöld infrastruktúra, energia, oktatás, turisztika, energia és szociális ellátórendszer fejlesztése.

Az előadások után a lakosság részéről érkeztek kérdések, észrevételek. Elhangzott például az úthálózat fejlesztése, és az állami szerepvállalás fontossága. Ezek kapcsán az előadók kifejtették, 33 milliárd forint áll rendelkezésre Miskolc esetén településfejlesztési támogatásként, ami a második legnagyobb összeg a magyar városok közt. Forrásban nincs hiány, csak tudni kell élni vele, hangsúlyozta Kis Gábor. Az útfejlesztést minden akcióterület tartalmazza, ám Nagy Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a déli tehermentesítő meghosszabítását is tervezik, de az új Skoda villamosok üzembe állása, illetve a tervezett körvillamos elindulása után vélhetően többen választják majd a közösségi közlekedést, így nem biztos, hogy szükség lesz annyi útfejlesztésre, mint azt most gondolnánk.


Felmerült a belvárosi kapualjak rossz állapota miközben egyre nagyobb az élet a belvárosban, melynek kapcsán Lengyel Katalin arról beszélt, hogy a tulajdonviszonyok miatt nem egyszerű ezeknél az intézkedés és az előrelépés, de mindenképpen lépni szeretnének ebben, tervezik a kapualjak „kinyitását” vendéglátóhelyek fejlesztésével, illetve annak az elősegítésével, hogy ezek átjárhatóak legyenek mindenhol. Kiss Gábor arról szólt, hogy nincs Miskolcnak egy nagy főtere, viszont tervezik a belvárosi kisebb tereket összekötni egy „sétálófolyosóval”, ami szintén hozzájárulhat a kapualjak állapotának javulásához.

Szó esett még többek között a fórumon Bánkút helyzetéről, melyről elhangzott, hogy a város közép és hosszú távú terveiben is szerepel a fejlesztés. A DAM helyzetéről, melynek kapcsán arról beszéltek az előadók, hogy osztatlan közös tulajdonról van szó, több, mint 170 tulajdonossal, így 2020-ig már az is nagy eredmény lesz, ha sikerül ezeket rendezni. A kisvasút végállomás kapcsán viszont még nincs végleges döntés, hogy marad-e a Dorottya utcán, vagy költözik a „Bagolyvárhoz”, ahol egyébként intermodális csomópontot terveznek.

A stratégiáról még három fórumot tartanak a héten: 14-én, szerdán 17 órakor az Avasi Gimnáziumban szintén lakossági fórumra várják a miskolciakat, míg 15-én, csütörtökön 10 és 14 órakor a polgármesteri hivatal dísztermében a városban működő civil és gazdálkodó szervezetek részére szakmai fórumon ismertetik az anyagot.

H. I.
Fotó: Végh Csaba