MiNap Online

Bábel Balázs: Asztrik érsek maradványainak azonosítása felbecsülhetetlen értékű felfedezés

2014-04-18 16:42

Szent Istvánnak a pápától koronát hozó Asztrik kalocsai érsek maradványainak a beazonosítása felbecsülhetetlen értékű felfedezés – mondta Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek pénteken, az MTI-nek adott interjúban.

- Üzenetként is felfogható, hogy húsvét előtt pár nappal a tudomány megerősítette azt a sejtésünket, hogy az 1911-ben megtalált márvány koporsóban Asztrik első kalocsai érsek földi maradványai vannak – mondta Bábel Balázs kalocsai érsek, aki beiktatásakor Asztrik kilencvenedik utódaként nevezte meg magát.

Az érsek emlékeztetett arra, hogy a feltehetően Asztrik érsek sírleletét őrző szarkofágot Foerk Ernő 1910-ben és 1911-ben végzett ásatásakor találta meg a Szent István-kori székesegyház szentélyének a közelében, a főhajó tengelye mellett 3,6 méter mélyen, a mai főszékesegyház szentélye alatt.

– A márványkoporsót ezután az akkor létesített kripta oldalfalában helyezték el, a rajta lévő tábla szerint Győr nembeli Saul érsek maradványait tartalmazta – mondta Bábel Balázs, hozzátéve, hogy egy kérdőjel is látható a táblán, jelölve a korabeli régészek bizonytalanságát.

Az érsek beszámolt arról, hogy a Nagyboldogasszony Székesegyház felújítása 2009-ben kezdődött, majd a torony, a tető és a belső restaurálások után döntő elhatározásra jutottak.
– Felmerült a gondolat, hogy itt a nagy lehetőség, mielőtt kicserélnénk a padlózatot, végeztessünk el egy alapos régészeti munkát, amit a múlt században ugyan elkezdtek, de nem fejeztek be – fűzte hozzá.

Ekkor felkérték a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeit, akik már sokfelé dolgoztak, többek között Szíriában, Visegrádon és Esztergomban is. Bábel Balázs kiemelte, hogy az érsekség megrendelésére és finanszírozásával végzett tervásatás, a felújítást végző szakemberekkel együtt, igazi csapatmunka volt, amely során rábukkantak az első székesegyház alapjaira, majd a második székesegyház számos szép pillére is előkerült.

– A jelenlegi feltárás igazolta, hogy a régi székesegyház legalább akkora, ha nem nagyobb, mint a mostani – tette hozzá. – Én azért örültem nagyon, mert a feltárás bizonyította, hogy a Duna-Tisza közén is egy hatalmas kultúra és civilizáció volt, hasonló, mint amilyen a Felvidéken vagy az ország nyugati felén, csak a szerencsétlen történelmi körülmények miatt itt megsemmisült – fogalmazott.

Az érsek 1991-es beiktatása óta „könyvtárnyi” irodalmat áttanulmányozott, és sejtette – több könyvben és tanulmányban van arra utalás –, de nem tudta bizonyítani, hogy a székesegyházban van eltemetve az első érsek, Asztrik. Az 1911-ben megtalált márványkoporsót ismét kibontották.

Bábel Balázs fontos momentumnak nevezte, hogy a sírban talált leletek már a régészeket is abba az irányba terelték, hogy azok Szent István korában használt liturgikus tárgyak.
Az érsek kiemelte a főépítésznek, Vörös Mártának, a főszékesegyház egész felújítása vezetőjének szerepét, aki azt kérte, hogy végeztessenek el egy radiokarbon vizsgálatot a csontok korának megállapításához. A Magyar Tudományos Akadémia debreceni Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratóriuma térítésmentesen végezte el a vizsgálatokat.
A vizsgálat eredményével, az eddigi ismeretek, összegyűjtött adatok alapján, a sírmelléklet-kehely származási koráról alkotott régészeti vélemény alapján, Foerk feltevése igazolható: nagy valószínűséggel Asztrik érsek sírja, az ő csontmaradványait, relikviáit rejtette a vörös márvány szarkofág – hangsúlyozta az érsek.

Bábel Balázs szavai szerint, Asztrik a „pogányok” közé jött az országba, abból a kultúrából, ahol már régóta kereszténység volt, de a clunyi reformmal azt is meg kellett újítani. Az érsek leszögezte, hogy szép példa, erős ideál Asztrik személye, aki elkötelezetten keresztény volt, és magyarrá lett azáltal, hogy a magyar államiság kiépítésében, legfőbb szimbóluma, a korona elhozatalában komoly szerepe volt.

MTI