MiNap Online

Szent három nap – nagycsütörtöktől nagyszombatig

2014-04-17 10:31

Virágvasárnappal megkezdődött az utolsó nagyböjti hét, a Nagyhét, most pedig, csütörtöktől már a húsvéti szent három nap következik. Nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról emlékezik meg.

Nagycsütörtök az utolsó vacsora napja, Jézus szenvedéseinek kezdete. Ha csak a történetet nézzük, akkor is sok fontos esemény történt ekkor, elárultatásán kívül is. Máté evangéliumából idézve: Miközben ettek, vette Jézus a kenyeret, áldást mondott, és megtörte, a tanítványoknak adta, és ezt mondta: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem!” Azután vette a poharat és hálát adott, nekik adta, és ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára.” A katolikus hit szerint az oltáriszentség, a protestánst egyházak szerint az úrvacsora megalapítása ekkor történt, erre is emlékeznek a nagycsütörtöki szertartásokon.

A katolikus hit szerint Jézus ekkor alapította meg az egyházi rendet, ezért az olajszentelési mise keretében a papok közösen újítják meg szentelésükkor tett ígéreteiket. Ugyancsak ekkor mosta meg tanítványai lábát, példát adva szeretetről, alázatról és szolgálatról. Sok miséző pap is így tesz a nagycsütörtöki szentmisén. Ennek végén Krisztus ruháitól való megfosztásának jelképét, az úgynevezett oltárfosztást végzi el a pap: ekkor minden díszt eltávolítanak az oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy külön erre a célra kialakított kápolnába viszi. Csak a gyertyatartókat és a lepellel letakart keresztet hagyják ott.

A mise végén a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból. Elnémulnak a harangok (az orgona és a csengettyűk) is – Rómába mennek, hogy ott gyászolják Krisztust. Kezdetét veszi a legmélyebb gyász.



A keresztények Nagypénteken emlékeznek Jézus szenvedésére és kereszthalálára, ez a legszigorúbb böjt és gyász ideje. A katolikus egyház ősi hagyomány alapján ezen és a következő napon nem mutat be miseáldozatot, mert maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. A katolikus liturgiában felolvassák a passiót, Jézus szenvedésének történetét is, s leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet.

A reformátusoknál már a nagyhétre sok gyülekezetben fekete terítővel borítják le az úrasztalát, esetleg a szószéket, és nagypéntek része a passió előadása. Katolikusoknál szokás a keresztútjárás, így idézik fel Jézus szenvedésének állomásait.



Húsvét napja vasárnap és hétfő, de az igazi húsvéti ünneplés Nagyszombat délután kezdődik. Ekkor Krisztus teste a sziklasírban feküdt, de harmadnapra, azaz húsvét vasárnap hajnalára feltámadt. A katolikus liturgiában ekkor van a tűzszentelés, a húsvéti gyertya- és keresztvíz-szentelés. A tűz Krisztus jelképe, feltámadásával a remény és a fény születik meg világunkban. A misén újra megszólalnak a harangok, estefelé feltámadási körmenetet tartanak.

A húsvéti gyertya a föltámadt Krisztus jelképe. Fehér törzsén kereszt látható, az évszám, valamint az alfa és omega jele azt hirdeti, hogy Krisztusé a kezdet és a vég, az idő és az örökkévalóság. Az öt tömjénszem pedig öt sebére emlékeztet.

Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló hagyományos húsvéti vacsorát.

minap.hu