MiNap Online

Kárpátaljai költő Miskolcon

2014-04-10 17:07

Azok a versélmények a legmaradandóbbak, amelyeket személyesen, közvetlenül a költőtől kapunk – ezen gondolat jegyében, Költészet napi programsorozatának egyik szereplőjeként Miskolcra invitálta Vári Fábián László kárpátaljai költőt a megyei könyvtár. A Magyar Művészeti Akadémia tagja először a Herman Ottó Gimnázium tanulóival találkozott csütörtökön, pénteken pedig a lillafüredi koszorúzási ünnepségen mond majd emlékbeszédet.

– Hallottatok már Vereckéről? – tette fel a kérdést az elsőéves gimnazistáknak a csütörtöki közönségtalálkozón Vári Fábián László, s hogy a lehető legszebben írja le a magyar nemzet történetének egyik meghatározó helyszínét, felállva – mert azt úgy illik, s tanárként egyébként is hozzászokott már ahhoz, hogy hallgatósága előtt felállva beszél – elszavalta Kovács Vilmos Verecke című versét. „Ez hát a hon… Ez irdatlan / hegyek közé szorult katlan. / S az út… Kígyó vedlett bőre. / Hány népet vitt temetőre.” – a kezdősorok hallatán hamar elcsendesedtek a fiatalok, valamit talán megéreztek abból, mit jelent a kárpátaljai költő számára Verecke.



– Ismertem a szerzőt, ismertem a korát, és ismerem a vers keletkezésének körülményeit is. Így aztán pontosan tudom, milyen nagy szüksége volt akkor erre a versre a kárpátaljai magyaroknak. Ez a vers a túléléshez volt szükséges, de hatással volt a nemzettudat alakulására, fejlődésére is – fogalmazott Vári Fábián László.

Mint a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának elnöke elmondta, bár alig 150 ezer magyar él Kárpátalján, de a „történelmi tudat szempontjából az egykori vármegyék nagy jelentőséggel bírnak”. Munkács, Ungvár, Mezővári, vagy éppen a költő szülőfaluja, Tiszaújlak fontos szerepet töltött be egykor a magyar nemzet történetében. Csak hogy néhány példát említsünk: Mezővárin bontottak zászlót II. Rákóczi Ferenc hívei Esze Tamás vezetésével, Tiszaújlak pedig az első kuruc győzelem helyszíne volt a Rákóczi-szabadságharcban. A vidék tehát „ezernyi szoros szállal kötődnek a magyar történelemhez”, tette hozzá a kárpátaljai költő.

Vári Fábián László több versét is elszavalta a csütörtöki közönségtalálkozón, de mesélt gyermekkoráról, középiskolai és egyetemi tanulmányairól is. Megtudhattuk, hogy a tiszaújlaki általános iskola elvégzését követően a nagyszőlősi magyar középiskolában érettségizett 1968-ban. Ugyanebben az évben sikeresen felvételizett az Ungvári Állami Egyetem bölcsészkarára, magyar nyelvi és irodalom szakra. 1972-ben tanulmányait meg kellett szakítani, mert besorozták a szovjet hadsereg németországi hadseregcsoportjába, sorkatonai szolgálatra. Leszerelése után a beregszászi vasgyárban dolgozott, levelező tagozaton folytatta tanulmányait, és 1978-ban lediplomázott. 1976-tól 1997-ig a mezővári középiskolában magyar nyelvet és irodalmat tanított, majd a beregszászi magyar főiskola tanára lett.



A kárpátaljai költőt csütörtökön még egy közönségtalálkozóra várták a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. A miskolci „kirándulás” azonban még itt sem ért véget: pénteken 9:25-től a Lévay József Református Gimnáziumban is találkozik közönségével, majd a költészet napján, a hagyományos koszorúzási ünnepségen – április 11-én, pénteken délelőtt 11 órától – emlékbeszédet mond Lillafüreden.

K. I.
Fotó: M. L.