MiNap Online

Kecskemét védettebb, nagyobb helynek számított, és az volt a török hódoltság idején, mert a város mindig kiemelt jelentőséggel bírt a török Porta politikájában - hangsúlyozta a lelkész.

Korabeli iratok szerint a fatemplom mellé építették fel az iskolát, amely földszintes, többszobás, szalma- vagy nádtetős, vályog-, illetve faépület lehetett. Kezdetben elemi oktatásnak és alsó gimnáziumi évfolyamoknak adott helyet. Az iskola a fatemplommal együtt 1678-ban leégett, majd 1753-ban Kecskemét földesurának, Koháry Istvánnak a támogatásával már kőből épült meg.

Varga Nándor a kecskeméti oktatás szempontjából fontosnak nevezte, hogy az iskola – kisebb-nagyobb szünetekkel – az 1948-as államosításig működött. Akkor három iskolát vontak össze: a református, a piarista és egy állami iskolát, amelyekből indult a Katona József Gimnázium – mondta a lelkész, hozzátéve, hogy az állam és az egyház közötti megállapodás alapján a katolikusok több iskolát tarthattak meg.

A Katona József Gimnázium a református iskola jogutódjának tekintette magát, 1964-ben, a református oktatás kecskeméti indulásának 400. évfordulóján a gimnázium égisze alatt tartották a megemlékezést. A lelkész szerint a rendszerváltáskor sikeres volt a református oktatás újraindítása: 1990-ben a Katona József Gimnáziumban, majd 1994-ben a Református Általános Iskolában is megkezdődött a tanítás.

Az évforduló keretében szombaton jubileumi gálaműsort rendeznek a Katona József Színházban, vasárnap pedig ünnepi istentisztelet lesz a templomban, Szabó István püspök hirdet igét.