Szociális
"Tiszta szívvel embernek lenni..."
2013-12-23 10:38
Sebő Gábor (képünkön középen) a MISEK diplomás ápolója gyerekkorától tudta, hogy az egészségügyben akar dolgozni. Az viszont, hogy a Református Szeretetszolgálat orvoscsoportjának tagja lett, és katasztrófa sújtotta területeken segít százaknak, ezreknek, mondhatni, a véletlennek köszönhető. De valójában nem lehetett ez véletlen. Egy út volt, ami a lába alá futott, és amin azóta is jár: hogy az ő munkája is enyhítő csepp lehessen a szenvedések tengerében - például a Haiyan tájfun novemberi, Fülöp-szigeteki pusztítása után.
Sebő Gábor is tagja volt a Református Szeretetszolgálat orvoscsoportjának, amely azonnal a katasztrófa sújtotta területre utazott. Azok közül, akik az elmúlt két évben megfordultak a Miskolci Semmelweis Kórház sürgősségi osztályán, talán sokan fel is ismerték, hogy a tájfun által letarolt területen filippínó gyerekek sebeit kötöző fiatalember segített nekik is annak idején, itt, Miskolcon.Az egyébként Kazincbarcikán élő fiatalember azt mondja, apró gyermekkorától tudta, hogy az egészségügyben szeretne dolgozni, és amikor a Debreceni Egyetemen tanult, már az is világossá vált számára, hogy az intenzív-sürgősségi ellátás az ő igazi területe. A karitatív munkára azonban nem ő talált rá, hanem a lehetőség talált őrá.
– Tóth Judit doktornővel régóta ismerjük egymást, és amikor a 2010-es, szörnyű haiti földrengés helyszínére induló orvoscsoporthoz kellett asszisztencia, felhívott, elmegyek-e velük. Végzősként pont klinikai gyakorlaton voltam. Annyi időt kaptam, amíg megnéztem, egyáltalán érvényes-e az útlevelem, és már csomagoltam, indultunk. De hát a riasztás minden esetben tervezhetetlen. Nagy szerencsém, hogy itt, a munkahelyemen a főnővér, és az iskolában is, ahol tanfolyamon oktatok, nagyon megértőek. Nincs kérdés, nincs akadály, rögtön azt mondták, menj, megoldjuk!
Ő pedig ment – szabadsága terhére. Miközben sokan kérdezik: mennyi pénzt kap ezért? Semennyit, hiszen karitász, tehát jótékonysági, önkéntes, humanitárius munkát végez. Amit kap, azt a sérült emberektől kapja.
– Olyan felszerelést viszünk magunkkal, ami megfelel egy hazai háziorvosi, plusz belgyógyászati és sebészeti rendelőnek. Ellátjuk a sérültek sebeit, bekötözzük őket, adunk gyógyszert, vitamint. De mit ér egy fájdalomcsillapító, amikor elveszítették mindenüket, talán családtagjaikat is? Amikor a romok között van egész addigi életük, és még a holnapot sem látni, hát még azt, hogy hol és hogyan építhetik újra mindezt? Amit mi teszünk, csak egy apró csepp a tengerben. Mégis, a gesztusaikból, a tekintetükből köszönetet olvashatunk ki. Olyan mély hálát, ami megerősít minket: minden apró csepp fontossá válik. Ne értsék félre ezt a „fontosságot”, nem mi vagyunk azok, hanem a tett. És jó néha ezáltal tiszta szívvel embernek lenni.
Azért van, amikor a segítők talpa alatt is megremeg a föld. Ilyen pillanat volt Sebő Gábor számára, amikor egy új helyszínre mentek rendelni, és helyi segítőjük kinézve a romokra csak annyit mondott: ebben az utcában volt a lakásom.
– Nekünk kicsordult a könnyünk. Ő nem sírt, sőt, ránk nézve úgy folytatta: lesz másik! Amikor jöttünk haza, a búcsúnál mindketten zokogtunk, de átmosolygott a könnyein, és azt mondta: meglátod, minden rendben lesz! Pedig nekem kellett volna bátorítanom őt… Ilyen mélyen még soha nem érintett meg a tragédia. De az ő erejük, tartásuk és a hazaiak, a munkatársak, a barátok, a család elismerő tekintete segít feldolgozni mindezt.
A családja természetesen aggódik is érte, de azt a kérdést, hogy ő nem fél-e, nem is érti először.
– Ez még soha nem fordult meg a fejemben. A katasztrófák helyszínén mindig nagyon erős a katonai jelenlét, ez visszaszorítja a bűnözést. És olyan magasan kvalifikált az orvosteam, hogy mindig tudják, hol van az a pont, amikor meg kell állni.
A Református Szeretetszolgálat azonban nem állt meg – még tart gyűjtésük a tájfun által letarolt Taclaban városi kórház gyermekosztályának újbóli felszereléséért (többek között a 13600/66-os telefonszám hívásával ebben mindenki segíthet). Az eszközöket a jövő év elején viszik majd ki, Sebő Gábor azonban akkor már nem tart velük. Amíg nem érkezik újabb riasztás, a miskolci kórház csapatában segít a betegeknek, mert, ahogy mondja, ez a hivatása, a hobbija – ez az élete.
Cs. M.
Az értékeléshez be kell jelentekeznie.
Miskolc TV mai műsora
2024-03-29 (Péntek)
Nincs műsorkiírás erre a napra... nézzen vissza később!
Nincs műsorkiírás erre a napra... nézzen vissza később!
Hozzászólások
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be vagy regisztrálj.
Legyél te az első hozzászóló.