MiNap Online

Miskolci Értéktár – amikből akár hungarikum is lehet

2013-12-08 15:04

Lesz Miskolcnak is értéktára, ha elfogadja az erre vonatkozó előterjesztést a város december 12-ei közgyűlése. Ebbe speciális termékek éppúgy beletartozhatnak, mint mondjuk a diósgyőri vár. Így az értéktár megteremtése nemcsak a lokálpatriotizmust erősítheti, hanem a „kívülállók” előtt is kedvezően formálhatja a város arculatát.

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról 2012-ben született törvény, amely lehetőséget termet arra, hogy az önkormányzatok létrehozzanak települési értéktárat. Ez nem önmagában álló „gyűjtemény”, hanem része az ország tájegységi, megyei, ágazati értéktárait és a Magyar Értéktárat felállítani kívánó kormányzati kezdeményezésnek. Így – mivel hungarikum a Magyar Értéktárban szereplő kincs lehet – akár hungarikummá is válhat valamely Miskolcról származó nemzeti érték.

Hogy mi lehet nemzeti érték, annak meghatározására érdemes a törvényt idézni. „Magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék, amely hazai szempontból meghatározó jelentőségű, így nemzetünk – de legalább egy meghatározott tájegység lakossága – a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el; jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon; hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez.”



Az előterjesztés arról is ír, hogy a nemzeti érték fogalmának valamennyi kategóriájában rendelkezik Miskolc értékekkel. Így megtalálhatók a városban az agrár- és élelmiszer-gazdasághoz, az egészséghez és életmódhoz, épített környezethez, ipari és műszaki megoldásokhoz, kulturális örökséghez, sporthoz, természeti környezethez és turizmushoz kapcsolódó értékek. Konkrétan megemlítik, hogy ilyen Diósgyőr vára a koronauradalom épületeivel, Hámor és Lillafüred a maga különleges turisztikai attrakcióival, vagy Miskolctapolca a méltán híres Barlangfürdőjével. A javaslat szerint a nagy múltú kohászat és gépgyártás ma már ipari örökségként tekintett épületei, emlékei mellett az épített örökség számtalan példája lehet része a város értéktárának. Például a műemléktemplomok, az első magyarországi kőszínház, a városban és környékén megtalálható pálos emlékhelyek is mind bekerülhetnek a város értéktárába.

A felvételt a Miskolci Települési Értéktárba bárki kezdeményezheti a polgármesterhez címzett javaslatában (ennek vannak tartalmi és formai követelményei, amit a 114/2013. (IV. 16.) kormányrendelet tartalmaz). Azonban a miskolci nemzeti értékek beazonosítása és összegyűjtése a Miskolci Települési Értéktár Bizottság feladata.

A bizottság összetételére is javaslatot tesz az előterjesztés, leszögezve, hogy ez a szakmai munka főként a helytörténet és a kultúra területén tevékenykedő szakembereket kíván. Elnöknek javasolják Kiss Gábor alpolgármestert, tagnak Molnár Pétert, a kulturális bizottság elnökét, Rostás László főépítészt, Papp Ferencet, a Kulturális és Idegenforgalmi Osztály vezetőjét, Nagy Júliát, a MIDMAR Nonprofit Kft. ügyvezetőjét, Prókai Margitot, a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatóját, Pusztai Tamást, a Herman Ottó Múzeum igazgatóját és Somorjai Lehelt, a levéltár igazgatóját.

A Miskolci Települési Értéktár összeállítása naprakész adatbázist jelent majd a szakma számára, emellett az értékek publicitást kapnak, megismerhetik azokat a miskolciak, és ez hozzájárulhat lokálpatriotizmusuk erősödéséhez. A város értékeinek népszerűsítése természetesen segíthet a „Miskolc márka” felépítésében is, ami nagyban hozzájárulhat a város pozitív megítéléséhez.

Cs. M.