MiNap Online

Lépést vált a Miskolci Egyetem – bemutatkozott az új vezetés

2013-10-09 19:58

Az universitas jelleg megtartása, a hagyományok megőrzése és ápolása, decentralizáció, a karok önállóságának erősítése, szigorú költségvetési fegyelem, arculatjavítás és új üzleti sikerelmélet kidolgozása – csak néhány, a Miskolci Egyetem új vezetősége által kitűzött célok közül. Az intézmény felsővezetése szerdán a Zenepalotában mutatkozott be, és ismertette terveit.

– Tudatos a helyszínválasztás, szimbolikus jelentőséget is tulajdoníthatunk neki – kezdte a szerdai, a Zenepalota Bartók termében megtartott sajtóreggeli alkalmával köszöntőjét Szakály Dezső, a Miskolci Egyetem főtitkára. – Közeledést, lépésváltást mutat, amire az új vezetés szerződött – tette hozzá, majd bemutatta az egyetem új felsővezetésének tagjait.

„Az egyetem érdekei mindenek előtt és minden áron”

Torma András, a miskolci felsőoktatási intézmény élére augusztus 15-én kinevezett új rektora köszöntőjében arról a szándékáról tájékoztatott, hogy „megújult munkamódszerekkel” kívánnak szembenézni az előttük álló nehéz feladatokkal. Annak a véleményének adott hangot, hogy a rektor alapvető feladata egy csapatkapitányéhoz hasonlít, így – a „méltán elismert” Kemény Dénes, a magyar férfi vízilabda-válogatott korábbi szövetségi kapitányának gondolatait idézve – olyan csapatot szeretne, ahol az egyéni érvényesülés nem megy a csapat rovására. Saját szerepét pedig úgy határozta meg a rektor, hogy igyekeznie kell mindenkit jobbá tenni. Egy olyan vezető kíván lenni – tette hozzá –, aki nem azt kiáltja, hogy „előre!”, hanem, hogy „utánam!”. „Példát kell mutatnom minden tekintetben”, tette hozzá Torma András.

Vezetői programjának első pontjaként a hagyományok megőrzését és ápolását, valamint „az előző vezetés által elkezdett és jól csinált munka” folytatását jelölte meg. A rektor itt külön kiemelte, hogy a 2007-13. közötti pénzügyi ciklusban a miskolci intézmény a magyar egyetemek között az 5. legtöbb forrást szerezte meg. Előre tekintve hozzátette azonban, a 2014-20. közötti időszakban már a hely megtartásának is nagyon örülne.

Torma András vezetői programjában az alkalmazkodást is kiemelte. Mint a szerdai bemutatkozás alkalmával elmondta, a Miskolci Egyetem időről időre meg tudott újulni, illetve alkalmazkodni tudott a változó körülményekhez. Egyik példaként az universitasszá alakulást emelte ki, tehát azt a ’80-as években indult folyamatot, melynek során új karokkal egészült ki a műszaki képzés.



– Reform alá kell helyezni az egyetemet, irányadó újításokra van szükség – hangsúlyozta a Miskolci Egyetem rektora. Elmondta, növelni kell a karok önállóságát, és érdekeltségét is abban, hogy minél nagyobb bevételt hozzanak a különböző szervezeti egységek. Erőteljes decentralizációra van szükség a szervezeti struktúrában Torma András véleménye szerint, aki szigorú költségvetési fegyelmet kíván megkövetelni a karokon, illetve minden szervezeti egységben.

Lényegesen javítani kívánja ugyanakkor az egyetem arculatát, mivel a felsőoktatási intézmények között erős versenyhelyzet van a hallgatókért. Erősen jelen kell tehát lenni a társadalomban, és meg kell újítani a középfokú oktatási intézményekkel fenntartott kapcsolatrendszert. Az imázsépítésben nagy szerepet szánnak a megújuló honlapnak és MERt-nek is.

A rektor véleménye szerint új üzleti sikerelmélet kidolgozására is szükség van. Korábban az universitas kialakítása volt ilyen. – Olyan üzleti sikerelméletre van szükség, amelynek megvalósításával biztosítjuk az egyetem „egészséges” működését, a miskolci diplomák értéktartását, a fenntartható egyensúlyi költségvetést, valamint az egyes karok és belső szervezeti egységek összhangját, miközben az egyetem betölti a régió szellemi központjának feladatait is. S végül olyat, amely biztosítja, hogy az egyetem 2020-ban Magyarország hét legkeresettebb felsőoktatási intézményeinek egyike, nemzetközi szinten is ismert és elismert, kutatóegyetemi cím birtokosa legyen – hangsúlyozta.

Kiemelte, „ragaszkodnak az universitashoz”, és kiemelten kívánnak figyelmet fordítani az egyetem és Miskolc városa, a központi közigazgatási szervek, a központi igazságszolgáltatási szervek, a megye és a régió állami szervei, valamint a város, a megye, a régió gazdasági szereplői és középfokú intézményei közötti kapcsolatok erősítésére.

Új képzések, melyek a jövőt jelenthetik

Az egyetemen több mint 13 ezer diák tanul, mintegy 1400 oktató és nem oktató közalkalmazott dolgozik, akik élénkítik a város gazdasági és kulturális életét. „Miskolc a rendszerváltozás óta sokat tett azért, hogy levetkőzze az acélváros elnevezést”, fogalmazta meg véleményét Horváth Zita általános rektorhelyettes. A Bölcsészettudományi Kar korábbi dékánhelyettese hozzátette, „ha az operafesztivál szlogenje az, hogy a kultúra várost épít, akkor úgy vélem, kijelenthető, hogy az egyetem pedig kultúrát”.– A Miskolci Egyetemnek feladata van a társadalmi felzárkózásban, ami nélkül nincs gazdasági felemelkedés sem – hangsúlyozta.

Mint ismertette, az intézmény egyik legfontosabb és legaktuálisabb feladata az intézményi akkreditáció. Január 20-ig kell elküldenie az új vezetésnek a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) számára a teljes akkreditációs anyagot, amellyel bizonyítja az egyetem, hogy megfelel a törvényi előírásoknak, oktatási és kutatási palettája magas színvonalú. Céljuk ugyanakkor, hogy új képzéseket akkreditáltassanak, melyek vonzerőt jelentenek a középiskolások, mindenekelőtt a régió továbbtanulni szándékozó fiataljai számára. „A palettán megjelenő új képzések a jövőt jelenthetik”, fogalmazott az általános rektorhelyettes. Hozzátette, „bizonyítanunk kell a MAB és a kormányzat felé, hogy valóban a tudományok széles palettáját oktatni és kutatni képes egyetem, reményeink szerint tudományegyetem vagyunk”.

Miskolci Egyetem – ahol kibontakoztatható a tehetség

Kékesi Tamás, tudományos és nemzetközi rektorhelyettes a Miskolci Egyetem, mint regionális tudáscentrum nemzetközi kapcsolatairól szólt. Elmondta, a képzések széles skálája az egyetem valódi universitas jellegéből adódik, és „lehetővé teszi a modern kor kihívásainak az interdiszciplinaritás alapján történő megközelítését”.– Ezt a lehetőséget a jövőben erőteljesebben érdemes kihasználni, miközben az egyes szakterületeknek megfelelő specializációt kell kimutatni – fogalmazott.

Óváriné Balajti Zsuzsanna tanulmányi rektorhelyettes munkája zsinórmértékeként a jó erkölcsöt jelölte meg. A régi és új hagyományokra, eredményekre építve kívánja az egyetem oktatási, kulturális életét továbbépíteni – ez vonatkozik mind az intézmény belső életére, mind a Miskolccal fennálló kapcsolat harmonikussá tételére. Óriási jelentőséggel bír véleménye szerint, hogy az egyetem engedje, sőt motiválja a fiatalokat tehetségük kibontakoztatását. Szakály Dezső főtitkár pedig három területet jelölt meg, ahol változtatás szükséges, így a karok és a vezetés közötti munkamegosztást, az informatikai fejlesztéseket és az egyetemi arculat átalakítását emelte ki.

Kujan I.
Fotó: Juhász Á.