MiNap Online

Szabó István a CineFest életmű-díjasa

2013-09-20 13:29

Minden idők legsikeresebb, Oscar-díjat, három Oscar-jelölést, Golden Globe-díjat, BAFTÁ-t, Cannes-i elismeréseket eredményező filmje az 1980-ban bemutatott Mephisto – ezzel a filmmel vette kezdetét egy sikertörténet: a 75 éves Szabó István és a 70 éves Klaus-Maria Brandauer együttműködése. Szabó István a 10. CineFest életműdíját vehette át csütörtökön este.

Az életműdíjra való ráhangolódásban természetesen az alkotópáros több filmje segítette a CineFest közönségét. Elsőként a már említett Mephistot, majd a Redl ezredest, csütörtökön este pedig a Hanussent láthatta a közönség. A filmvetítés előtt pedig Bíró Tibor fesztiváligazgató köszöntötte a díjazott Szabó Istvánt, s adta át neki a 10. miskolci nemzetközi filmfesztivál elismerését.



Szabó István elárulta, mindig az a legnagyobb öröm számára, ha tetszik az embereknek az, amit csinál – legyen szó akár filmről, akár egy étel elkészítéséről.

A CineFesttel kapcsolatban kiemelte, a legjobb helyen van a fesztivál Miskolcon, hiszen a legrangosabb filmes eseményeknek legtöbb esetben vidéki város ad otthont.
– Gondoljon csak a francia vidéki városra, Cannes-ra, vagy a cseh vidéki városra, Karlovy Vary-ra – mondta a ma is aktívan dolgozó filmrendező. Kiemelte, hogy amikor az ember elér egy bizonyos kort, akkor már életműdíjat kap. Mindezek mellett azonban nagyon örül, hogy a Jameson CineFest méltónak tartotta az elismerésre, hiszen nagyon szeret filmet forgatni, s sokat dolgozott, hogy olyan alkotások jelenjenek meg a filmvásznon, amelyeket szeret a közönség.

– Ez ma már inkább ipar, mint művészet. A filmkészítés szórakoztatóipar, s kevés olyan, igazi érzelmet mutató alkotás készül, amire az mondható: filmművészet – jelentette ki Szabó István, majd szólt arról, mi inspirálta munkásságát.
Elárulta, az irodalom, a magyar költészet nagyon fontos számára, s olyan ihletforrásai voltak az elmúlt években, mint József Attila, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, vagy éppen Radnóti Miklós.

Szabó István a ’60-as években került a filmvilágba. 1981-ben elkészítette a Mephistot, amelyért ’82-ben Oscar-szobrot is kapott. Olyan alkotásokat jegyez emellett, mint a Redl ezredes, a Hanussen, A napfény íze, vagy éppen a Rokonok, a Macskajáték, a Csodálatos Júlia, vagy a 2012-es filmje, Az ajtó, amely Szabó Magda regénye alapján készült.