MiNap Online

– A koncert előtt közönségtalálkozót terveztetek. Mi történt?

Oláh Szabolcs: Az történt, hogy a csapat lerobbant a 100-as kilométernél. Elindult értük a felmentő sereg. Mi addig itt tartjuk a frontot, és idegeskedünk, hogy megérkezzenek a kezdésre, ha már a közönségtalálkozót el kellett sajnos halasztanunk.

– Húsz éves a zenekar. Videoklip-premier is lesz. Erős volt az együttesben az eltelt két évtized alatt a fluktuáció…

Szvoboda László: Nagyon keveset tudok a 20 évről mondani. Három éve gitározom a zenekarban, ami nagy büszkeséggel tölt el. Az van, hogy 20 évvel ezelőtt alakult a zenekar. A mai felállásban két alapító tag van, akik osztálytársakként, sőt padtársakként alapították a FreshFabrikot. Ők Szabó András és Kovács Levente. Utóbbi azért érdekes miskolci szempontból, mert a nagymamája a legidősebb miskolci lakos volt. 100 év körüli volt, készült vele interjú is, de a lényeg, hogy akkor kezdte el megtanulni, hogyan kell használni a számítógépet. Nagyon aranyos néni volt. Levente is miskolci származék. Szabival pedig mindketten miskolciak vagyunk. A zenekarra visszatérve: egy olyan együttesben játszani, mint a FreshFabrik, aminek ilyen nagy múltja van, egyfelől teher, hiszen fel kell nőni a feladathoz. Akaratlanul is összehasonlítják a régebbi felállásokkal a jelenlegit. 2012-ben, azt hiszem megadtunk minden választ, amikor a Mora lemez megkapta a Fonogram-díjat. Másrészt olyan csapat jött össze ezzel a 20 éves kanyarral, amelynek minden tagja képvisel valamit a zenekar múltjából.

– Azt nem szabad elfelejteni, hogy nem egy zenei fesztiválon, hanem a miskolci filmfesztiválon koncerteztek. Ha film, akkor mi a kedvenc?

Oláh Szabolcs: Nagyon nagy filmesek vagyunk, már csak annak révén is, hogy mi magunk is igyekszünk, a lehetőségeinkhez mérten, vizuális anyagokat előállítani. A legújabb klipünk is a napokban debütál a neten. Szóval filmek. Kritikus szemmel nézzük a filmeket, sok mindent szeretnénk megnézni, habár nem igazán tudjuk, mi jutott el ide, mi a legújabb. Néhány éve a Harry Pottert készítő úr volt itt, voltam is az előadásán.

Szvoboda László: Keresztapa-trilógia. Nehéz ez a kérdés valójában, mert mindig van egy aktuális kedvencem, most éppen a francia The Intouchables, az Életrevalók, ez a magyar címe. Most azt hiszem, ezt szeretem a leginkább, bár nem rég láttam a 42-t, s egy nagyon jó film. Az a baj igazán, hogy mióta az USA elment ebbe a CGI-orgia irányba, azóta moziban nagyon kevés jó filmet lehet látni. Számomra a lényeg, hogy legyenek jó történetek, a 42 pedig jó. A Keresztapa-trilógia pedig örökérvényű darab nekem. Nem tudok tőle elszakadni, ma néztem a második részt épp’. Mindig filmezek. Miközben dolgozom, akkor is, mikor nem. 

– A felsorolásban nem sok magyar film van, sőt…

Szvodoba László: A mai magyar filmek szerintem nézhetetlenek. A nagy közönségfilmek mérhetetlenül gagyik, a művészfilmek meg szerintem mérhetetlenül öncélúak. Pont, mint a freejazz.

Oláh Szabolcs: Én még a kedvenc filmemről szeretnék beszélni, csak Szvob elkalandozott (nevet). Régen nagyon szerettem az amerikai filmeket, mint Star Wars trilógia, és sorolhatnám még. Pont múltkor gondolkoztam, hogy vannak kellemes csalódásaim most is, de olyan film, mint nekem a Lesz ez még így se, amiben CGI nincs, hanem van négy-öt színész, két helyszín és ennyi, így jó. Mostanában inkább az európai filmek felé fordultam. A Mások élete szerintem az utóbbi 10-20 év egyik legfantasztikusabb filmje. Nagy sci-fi rajongó vagyok, de már ebben a tekintetben is elfordultam Amerikától. A Moon című film a nagy kedvencem néhány éve. Hja és az Amerikai szépséget 25. alkalommal is megnéztem nemrég, mikor leadta valamelyik kereskedelmi csatorna. 

Szvoboda László: Én ajánlanék egy filmet. Az a címe, hogy az Öldöklés istene. Négy-öt szereplő, egy szobában, de elejétől a végéig teljesen leköt. A sztori annyi, hogy az egyik házaspár gyereke véletlenül kiveri a másik házaspár gyerekének a fogát, és összejönnek megbeszélni ezt a problémát. Másfél óra, őrületesen jó.