MiNap Online

Nyilvánosak a felsőoktatási felvételi ponthatárok

2013-07-24 22:18

Szerda este nyilvánosságra hozták a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Az adatok alapján a legmagasabb pontszám, 465 az – államilag finanszírozott – alkalmazott közgazdaságtan, a nemzetközi tanulmányok és a gazdaságelemzés szakhoz kellett. Tavalyhoz képest jelentősen emelkedett a közigazgatási, rendészeti és katonai, erőteljesen visszaesett a társadalom- és a bölcsészettudományi alapszakok elsőhelyes jelentkezőinek száma.

Mint az MTI is megírta, legalább 465 pontra volt szükség például a Budapesti Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan és gazdaságelemzés szakára, valamint a magyar és az angol nyelvű nemzetközi tanulmányokhoz. Ugyanennyi pont kellett a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) és a Szegedi Tudományegyetemen a nemzetközi tanulmányok megkezdéséhez, és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az alkalmazott közgazdaságtanhoz.

A gazdálkodási és menedzsment, valamint a nemzetközi gazdálkodás szaknál megtartották a korábban bejelentett 460-as határt. Így például a Corvinuson, a Műegyetemen, a BGF-en, Szegeden és a Széchenyi István Egyetemen is legalább ennyit kellett elérni a gazdálkodási és menedzsment szakhoz.

Kilenc esetben kevesebb pont is elég volt

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának nem sokkal 8 óra után kiadott közleménye szerint „a felvételi eljárás előzetesen várható eredményei alapján kilenc alapképzési szakon módosult a magyar állami ösztöndíjas képzésre való felvételi ponthatárt megállapító miniszteri határozat.” Azon a 16 szakon, ahol a kormány és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) januári megállapodása alapján már akkor rögzítették az államilag finanszírozott tanulmányokhoz szükséges ponthatárokat, 9 esetben végül kevesebbet kellett elérni, mint a télen meghatározott pontszám.

Így például jogásznak mindenhová 464 ponttal lehetett bekerülni, vagyis eggyel kevesebb pontot kellett elérni annál, mint amennyit a januári részmegállapodásban rögzítettek.

A kommunikáció és médiatudomány szakra az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), Debrecenben, Pécsett és Szegeden is 455 pontot kellett elérni. Ez azt jelenti, hogy a kommunikáció esetében 15-tel csökkentettek azon a 470 ponton, amelyet az említett megegyezés tartalmazott.

Csökkent a turizmus-vendéglátás szakra eredetileg megszabott 465 pont is, 428-ra. Ugyanígy andragógiára 445 helyett 430-at, emberi erőforrások szakra 460 helyett 443-at, igazságügyi igazgatási alapképzési szakra 435 helyett 424-et, kereskedelem és marketing alapképzési szaknál 460 helyett 449-et, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapképzési szaknál 425 helyett 410-et, pénzügy és számvitelnél pedig 460 helyett 458-at.

Az említett részmegállapodást januárban írta alá Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a HÖOK-kal. Ez rögzítette, hogy azon a 16 szakon is lesznek állami férőhelyek, ahol eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. A dokumentum mellékleteként határozták meg az érintett szakokra bejutáshoz szükséges ponthatárokat. Klinghammer István felsőoktatási államtitkár az MTI-nek nyilatkozva a napokban felidézte: korábban abban maradtak a HÖOK-kal, hogy az érintett szakokon a hallgatók 15-20 százalékát veszik fel államilag finanszírozott képzésre.

Az idei legmagasabb ponthatárok

A legalább 5 főt felvett állami ösztöndíjas képzések közül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi igazgatási képzésén lett a legmagasabb a ponthatár, itt 453 pont kellett az ösztöndíjas nappali képzésre való bejutáshoz – tájékoztatott a felvi.hu. A top10-ben négy pszichológia szakot is találunk (KRE-BTK, ELTE-PPK, SZTE-BTK, DE-BTK), de ide került két műszaki szak (BME-GÉK mechatronikai mérnök, BME-VBK vegyészmérnöki) is.

A felvi.hu adatai szerint az önköltséges szakok top10-es listáján túlnyomórészt gazdasági szakok találhatók, de mégsem ezekre, hanem a veszprémi Pannon Egyetem mérnökinformatikus szakára kellett a legtöbb pont a bejutáshoz: szám szerint 468. Második helyen egy bölcsész szak, az ELTE germanisztika képzése végzett (ahová 457 pont kellett), a harmadik-negyedik helyen pedig a Budapesti Corvinus Egyetem két képzése található. A legjobb tízbe második mérnöki szakként a Műegyetem mechatronikai mérnöki szaka (9.) és egy orvosi képzés, a Semmelweis Egyetem fogorvosi osztatlan képzése (10.) is befért.

Hat mesterszakon is 99 pontra, azaz majdnem maximális pontszámra volt szüksége a jelentkezőknek a bejutáshoz – érdekesség, hogy az első tízben egy kivételével csak művészeti/művészetközvetítői szakok találhatók. Az egyetlen kivétel, a Pécsi Tudományegyetem zenetanár (gordonka) tanári szakja a 6. helyen.

Az önköltséges szakok között már változatosabb a kép: a művészeti és tanári képzések közé be tudott férkőzni 2. helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem kulturális antropológia szakja, harmadikként a szegedi regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzés, illetve 9-10. helyen a Közép-Európai Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egy-egy mesterszakja. Az első helyen végző pécsi klasszikus énekművész [operaének] szakra való bejutáshoz maximális pontszám kellett (a szak állami ösztöndíjas formájára alig kevesebb, 98 pont).

Élen a gazdaságtudományok és a műszaki terület

A 2013-as felvételin 95 237-en adtak be jelentkezési kérelmet a felsőoktatási intézménybe. A jelentkezők 54,9 százaléka nő, 45,1 százaléka férfi. A legfiatalabb, 18-19 éves korcsoport az összes jelentkező harmadát teszi ki. A felvételizők további 23 százaléka 1992-ben és 1993-ban született. Az idei eljárás legidősebb jelentkezője 1938-as születésű.

Alapképzésben az egyes képzési területek közül (minden munkarendet és finanszírozási formát figyelembe véve) a gazdaságtudományok, valamint a műszaki terület emelkedett ki. A két területet együttesen az alapképzésre első helyen jelentkezők mintegy 38 százaléka jelölte meg.

Tavalyhoz képest jelentősen emelkedett a közigazgatási, rendészeti és katonai, kisebb mértékben a gazdaságtudományok, a jogi, valamint a pedagógusképzés területén az alapképzésre első helyen jelentkezők létszáma. Erőteljesen visszaesett – a tavalyi létszám felére, kétharmadára – a társadalomtudományi és a bölcsészettudományi alapszakok elsőhelyes jelentkezőinek száma.

A jelentkezők 68 százaléka első helyen alapképzési szakot jelölt meg. Osztatlan képzést első helyen a jelentkezők 9 százaléka, mesterképzést 20 százalékuk választott.

Pénteken hirdetik meg a pótfelvételit

A hatályos jogszabályok alapján alapképzésre, osztatlan képzésre jelentkezők számára a minimális pontszám 240, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek 200, a mesterképzésre jelentkezőknek pedig 50 pont. Ennél gyengébb teljesítménnyel senkit sem vettek fel.

A maximálisan elérhető 500 felvételi pontot a következőképpen lehetett megszerezni: 200-200 pontot a középiskolai teljesítmény és a felvételi vizsgának megfelelő érettségi eredmények összeadásával, vagy az érettségi pontok kétszerezésével lehetett elérni. További 100 pluszpontot lehetett szerezni az emelt szintű érettségivel, nyelvvizsgával, tanulmányi versenyen elért eredménnyel. Egy középfokú nyelvvizsgáért 28 pont, egy felsőfokúért 40 pontot lehetett szerezni, de aki több nyelvvizsgát tett le, összesen az sem kaphatott 100-nál több többletpontot.

Az idei felvételi eljárásban a diákok által elért összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével határozták meg a ponthatárokat. Ezek alapján állapították meg, hogy a diákot felvették-e, és ha igen, hová.

Az erről szóló döntést a e-felvételi rendszeréből kell letölteniük a felvételizőknek. Az Oktatási Hivatal e-mailben is tájékoztatja a jelentkezőket. Fellebbezni 15 napon belül lehet. Azokat, akik sikerrel felvételiztek, az egyetem vagy főiskola levélben is értesíti. Akiket most nem vettek fel, a pótfelvételin újra jelentkezhetnek majd, amit pénteken hirdetnek meg.

MTI, felvi.hu, minap.hu