MiNap Online

Meghatározó projektek zárultak az egyetemen

2013-05-23 13:46

Két meghatározó pályázat eredményeit ismertették csütörtökön, a Miskolci Egyetemen. A három évvel ezelőtt indult TÁMOP és TIOP projektek történelmi és országosan egyedülálló eredményeket is hoztak. A campusban létrejött kiválósági központok fejlődtek, emellett a létrejött tudományos műhelyek munkáját harminckét kötetben kiadták, így az egyetem meghatározó szerepet tölt be a felsőoktatás minőségének fejlesztésében.

A felsőoktatás minőségének javítása kiválósági központok fejlesztésére alapozva a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein – ez volt annak a TÁMOP projektnek az elnevezése, amely révén a kutatási potenciál növelése mellett az egyetem versenyképességét is növelni kívánják. A megvalósuló projekt mellett egy TIOP pályázat is lezárult, amely a kiválósági központok infrastrukturális és informatikai fejlesztésére irányult.



Az utóbbi kétévnyi munka eredményeit csütörtökön, a Miskolci Egyetemen ismertették. Patkó Gyula, az egyetem rektora kiemelte, mindét lezáruló projekt jelentős a campus életében. A két projekt összesen 3,5 milliárd forintot hozott a közelmúltban a Miskolci Egyetemre – a záró rendezvényen erről is szóltak a résztvevők.

– Az elmúlt két évben összesen 3,5 milliárd forint gazdagította az egyetemünket. Jelentős eredmények születtek, hiszen ebből 2,2 milliárd forintot kutatásfejlesztésre kaptunk. Ideje megállni, visszatekinteni, számba venni, hogyan sáfárkodtunk ezzel az összeggel. Meggyőződésem azonban, hogy olyan eredmények születtek, amelyekre az egyetem még évek múlva is büszke lehet – emelte ki a rektor, majd hozzátette, a projektek ideje alatt, Japántól Dél-Afrikáig több mint 700 konferencia-részvételt támogatott a projekt, ennek kapcsán több mint 400 cikk jelent meg a konferencia-kiadványokban.



Az egyetem első embere hozzátette, kiemelt jelentőségű, hogy számos fiatal kutatót, hallgatót vontak be a kiválósági központok munkájába, amelynek eredményeképp 260 szakdolgozat is született.
– 80 doktorandusz dolgozott a központokban, de kiemelt jelentőségű az is, hogy 7 szabadalmi bejelentés és 2 használati mintaoltalmi bejelentés is készül a kutató-fejlesztő munka során, illetve 32 szakkötet, amelyeket be is mutatunk – tette hozzá a rektor.

A kötetek, amelyek mindegyike megtalálható volt a záró rendezvényen, célja volt többek között, hogy új ismeretek megfogalmazásával közelebb kerüljön a campus a kutató egyetemi cím eléréséhez.



A könyvekről Szemmelveisz Tamás szólt, aki egy latin közmondásra hivatkozva elmondta, a Miskolci Egyetemnek számos korszaka volt a múltban.
– A könyveknek is megvan a maguk sorsa, története, szól a mondás. Hiszem, hogy az egyetemen jelenleg a projektek korszakát éljük. A tudás pedig manifesztálódik, fizikailag is megnyilvánul a könyvek által – hangsúlyozta, majd a harminckét bemutatott kötetből kiemelte a Bevezetés az áramlástanba, a Radiopathológia Tankönyv képalkotó diagnosztikai analitikus hallgatók számára címűt, de szólt a Sejt automata anyagtudományi alkalmazásai című munkáról is, amelynek érdekessége, hogy kivételes együttműködés révén jött létre.

Patkó Gyula hangsúlyozta, hogy a folyamatos fejlődés egy koncepció része, s az elért eredmények beépülnek az oktatásba. Emellett fontosnak tartja, hogy bevonták a hallgatókat, s nem csupán egy karról.



Gácsi Zoltán szakmai vezető, dékán elmondta, a TÁMOP projekt célja az is, hogy a Miskolci Egyetemet a hazai és nemzetközi tudományos életben láthatóbbá tegye, emelkedjen az intézmény nemzetközi presztízse, s közelebb kerüljenek a kutató egyetemi címhez.
A szakmai vezető két dolgot emelt ki az utóbbi két év munkájával kapcsolatban. Az egyik az összefogás, hiszen mint mondta, a központok műhelymunkáiba minden kart integráltak, így a munka során megjelentek a műszaki kutatók mellett például gazdász, bölcsész, vagy éppen jogász fiatalok is.
–A második fontos dolog pedig az, hogy a két projekt összhangban állt egymással, egy stratégiai folyamat részét képezik, s jelentős szerepet vállalnak egy jövőkép kialakításában – tette hozzá Gácsi Zoltán.

A projekt vezetője, Palotás Árpád Bence dékán helyettes kiemelte, hogy olyan műszereket szereztek be, amelyek hazánkban kivételesek. Mint mondta, a három műszaki és az Egészségügyi Kar gazdagodott műszerekkel, amelyben olyan különlegességek vannak, amelyek Magyarországon ritkaságnak számítanak.
– A projekt valójában 3 éve indult, hiszen a tervezési munkák akkor kezdődtek, a kutató-fejlesztő munka azonban két évet ölel fel. Ennek eredménye a 32 kötet, illetve olyan berendezések, amelyek együtt hazánkban máshol nem léteznek, de még darabjaiban is ritkák. Az Egészségügyi Kar gazdagodott például egy biotechnikai és nanotechnikai laborral, de van különleges röntgenkészülék is, illetve az egyetemen klímakamra is van már, ami felgyorsítja az időt. Az öregedést néhány hét alatt tudja szimulálni, extrém időjárási és hőmérsékleti körülmények között – mondta a projektvezető.

A klímakamrába várhatóan a jászberényi hűtőházból érkeznek majd először, hogy kísérletet végezzenek, hogy többek között a hús mennyi idő alatt romlik meg, ám mint kiderült, a kamra alkalmas arra is, hogy például a nyílászárók élettartamát vizsgálja.



A kamrán kívül többek között megkezdte működését egy dieselmotor tesztelő is, illetve a tetőn található napkollektor, ami a tanszék melegvíz-ellátását biztosítja. A motorvizsgáló laboratórium pedig – amelyet tavaly adtak át – megmutatja a szakembereknek, hogy extrém körülmények között hogyan viselkedik egy személygépjármű motorja. Az egyetem rektora hangsúlyozta, a koncepció részét képezi az is, hogy a műszerpark, ami létrejött, az oktatás-kutatás mellett a vállalatok számára is hasznos lehessen, a különböző tesztek elvégzéséhez.

A projekt megvalósításával így egyebek között a térségben egyedi élettani kutatásokra alkalmas, világszínvonalú, például a rák és gyógyszerkutatásokat végző laboratórium épült még ki, több mint 300 négyzetméteren.

Kiss J.
Fotó: Mocsári L.