MiNap Online

Az új költségvetésről az új ülésteremben

2013-03-07 14:00

A város márcusi rendes közgyűlésén ülésezett először a grémium a Városháza Hunyadi utcai, új épületének üléstermében. Az ebédszünetig a költségvetésről szóló napirendek váltották ki a leghosszabb vitát. Ugyancsak sokan hozzászóltak a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Stratégiához is. Az ülés délután kettő után néhány perccel folytatódott, és majd' fél nyolcig tartott.

19.20
Az ülés véget ért. A legközebbi közgyűlést Kriza Ákos polgármester április 18-ára hívta össze.

18.56
Szavazás

A közgyűlés megszavazta az előterjesztés szerinti napirendi pontokat.

A Miskolci Szimfonikus Zenekar élére nem sikerült igazgatót választani, ugyanis a három jelölt közül egyik sem kapta meg a szükséges 15 igen szavazatot (Horváth László – 25 tartózkodás, Nagy Albert – 11 igen, 15 tartózkodás, Urbán Beatrix Zita – 25 tartózkodás). Így az előterjesztés B változatát szavazták meg, amely szerint új pályázatot írnak ki a posztra.

Az Operafesztivál Nonprofit Kft. felügyelőbizottságába megválasztották Lerch Ernő Ottót, Nónay Györgyöt és Nagyné Székely Erikát, illetve döntettek Fekete Tibor könyvvizsgálói szerződésének meghosszabbításáról.

17.44-18.55
Közérdekű bejelentések

Nehéz Károly (Fidesz) azt kérte, hogy a Gyermekváros előtti utat tegyék rendbe, mert a buszok is kárt szenvedhetnek a hibák miatt.
Kriza Ákos azt válaszolta, hogy hamarosan, több helyen kezdődik a kátyúzás rohammunkában, a javítások folyamatosak lesznek.

Kovács Józsefné (Fidesz) örömét fejezte ki, hogy takarítják a várost a közmunkások, azonban úgy látja, rossz a munkamorál, és kérte, hogy olyan munkavezetőket nevezzenek ki, akik megkövetelik a munkát. A kátyúzás fontosságára ő is felhívta a figyelmet.
Kriza Ákos elmondta, bár sok probléma van még mindig, de a dolgozó közmunkások aránya már sokat javult az elmúlt időben.

Takács Gábor (Fidesz) tájékoztatta Martin-kertváros és Szirma lakosságát, hogy a múlt héten helyszíni bejárást tartottak a városrészben a városüzemeltetéssel együtt, és amint lehetséges, elkezdik a munkákat a területen – az árkokat kitakarítják, illetve minden gyalogos-átkelőhelyen piktogramokat festenek fel. Szirmán, a Babits Mihály utcai buszmegállónál új zebra is lesz. A kerékpárúttal kapcsolatban felkérte a városüzemeltetést, hogy dolgozzák át a korábbi terveket, hogy a közúttal erről tovább egyeztethessenek.
A Start közmunkaprogramban a két településrész 25 millió forint értékben vesz részt – csapadékvíz-elvezetés és zúzalékos utak javítása folyik ennek keretében. Illegális szemétlerakókat is felszámolhatnak ebből. Azt ígérte, hogy húsvét környékén részletes tájékoztatást ad a lakosságnak a körzetben várható munkákról.



Kovács László (KDNP) a volt diósgyőri villamos-végállomás ügyében szólt az úgynevezett Kisszilvamagról. A gyalogátkelőhelyen továbbra is kevés az idő ahhoz, hogy átjussanak, kérte, hogy vizsgálják ezt meg. Erre a felvetésére olyan választ kapott, ami neki nem felel meg, a kérdése továbbra is az, hogy miért rövid még mindig az átkelési idő.

Jakab Péter (Jobbik) azt mondta, megdöbbentőnek tartja azt, hogy örülnek annak, hogy a közmunkások 50 százaléka dolgozik. Reméli, hogy aki nem, annak másnap már nem kell jönnie. A lyukói közállapotokra is felhívta a figyelmet – mint mondta, szeméthegyek vannak továbbra is a városrészben, kutyaviadalokat tartanak, illetve olyan közállapotok vannak a területen, melyek nem felelnek meg semmilyen normának. Mint fogalmazott, lyukói rendes romák jelezték a jobbiknak, hogy „kanadai” romák tértek vissza a térségbe, hiába kommunikálja a polgármester, hogy nem térnek vissza.
Kriza Ákos válaszában azt mondta, Jakab Péter mellébeszél, hiszen bár jöttek vissza Kanadából, de nem olyan tömegben, mint azt vizionálták. Hozzátette, minden állampolgárnak joga van bejelentést tenni a szerveknél, hogy ha gondot lát, tegye meg ő maga is.
– Ne csak a közgyűlésben legyen ilyen aktív, hanem a hétköznapokban is – mondta.

Pakusza Zoltán (Jobbik) szerint pártja a hétköznapokban is teszi a dolgát – sokszor felhívták már a polgármester figyelmét, hogy baj van. Kiderült, hogy a Jobbik nem riogat, hanem tényleg visszatértek a „kanadai” romák.
Hozzátette, Perecesen a Faller Jenő utca aszfaltozása is szükségessé vált, egyéb más utca mellett.

Katona Ferenc (Fidesz) elmondta, a választások óta egy új utcával bővült a körzete. Bár ott senki nem lakik, de a vállalkozások munkáját segíteni szeretné azzal, hogy kéri, zúzalékos javítást végezzenek el ott. A selyemréti strand mögötti járda használhatatlanná vált, segítséget kért ennek helyreállításában.
A gömöri pályaudvari gyalogos aluljáró ügyében is szólt. Mint mondta, tavalyi keretéből megcsináltatta úgy, hogy kerékpárosok is használhassák, azonban ellopták a vízelvezető rácsokat, ami így éjjel balesetveszélyt jelent, hiszen világítás sincsen.



Tompa Sándor (DK) az EU-s projektek állásáról beszélt – mint mondta, a selyemréti strandon még mindig nem lehet fürdeni, a Patak utcán mélygarázs helyett gödör van, Tapolcán nem történik semmi. A Pereces-patak teljes mederrekonstrukciójára pályázati pénz nyertek el, ez hogy áll? Mi lesz az MVK sorsa? Bár nagyobb támogatást kap majd a cég várostól, nem tudni mi lesz a sorsa, hiszen a közösségi közlekedés működtetését kivették a megyei jogú városok kötelező feladatai közül. Benyeli-e a városi céget egy állami cég, például a Borsod Volán az átalakuló regionális cégbe, vagy, ahogy ő a híreket hallja, Fideszes vállalkozások üzemeltehetik majd a járatok egy részét alvállalkozóként?

Kriza Ákos elmondta, most sem lepte meg Tompa Sándor hozzászólása.
– Nem mi rontottuk el Tapolcát. Önök rontották el, mi helyre akartuk hozni. Menjen ki a területre, a Patak utcán nincs gödör, menjen el és nézze meg – mondta. – Az MVK-val kapcsolatban tájékoztatom a képviselőt, hogy magánosításról nincsen szó, nézze meg a költségvetést, többel támogatjuk a céget, mint tavaly, sőt, központi forrásokat akarunk még bevonni a költségvetésbe.

Pfliegler Péter alpolgármester elmondta a svájci projektről: él és halad, meg is fogják csinálni. A támogatási szerződés aláírásakor a svájci partner szeretett volna mindent kontroll alatt tartani – például a pályázatnak és a támogatási szerződésnek megfelelően elkészítették a pályázati felhívást, jelenleg ezt angolra kellett fordítani, mert meg akarták nézni – mindent átnéznek, ezért lassan haladunk.

Bartha György (MSZP) Pfliegler Péterhez intézte kérését: Miskolc városa hivatalosan kérje a közútkezelő segítségét a vasgyári temetőtől a Kilián-délig lévő útszakasz javításában, mert nagyon rossz állapotban van. Nagyobb súlyt adna a problémának, ha hivatalosan a város is kérné a munkák elvégzését.
Kátyúzást kért további városi kezelésű utakon – Berekalján, a Kilián-délen a Köztársaság utcán, Bükkszentlászlón.
A polgármester novemberben elfogadta a meghívást Bükkszentlászlóra, a patakmedret a helyszínen megszemlélni.
– Akkor úgy éreztem, hogy érzi polgármester úr a probléma súlyát. Kértem, hogy próbáljon segíteni abban, hogy akár a svájci alapból, akár állami pénzekből helyre lehessen hozni, hiszen a baj egyre nagyobb.
Kriza Ákos válaszában elmondta, keresték az alpolgármesterrel a megoldást, valóban érzik a probléma súlyát és dolgoznak rajta.

Gonda Géza (Fidesz) elmondta, legutóbbi problémafelvetéseire megoldást ad részben a Start közmunkaprogram – köszönetet mondott ezért.

Seresné Horváth Zsuzsanna (Fidesz) a Szivárvány utcai óvoda felújításáról beszélt – a munka rendben folyik, március végére készen lesznek, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a műszaki átadást követően mielőbb visszaköltözhessenek. Hozzátette, a körzetében is rossz az utak állapota, sok helyen szükséges a kátyúzás.

Gazdusné Pankucsi Katalin (Fidesz) is kátyúproblémákról szólt. A vasgyári temető környékén lévő útszakasz a MÁV és a közútkezelő kezelésében van, és már akkora kátyúk vannak rajta, hogy a biztonságos közlekedést veszélyeztetik. Mint mondta, a Tatárdombon, a Csille utcában megépített csapadékvízrendszer rossz, túl szűk keresztmetszetű a cső, amit elhelyeztek, nem tudja elnyelni a csapadékot, elönti a házakat a víz – megoldást várnak erre.

Mokrai Mihály (MSZP) elmondta, a MIK Zrt.-nél felbecsülhetetlen értékű tervrajzok vannak. Azt javasolta, az itt megtalálható iratanyagot, scanneljék be, tegyék elérhetővé, mert sok-sok felújítási munka során segíthetne egy eredeti tervrajz.
– Ebből akár bevétele is lehetne a MIK Zrt.-nek kis ráfordítással, hiszen akár közmunkásokkal is el lehetne végeztetni ezeket a feladatokat – mondta.

Rostás László főépítész válaszában elmondta, a problémát ismerik és kormányzati szándék is van ezeknek a terveknek a bescannelésére.
– Muszáj ezeket megvédeni, muszáj ezeket helyretenni. Lesznek erre pályázatok és pályázatíróink figyelik a megjelenését, ezt valóban meg kell lépnünk nekünk is.

Nánási-Kocsis Norbert (Fidesz) elmondta, a Honvéd pályán új műfüves pálya készült, azonban ez magával hozott egy gondot is – olyan elemek jelentek meg, akik nem tudnak együtt élni a városrészben lakókkal – leamortizálták a pályát, ellopták a fémtárgyakat, zaklatják a lakók – sürgette a probléma rendezését.
Az Álmos utcai udvar kiürítését is sürgette, nem tudta elfogadni a korábbi kérésre megkapott választ, ezért ismét kérte, hogy mielőbb oldják ezt meg.

Lakossági fórumot hirdetett március 7-ére, a húszemeletes ház problémáinak megoldására. A MIK szakemberei is jelen lesznek ott, várja a lakókat, hogy ismertessék a 10 év alatt felgyülemlett gondokat.
A képviselő az MVSI sakk szakágára is felhívta a figyelmet – egy nem átgondolt leigazolási szerződést küldtek a szülőknek, és szerinte a szakág támogatása nem megfelelő.

Szabó Sándor (KDNP) kérte, hogy pótolják a Tulipán-tömb elől régóta hiányzó két darab fát, illetve a Palóczy utcán négy facsemetét. Tájékoztatta a közvéleményt, hogy a Nyilas Misi Ház 10 éves lesz márciusban, és március 14-én megemlékezést tartanak, ahol Kriza Ákos polgármester mond beszédet, illetve Sebestyén Márta népdalénekes is fel fog lépni.
Bejelentette, 83 éves korában elhunyt Kürti László püspök, temetése szombaton délelőtt 11 órakor lesz a deszkatemplomban, kérte, a város is képviseltesse magát ezen.

Molnár Péter (KDNP) köszönetet mondott, hogy gyorsan reagált az illetékes városi osztály a Bocskai úton általa és Zsiga Marcell által felfedezett – jogilag is – rendezetlen területtel kapcsolatban. Ehhez kapcsolódóan gyors intézkedést kért. Hozzátette, a KDNP frakció hosszú ideje szeretné, hogy közterületet nevezzenek el Miskolcon II. János Pál pápáról, ezért amennyiben rendezik a diósgyőri Kisszilvamag néven ismert területet, akkor kezdeményezni fogják, hogy azt a néhai pápáról nevezzék el.

Kérte azt is, hogy a tavaszi nagytakarítás során idén se ne hagyják ki a Vörösmarty aluljárót, ahol – a tavalyi évhez hasonlóan – most is szükséges a fertőtlenítés is. Végül azt kérte, hogy a Hadirokkantak útja környékén élő kutyatartóknak nyújtson segítséget az önkormányzat, akik kitakarítanák az ottani kutyafuttatót. Kérte, hogy a város támogassa kesztyűkkel, szemeteszsákokkal, illetve azok elszállításával ezt a társadalmi munkát.

Fodor Zoltán (MSZP) ismét sürgette a Pattantyús utcai játszótér őrzésének megoldását, hogy az „ne jusson ebek harmincadjára”. Kérte azt is, hogy azok a képviselők, akik igénylik kérhessenek közmunkást a körzetükbe bizonyos munkák hatékonyabb elvégzésére – hangsúlyozta, ezt Kiss János és Kovács László képviselők is támogatták.

Kriza Ákos válaszában úgy fogalmazott, elismeri Fodor Zoltán munkáját, hiszen felszólalásai mindig a körzete érdekében hangzanak el, azonban erre a feladatra a Miskolci Városgazda Kft. a legmegfelelőbb, velük kell egyeztetni minden hasonló ügyben.
 
Simon Gábor (MSZP) a Kis-Csillagpontról szólt, mint mondta, ez hasonló pavilonos rendszerben tudott volna működni mint a megyei kórházban már megvalósult Csillagpont.
– Ezt a támogatást Miskolc 2010 áprilisában elnyerte. 4.6 milliárd uniós pénzt, önkormányzati önrésszel ez több mint 5 milliárd. Erről a pénzről lemondott a jelenlegi vezeték, és mi kértük a sajtón keresztül ennek indoklását, azonban csak egy homályos és érthetetlen közleményt kaptunk, ami azt állítja, hogy a fejlesztés visszamondását az a GYEMSZI kérte, aki két évvel a pályázat elfogadását követően jött csak létre – mondta Simon Gábor. Hozzátette, a pályázat során 22 vidéki kórház fejlesztésére nyílt lehetőség, ezek közül egyedül Miskolcon nem indult meg a munka.

Kriza Ákos polgármester úgy fogalmazott, jobb ha mindenki marad a szakmájánál, szakmai kérdésekre szakmai válaszokat kell keresni.
– Mi a fontos számunkra? Hogy az egészségügyi ellátás minősége legyen a legjobb, vagy az, hogy építsünk? Az a legfontosabb hogy minél jobb egészségügyi ellátást biztosítsunk. Önök nyolc évig arra helyezték a hangsúlyt, hogy a miskolci kórházak vetélkedjenek egymással, mi ezt másképp gondoljuk, nekünk az a fontos, hogy mindenki egyformán jó minőségű szolgáltatást vehessen igénybe – hangsúlyozta Kriza Ákos. A polgármester felajánlotta Simon Gábornak, hogy megmutatja a GYEMSZI levelét, melyben azt indokolja, miért nem érdemes egy, a megyei kórház Csillagpontjával konkuráló fejlesztést Miskolcra hozni. Kiemelte, ennek ellenére lesz fejlesztés az ötmilliárdnál jóval nagyobb forrásból, ezen dolgozik jelenleg az illetékes államtitkárság.

Födesi Norbert (MSZP) elmondta, neki továbbra sem jeleztek a korábban felvetett avasi közvilágítási problémákkal kapcsolatban az ÉMÁSZ-tól, kérte Pfliegler Péter alpolgármestert, hogy sürgesse meg ennek ügyét. Az önkormányzati képviselő szólt arról is, hogy elkészült körzetének problématérképe, mely a terület legégetőbb, helyenként életveszélyt jelentő gondjait szedi csokorba. Kérte az alpolgármestert, hogy járják be ezeket a pontokat.

Pfliegler Péter alpolgármester úgy fogalmazott az elmúlt közgyűlésen említett problémákkal kapcsolatban intézkedett, és az ÉMÁSZ azt közölte, hogy a hibákat még csak részben tudta javítani, ám amint az időjárási körülmények engedik befejezi a közvilágítás teljes helyreállítását.

Mokrai Mihály (MSZP) elmondta az egészségügyi témákkal kapcsolatban azt javasolta, hogy egy következő közgyűlésen beszéljenek róla, mert az olyan komplex téma, amiről a polgármesteren kívül mások is bővebben fejtenék ki véleményüket.

Kriza Ákos hozzátette, lehet beszélni a témáról, de mivel az egészségügy időközben állami kézbe került, az nagyjából olyan, mintha más városok problémáiról kezdene el beszélni a miskolci közgyűlés.

Kiss János (Fidesz) a nap legörvendetesebb hírének nevezte azt, hogy munkák kezdődtek az egykori Avas Szálló környékén (a témáról először a minap.hu számolt ma be, cikkünk ITT érhető el)
– Egy MSZP által itt hagyott seb kezdett el ezzel gyógyulni a mai napon – szögezte le Kiss János. A képviselő ezen kívül kátyúproblémákat említett körzetében, sürgette a Hold és Csillag utcák burkolatának mielőbbi helyreállítását.
 
Rostás László, Miskolc főépítésze az Avas Szállóval kapcsolatban elmondta, már egy éve felvetődött a probléma, hogy a kordon el kell bontani az épület elől, azonban ezt addig nem volt lehetséges, míg a homlokzaton a balesetveszélyt el nem hárítják.
– Most jött el az a pillanat, hogy annyira meglazultak a homlokzati elemek, hogy lépni kellett egyrészt emiatt, másrészt pedig azért, mert a sétálóutca burkolatának cseréje is elkezdődik hamarosan – mondta a főépítész hozzátéve, hogy a munkák során megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy hogyan lehetne a további romlást megakadályozni.

17.38-17.43
Zárt ülés

17.21-17.38
A településrendezésről, jelzálogról

A sürgősségi napirendek közül ezt követően Miskolc településfejlesztésével  és településrendezésével összefüggő partnerségi egyeztetés szabályzatáról tárgyaltak, Tompa Sándor (DK) képviselő elmondta, attól tartanak, ez az előterjesztés illetve szabályozási is "sok hűhó semmiért", amire volt már példa. Úgy tudja, aránylag kidolgozott elképzelések vannak, előbb arról kellene beszélni, hogy a város mit akar 2014-20 között tenni, - Nem ismerjük az elképzeléseket, de azt már tudjuk, hogyan szabályozzák ezeket, hogyan lehet hozzászólni - fogalmazott Tompa Sándor. Kriza Ákos kérte, a napirendhez szóljanak hozzá.

Javaslatot tárgyalt az önkormányzat a Miskolci Agrokultúra Kft. által felvenni kívánt hitel fedezetének jelzálog bejegyzéséhez szükséges jóváhagyás megadásáról.

Lantos Ottó, a Miskolci Agrokultúra Kft. ügyvezetője elmondta, az Agrokultúra korábban pályázatot nyert, hogy kertészeti tevékenységéhez a Nádasréten egy fóliasátort létesíthessen. Ennek elvégzéséhez van szükség hitel felvételére. A hitelhez a Magyar Fejlesztési Bank kért jelzálogfedezetet, ehhez kéri az Agrokultúra Kft. a város segítségét. A jelzálogot a Csemete-kertre kérnék. A fóliaházban 100 tonna zöldséget tudnának termelni, ami a városi konyhák ellátását biztosítaná.

Ezt követően a kormányhivatal törvényességi felhívása kapcsán a reklámhordozók és hirdetmények elhelyezése közzétételének szabályairól szóló önkormányzati rendelet módosításáról tárgyaltak. Pintér Zoltán, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Főosztály vezetője elmondta, a kormányhivatal két pontját vitatja a rendeletnek. Ez a módosítás ezt most igyekszik rendbe hozni. Egyik hiba az volt, hogy kiterjesztette a rendelet hatályát az állami tulajdonban álló földterületre is, ezt most megváltoztatnák a javaslat szerint. A kormányhivatal kifogásolta a díj mértékét is, ezt is kiküszöböltük – mondta.

A rendelet egy területet szabályoz, ami bevételt hoz, a MiKom Kft-nek fontos bevételi forrása, ezt használni kell, használni illik annak érdekében, hogy a cég gazdálkodása megalapozott legyen. Most szeretnénk ezt a törvénnyel összhangba hozni, kérem támogassák ezt – fogalmazott Pintér Zoltán.



17.13-17.21-ig
A szimfonikusok vezetőjéről és az Operafesztivál alapító okiratáról

Ezt követően javaslatot tárgyaltak a Miskolci Szimfonikus Zenekar Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetőjének megválasztására. Kákóczki András kulturális osztályvezető elmondta, a határidőig négyen – Urbán Beatrix Zita, Horváth László, Mező Péter és Nagy Albert – adták be pályázatukat, amelyeket hárman ismertettek a társulat nyilvános, rendkívüli ülésén, február közepén. A meghallgatás végén a tagok szimpátiaszavazáson nyilvánították ki véleményüket a jelentkezőkről. A teljes tagságból 85-en szavaztak, ebből 4 érvénytelen lett. Horváth Lászlóra 0, Mező Péterre 15, Urbán Beatrixre 10 szavazat érkezett, tehát a Miskolci Szimfonikus Zenekar döntő többsége 56 vokssal Nagy Albertet támogatta. A döntést követően egy úgynevezett szakmai bizottság hallgatta meg a pályázókat. Itt is Nagy Albertet támogatta a többség, majd múlt hét csütörtökön az önkormányzat kulturális bizottsága előtt mutatkoztak be a jelöltek. Molnár Péter bizottsági elnök tájékoztatása szerint itt egyikük sem kapta meg a szükséges többséget. A közgyűlés nem kívánta meghallgatni a jelölteket a döntés előtt.

Ezt követően a Miskolci Operafesztivál  Nonprofit Kft. Alapító Okiratának módosításáról, az ügyvezető díjazásáról tárgyaltak.

16.29-17.13
A MIK ingatlangazdálkodási tervéről

A MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt.  2013. évi ingatlangazdálkodási tervének jóváhagyására vonatkozó javaslat is a grémium elé került. Az előterjesztés egyebek mellett kitér rá, ingatlan értékesítések a pénzügyi válság miatt szinte teljesen befagytak, illetve a lényeges áresésen keresztül ment ingatlanpiaci környezetben leállításra is kerültek 2011-ben. A 2012-ben elfogadott ingatlanhasznosítási koncepcióban foglaltak szerint, az értékesítés 2012. második félévében indult meg.

2013-ban a társaság kiemelt feladata a hátralékképződés erősödő tendenciájának megállítása.  Ennek érdekében lakosság esetében is bevezetik a késedelmes fizetések utáni azonnali kamat kiterhelést, illetve a személyes felkeresést. Nem tekintenek el a kilakoltatások következetes alkalmazásától sem. A hátralékoknál érdemi javulás azonban, a továbbra is stagnáló gazdasági adatok alapján nem prognosztizálható, erőteljes behajtás mellett sem.
A bérelt helyiségek esetében a szerződések szerinti díjemeléssel történt a kalkuláció, amely mind az PPP esetében, mind az egyéb helyiségeknél inflációkövető emelést jelent. Ez egyben azt is jelenti, hogy a MIK Zrt. által korábban kibocsátott Várost Építünk Miskolc I. kötvény visszafizetése a csökkenő FPP bevétel miatt, az eredetileg tervezett forrásból nem lehetséges. A kötvény visszafizetéséhez új forrást, üzleti, kereskedelmi célú ingatlanok értékesítési bevételét kell rendelni.
Mint az előterjesztés hangsúlyozza, a társaság nagy hangsúlyt fektet a hatékonyság javítására, ezáltal az üzemeltetési és karbantartási kiadások mérséklésére, folyamatos felülvizsgálatára. Újabb forrást kellett teremteni a bérlemény-szolgáltatásból is, a kötvények visszafizetésének fedezetésre. A bérleményszolgáltatáson belül elkülönített keret létrehozását indokolták az avult telepek felszámolásához szükséges intézkedések végrehajtásának 2013. évi tervezett lépései is.

Az előterjesztés szerint 2013-ban a lakásalap tárgyévi bevételi és kiadási egyensúlyának megteremtése a reálisan tervezhető cél. A Várost Építünk Miskolc II. kötvény finanszírozásához a lakásértékesítések reális volumene sem rövid, sem hosszútávon nem elegendő, ezért a kötvény finanszírozását más alapokra kell helyezni, új költségvetési források bevonására is szükség van, a már említett, nem lakás ingatlanok értékesítéséből.

Tompa Sándor (DK) képviselő a napirend vitájánál elmondta, választ várnak rá, mi kerül bele a az előterjesztésben jelzett értékesítési csomagba, a város vagyonáról, "családi ezüstjéről" van szó, amelyet nem szabadna elkótyavetyélni. Szeretnék látni mikor, milyen ütemben, kiknek a döntése alapján fognak az értékesítésről dönteni.

Kriza Ákos reagálásában úgy fogalmazott: felháborító, hogy éppen azok beszélnek most a város kiárusításáról, akik korábban kétes kimenetelű ingatlan-bizniszekbe vitték bele az önkormányzatot, például az említett, „várost építünk” kötvényekkel. Ennek a levét isszák most, próbálják menteni, ami menthető.

Jakab Péter (Jobbik) képviselő kifogásolta, hogy olyan deklesszált elemeknek is bérbe adnak ingatlanokat, akik lelakják, s olyan mértékben rombolják a város ingatlan vagyonát, hogy sokat végül le kell bontani. Nem olyanoknak kell bérbe adni közvagyont, akik rombolják, hanem olyanoknak, akik tehetségükkel, szorgalmukkal építik. Kriza Ákos elmondta, éppen ezt az utat járják jelenleg.

Takács Gábor (Fidesz) képviselő elmondta, ez a városvezetés alakított ki először ingatlan gazdálkodási koncepciót, vezette be ingatlan karrier és tervezés fogalmát. Mint mondta, a korábban kihalt főutca megtelt élettel az esti órákban is, mezőgazdasági művelés alá vettek korábban elhanyagolt városi területeket.

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető elmondta, az előző városvezetésnek szinte szokása volt, hogy amikor már biztosra vették a választási vereséget, még gyorsan olyan kötelezettségeket vállalni, amikről biztosan tudták, hogy kifizetni már nem nekik kell.
– A város vagyonrendeletben pontosan le vannak írva azok a szabályok, amelyek szerint a város vagyonát értékesíteni lehet. Az ingatlanok értékesítése mindenben a vagyonrendeletben foglaltaknak megfelelően fog történni – hangsúlyozta.

Kriza Ákos szerint ha az előző városvezetés alatti bérleti díj emelések üteme megmaradt volna, azóta valószínűleg kiürül a főutca.

16.15-16.29
Ezt követően a pályázatokat érintő, összevont napirendeket tárgyalták: javaslatot.az önkormányzat 2013. évi könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő pályázatának benyújtására, önrész biztosítására, valamint az önkormányzati tulajdonban lévő épületek energetikai fejlesztése céljából benyújtott pályázatok tárgyában született közgyűlési határozatok módosítására.



Eperjesi Erika (Fidesz) képviselő hozzászólásában elmondta, ma már ez a támogatás, amelynek az önerejéről most döntenek, nélkülözhetetlen a könyvtárak biztonságos működéséhez. A képviselő felhívta a figyelmet a könyvtárak tevékenységének a jelentőségére, amely az élet számtalan területén jelentkezik az oktatástól kezdve, a közművelődésig, a korszerű információkig.

15.33-16.15
Az SZMSZ-ről és a Közbeszerzési tervről is tárgyaltak

Ezt követően a polgármesteri hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról tárgyalt a grémium.

Mokrai Mihály (MSZP) képviselő szerint egyre bonyolultabb, átláthatatlanabb a hivatal működése.
– A lakosságot az érdekli, a hivatal mit tud szolgáltatni, nem az, hogy ezt milyen szervezeti struktúrában teszi – tette hozzá.

Kriza Ákos polgármester elmondta, egy normális cégnél évente legalább harmincszor szokták az SZMSZ-t módosítani, ami jó, mert az azt jelenti, hogy fejlődik a szervezet.
– A hivatalnál tavaly csak három ilyen volt, a hatékonyság érdekében valószínűleg lesznek még ilyenek, fognak ügyfél-elégedettségi vizsgálatokat is végezni, hiszen tudják, van még mit javítani, fejleszteni – tette hozzá a polgármester.

Napirendre került az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal  2013. évi Közbeszerzési  Tervének jóváhagyása is.

Tompa Sándor (DK) képviselő szerint nem látható, milyen értékeket akar beszerezni a város, és milyen összegekről van szó. Mint mondta, aggályosnak tartják, hogy a képviselők nem látják, milyen tételekről van, nem maga a hivatal végzi a közbeszerzést, hanem a holding, azon belül pedig egy külső cég.
- Erre az ellenzéknek már végképp nincs rálátása, hogyan történik a közbeszerzés, a több mint húszmilliárd forint eljut e a miskolci szolgáltatókhoz, vállalkozásokhoz. Nem látjuk a mechanizmusokat, a hirdetmény nélküli eljárásokban milyen elvek mentén születnek meg a döntések. Kérjük, tegyék ezt átláthatóbbá - mondta Tompa Sándor.

Jakab Péter (Jobbik) képviselő szintén annak a véleményének adott hangot, sok a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a tervben, ami a korrupció melegágya lehet. Van olyan jó gyakorlat, amit át lehetne emelni a nyílt eljárások érdekében. Mint mondta, Miskolc honlapján is nyilvánossá lehetne tenni a közbeszerzési lehetőségeket a helyi vállalkozások számára.

Nehéz Károly (Fidesz) képviselő elmondta, a közbeszerzési terv nyilvános, nem érti, mi ebben a titkos, bele is van írva szükség esetén módosítani is lehet, illetve kell. 

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető arról szólt, jó a közbeszerzési folyamat Miskolcon, a legnagyobb ilyen jellegű kihívást az MSZP-től örökölték, ez a Zöld Nyíl beszerzést érintette. – Van Magyarországon Közbeszerzési Döntőbizottság, felettes hatóság szigorú kontroll érvényesül városon kívül is ezekben az eljárásokban. A közérdekű adatokhoz való hozzáférést a jog a törvény biztosítja, az eljárások számtalan jogi szűrőn átmennek – mondta.

Kovács László (KDNP) képviselő elmondta, nem szakértője a témának, de nem szereti a konkrétum nélküli vádaskodásokat. Különösen az MSZP részéről, egy konkrét egészségügyet érintő ügyről is tud, amikor az előző ciklusban politikai okokból nem kötöttek szerződést egy közbeszerzés törvényes nyertesével. Mint hangsúlyozta, ő tud konkrétumot mondani az előző ciklusból, ha az ellenzék most tud ilyet, sorolja fel, nem vádaskodjon alaptalanul, hangulatkeltésből.

Nánási-Kocsis Norbert (Fidesz) képviselő arra kért választ, hogyan fordulhatott elő, hogy az előző ciklusban több év alatt sem tudták kiválasztani az új villamosok kivitelezőjét, ki volt ezért a felelős ezért, és azért, hogy négyszer kellett áttervezni az önkormányzat új épületét. A képviselő azt is kérdezte, igaz-e, hogy annyi gömbsüveget helyeztek el a villamos-sínek mellé, ahányan már panaszt tettek a projekt miatt.

Takács Gábor (Fidesz) képviselő felhívta a figyelmet, hogy a „Nokiás dobozok korszaka” az előző kormányhoz köthető.



14.39-15.33
A bűnmegelőzéssel folytatták

Az ebédszünetet követően az önkormányzat Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Stratégiájáról tárgyalt a képviselő-testület. Az előterjesztés egyrészt beszámolót tartalmaz a stratégiában foglalt feladatok 2011-2012 évi teljesítéséről, és javaslatot terjeszt elő annak a 2013-2014. évekre vonatkozó, cselekvési programjára.

Miskolc közgyűlése 2004-ben fogadta el helyi közbiztonsági és bűnmegelőzési stratégiáját. Ennek kidolgozásába, és a feladatok végrehajtásába bevonta a rendőrség, a katasztrófavédelem, a közterület-felügyelet, a népegészségügyi szakigazgatási szerv, a környezetvédelmi felügyelőség valamint a polgárőrség illetékes szerveit és szervezeteit is. Az előterjesztés kihangsúlyozza, hogy a közbiztonság infrastrukturális tényező is. A gazdaság működésének olyan feltétele, amely befolyásolja a beruházási szándékot, az idegenforgalmat, az állampolgárok mindennapjait, hangulatát, a letelepedési kedvet.

A település közbiztonságának állapota a helyi problémák összességéből tevődik össze, ezért kezelése és a bűncselekmények megelőzése is csak helyi összefogással lehetséges. A helyi lakosokat és azok értékeit meg kell védeni a bűnözőktől, azoktól, akik megsértik a közösségi együttélés szabályait.

– Ezért az önkormányzatnak rendelkeznie kell bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepcióval és azt következetesen végre is kell hajtani. A tapasztalatokat felhasználva pedig időről időre aktualizálni is kell a stratégiát, hogy a megváltozott környezethez folyamatosan igazodva, a leghatékonyabb eszközök állhassanak rendelkezésre a problémák kezelésére – áll az előterjesztésben, amely kitér a közbiztonságot érintő eddigi intézkedésekre, eredményekre is.

Egyebek mellett a Bűnmegelőzési Centrum létrehozására, melynek kialakítása, technikai felszereltsége, szakmai koordináló tevékenysége biztosította a stratégiai célok eddigi megvalósításának feltételeit. Ugyancsak megemlítik a bűnmegelőzési ügyfélszolgálati iroda létrehozását, a helyi polgárőr szervezetek tevékenységét, a rendőrség támogatását, a közterület-felügyelet és a mezőőrség megerősítését, a rendvédelmi hatóságokkal való, együttműködés eredményeit is.

Jakab Péter (Jobbik) képviselő a napirend vitájánál elmondta, a Jobbik nem fogja támogatni az előterjesztést, ugyanis úgy látják, az önkormányzat nem teljesíti a közbiztonság megteremtésére vonatkozó kötelezettségét - el lehet mondani, Lyukóban például megszűnt a törvényesség. Rögzítik a jogellenes eseményeket, de nem tesznek ennek felszámolására.

– Nem "legyetek jók ha tudtok" álmokat kell milliókkal támogatni, hanem érvényt szerezni a gyermekvédelmi törvényeknek. Kevés lehetőségük van a hatóságoknak, hogy érvényt szerezzenek a törvényeknek a közterületeken. Bábonyibércen is vannak problémák, olyanok, amelyek a közegészségügyi hatásokkal bírnak. 141 ottani ingatlanból csak 23 rendelkezik folyékony szennyvíz elvezetésére alkalmas infrastruktúrával – mondta. A képviselő szerint a Földesi Norbert által említett településőrség nem volt más, mint közpénzből támogatott uzsorázó-szervezet.

Benczés Miklós (Fidesz) képviselő elmondta, Lyukóban valóban nincs minden rendben a közbiztonsággal, változtatni kell. 400 tonna illegális hulladékot kell a területről elhordani, többet, mint Miskolc egyéb területeiről összesen. Nem a lerakók felszámolására kell milliókat költeni - meg kell akadályozni a lerakást.

– Nem javult az emberek biztonságérzete, az emberek elkeseredettek, be sem jelentik a kisebb értékű lopásokat, ezért javulnak a rendőrségi statisztikát – hangsúlyozta. A képviselő szorgalmazta, emeljék meg a polgárőrség támogatását, hogy többet tudjanak járőrözni.
– Ezek a problémák nem az elmúlt két évben keletkeztek, jóval korábban – tette hozzá. Benczés Miklós párbeszédet szorgalmazott a rendőrség és a lyukóiak között.

Földesi Norbert (MSZP) frakcióvezető kérdezte, a Lyukói helyzet romlásában mennyire lehet szerepe annak, hogy megszűnt a településőrség? Van-e erről statisztika, vagy Miskolc is áldozata a nagyvárosokat sújtó szociológiai folyamatoknak, hogy a válság idején környező településekről is behúzódnak a deklasszált elemek. A frakcióvezető szerint az anyag hasonló a korábbi évekéhez, úgy érzik, kísérletezgetés zajlik a bűnmegelőzés területén.
– Kettő év alatt sem sikerült megtalálni a megoldást a helyzet javítására. Nem láttak hatástanulmányt, milyen hatásai voltak a városőrségnek, településőrségnek – mondta.

A frakcióvezető szerint a támogatásokból látszik a városvezetés rend utáni elkötelezettsége, ami akár eredményre is vezethet majd, átgondoltabb elvek mentén működő rendészeti szervekkel.

Kovács Józsefné (Fidesz) képviselő elmondta, Bábonyibércre az elmúlt 8-10 évben sorozatosan költöztek be olyan pincelakásokba, ahol nem engedélyezett a szennyvíz-elvezetés. Nagyon sokat költött képviselői keretéből a területen a hulladék elszállítására.

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető elmondta, voltak olyan városok, ahol ellen tudtak állni a szociológiai folyamatoknak, s 2010-ig is következetesen érvényt szereztek a jogszabályoknak. Miskolc sajnos nem tartozott ezek közé, érzékelték az ezzel kapcsolatos elvárásokat a választások után, és szisztematikusan , az anyagi lehetőségek függvényében, elkezdték a közbiztonság megerősítését célzó akciókkal. A rendszeres ellenőrzésekkel, a járőrpárosok szolgálatba állításával, és a többi intézkedéssel.

Fodor Zoltán (MSZP) képviselő elmondta, támogatják a rendőrség, közterület-felügyelet, polgárőrség munkáját. Sajnos a költségvetési sorokon nem látják ennek a megfelelő fedezetét, az önálló városi rendészeti szervezetnek sokkal jelentősebb forrást kell biztosítani. 

Simon Gábor (MSZP) képviselő úgy fogalmazott, örül neki, hogy kormánypárti képviselők is elismerik, Lyukó mégsem ékszerdoboz. Egy stratégia kialakításához mindenek előtt szembe kell nézni a valósággal. 2010 óta várnak a fészekrakó ügy megoldására, amire több ígéret volt, senki nem tudja, egy esetleges végrehajtás-dömping mikorra érhet véget. Amit itt áttörésként fogalmaznak meg, csak a betöréses lopásoknál plusz 200 bűncselekményt jelent, 2011-ben 2010-hez képest – hangsúlyozta.

Pakusza Zoltán (Jobbik) képviselő kérdezte, hogy adhattak ki lakcím-kártyát pincelakásokba? – Itt valaki hatalmasat hibázott, meg kell keresni a felelősöket. Az MSZP nyolc évig igazgatta ezt a várost, Lyukó és az Avas problémáit ők idézték elő, s nem tudtak vele megbirkózni. Ennek megoldását a jelenlegi vezetésen éppen nekik számon kérni, álnok és farizeus magatartás – mondta Pakusza Zoltán.

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető elmondta: mindenki tudhatja, hogy csodák nincsenek. Üres kasszát örökölt az ország és a város is, nem volt lehetőség nagy ívű tervekre. A frakcióvezető elmondta, a végrehajtási eljárásokat ütemezetten, belátható időn belül el lehet végezni a fészekrakós lakások esetében is.

Mokrai Mihály (MSZP) képviselő szerint ezek a problémák nem az ő idejükben, sokkal korábban keletkeztek, ők próbálták megoldani. A képviselő szerint a közműdíj-hátralékok kapcsán, olcsóbban is megszerezhette volna a város a fészekrakós lakásokat.

Seresné Horváth Zsuzsanna (Fidesz) képviselő szerint a közrend-közbiztonság rombolásában a legnagyobb felelősség az MSZP-s városvezetést terheli, ők engedték be a fészekrakókat.
– A városőrség egy nagyon drága, de teljesen hatáskör nélküli, így eredménytelen szervezet volt, indokolt volt a megszüntetése. Általános vélemény, hogy mióta a tíz vegyes járőr-páros megkezdte a tevékenységét, jelentősen javult a közbiztonság – mondta a képviselő.

Földesi Norbert (MSZP) frakcióvezető szerint a statisztikai kimutatásokra van szükség, amelyek egyértelműen megmutatnák, milyen hatása lett a városőrség, településőrség megszüntetésének, melyik az az ötven lakás, amelyeket állítólag sikerült kiüríteni, s hogy ezek közül hányba költöztek vissza.

Zsiga Mercell alpolgármester szerint arról is szólni kell, hogy az elmúlt két évben 4250 új rendőr állt szolgálatba,
– Miskolcon is megnőtt a rendőri létszám. Több bűncselekményt tudnak felderíteni, több az előállítás. Miskolcon csökkent az erőszakos bűncselekmények száma csökkent, csak a kisebb súlyúaké nőtt. A tíz járőrpáros tevékenysége sokkal hatékonyabb, és sokkal kevesebbe kerül, mint a megszüntetett városőrség – hangoztatta az alpolgármester.

Vincze Csaba a miskolci önkormányzati rendészet megbízott vezetője elmondta: tisztában van azzal, mindig is voltak és lesznek a városnak bűnügyileg fertőzött, neuralgikus pontjai. A hatékony bűnmegelőzéshez, bűnüldözéshez kell egy jogszabályi háttér, másrészt pedig több hatósági szervezet, amelyek együttműködve, a lakosság széles rétegeire támaszkodva, hatékonyan tudnak fellépni. Véleménye szerint most az önkormányzati rendészet létrehozásával előre tudnak lépni.
– Mindent el fogok követni, hogy a lakosság biztonságérzete növekedjen. Hatalmas feladatról van szó, amely nem is csupán rendészeti gyökerű kérdés, de ha apró lépésekkel is, együttműködve el lehet indulni a megoldás felé – tette hozzá Vincze Csaba.

12.58.
A költségvetés vitája után a képviselő testület és a jelenlévők számára levetítettek néhány képet a Pilsenben elkészült, új villamosokról, melyek Miskolcon fognak majd működni, ezt követően Kriza Ákos polgármester 14 óráig ebédszünetet rendelt el.

10.09-12.58
A tavalyi és az idei költségvetésről

Másodikként összevontan tárgyalták az költségvetést érintő napirendi pontokat. Ebben szerepel javaslat az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló rendelet módosítása, a város idei költségvetésének megállapításáról szóló költségvetési rendelet megalkotása, egyéb kapcsolódó döntések meghozatala, az önkormányzat egyes saját bevételei és adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségei várható összegének megállapítása a 2014-2016. évekre, valamint tájékoztató az önkormányzat  adósságállományának állam által történő részbeni átvállalásáról.



Farkasné Hadházi Ildikó gazdálkodási főosztályvezető szóbeli kiegészítésében, az idei költségvetést érintő, fontos változások között megemlítette, hogy az állam az igazgatási feladatok jelentős részét átvállalta az önkormányzatoktól. Ezek ellátását az újonnan létrejött járási hivatalokra bízta. Az átrendezéssel együtt, a feladatokat eddig ellátó személyzet is átkerült a járási hivatalokhoz, a feladatellátást szolgáló, tárgyi és pénzügyi eszközökkel együtt. Hasonló horderejű változás, hogy a köznevelési feladatok ellátása 2013-tól az önkormányzatoknál az óvodai ellátásra szűkül, az egyéb fenntartói feladatokat az állam átvette. Az önkormányzatok a továbbiakban csupán az átkerülő intézmények működtetéséről, és ennek költségeiről gondoskodnak.

Mindez jelentősen megváltoztatta a központi költségvetésből származó forrásjuttatást is. Megszűnik a személyi jövedelemadóból való 8 százalékos részesedés, illetve ennek egy része más csatornákon kerül vissza az önkormányzatokhoz.

A belföldi járművek után fizetett gépjárműadóból az önkormányzatok részesedése az eddigi száz százalékról 40 százalékra csökken. Az elvont összeg egy részét más jogcímeken osztják vissza. Megszűnik a megyei jogú városok részesedése az illetékbevételekből, ugyanígy a normatív támogatás korábbi rendszere is. Az új finanszírozási rendszerben a feladat finanszírozás mellett elsősorban normatív és egyéb támogatások formájában jut bevételhez az önkormányzat. További változás, hogy a forrásjuttatásnál beszámítják az iparűzési adóbevétel egy részét.

A városüzemeltetési feladatok összetétele az előző évhez képest lényegesen nem változott. A számítások szerint a működési kiadásokra javasolt előirányzatokból mértéktartó, takarékos, szigorú gazdálkodás mellett, a feladatellátás feltételei várhatóan biztosíthatók.

A tervezetben kiemelt szempontként vették figyelembe a folyamatban lévő feladatok folytatását, az elnyert pályázati pénzeszközök felhasználását. A beruházások meghatározó része 2013-ban is városüzemeltetéssel, infrastruktúra-fejlesztéssel kapcsolatos.

A költségvetési javaslat a legjelentősebb feladatok között jelöli meg a város ivóvízellátásának javítását, a szennyvízcsatorna-hálózat bővítését, a III. tisztítási fokozat kiépítését. Jelentős összeget irányoztak elő a Tapolcán megvalósítandó turisztikai attrakciófejlesztési feladatokra, valamint szociális bérlakás vásárlására, felújítására is.

Ugyancsak beépült a javaslatba a belváros teher-mentesítését célzó közúti fejlesztések előkészítése, a városi és elővárosi kötöttpályás közlekedési rendszerek fejlesztése. Folytatódik a Zöld Nyíl projekt, a Diósgyőr-Lillafüred kiemelt turisztikai nagyprojekt, valamint a Fűtőmű-Science Múzeum és Művészeti Központ beruházása is.

A költségvetési koncepció kialakítása során számított forráshiányt a bevételek növelésével és a tervezhető kiadások többszöri felülvizsgálatával jelentősen sikerült csökkenteni. A költségvetési javaslatban számításba vett fejlesztési hitel igény kevesebb, mint a tárgyévi hiteltörlesztési (tőke) kötelezettség.

A költségvetési javaslat összességében 36,1 milliárd forráslehetőséggel számol, melyből 34,6 milliárd s költségvetési bevétel. 58,7 millió forint az előző évi pénzmaradványból, 1,4 milliárd pedig a fejlesztési feladatok megvalósításához tervezett bankhitel felvétel beépítéséből származik.

A tervezett kiadások összege ugyancsak 36,1 milliárd forint. Ebben a működési kiadások 22 milliárd, a felhalmozási kiadások 10,8 milliárd, a tartalékok 0,55 milliárd  a hiteltörlesztés és kamatkiadások pedig 2,7 milliárd forintos részarányt képviselnek.

A főosztályvezető kiemelte, óriási eredményt sikerült elérni a város adóság-állományának átvállalását érintő tárgyalásokon, ami 2037-ig valamennyi költségvetési évet döntően befolyásolja. A miskolci önkormányzattól mintegy 25 milliárdos tőketartozást vállal át az állam. Az ilyen módon megszűnt kamatfizetési, és egyéb kötelezettségek további kilenc milliárdra tehetők.



Kriza Ákos polgármester hangsúlyozta: annak eldöntéséhe szempontjából, hogy melyik utat választja Miskolc - az eladósodottság vagy az építkezés útját -nagyon fontos évhez érkeztek. Ennek megértéshez értékelni kell az elmúlt tíz év gazdálkodását is, a szocialista vezetés átgondolatlan, felelőtlen költekezését. A  hitelből finanszírozott, fedezet nélküli fejlesztések nem teremtettek munkahelyeket, súlyosan megterhelték Miskolc gazdálkodását.

A polgármester elmondta, a szocialisták 35,6 milliárdosra növelték az önkormányzat adósságát, amelyet a miskolciaknak kellett volna megfizetniük. Az állam ebből több mint 25 milliárdot vállal most át. A város gazdálkodása egyensúlyban van, lehet építeni a jövőt.

Soós Attila (Fidesz) képviselő a napirend vitájában elmondta: mindenkinek a figyelmébe ajánl néhány gondolatot, mielőtt beindulna a demagóg vádaskodás.
– Aki szakmailag megnézte ezt a költségvetést, az nem mondhatja felelősen, hogy ez a vezetés nem fejleszti, és nem teszi élhetőbbé a várost. A korábbi vezetés által félbehagyott vagy csak ígért beruházásokat is be kell fejezni, különösen azokat, amelyek a miskolciak napi életét, komfort-érzetét érintik – hangoztatta a képviselő. Kiemelte, az MSZP hűbérbirtoknak tekintette a várost, a Fidesz-KDNP egy nagy családnak, amelynek gondoskodni kell a szükségleteiről, pótolják az ilyen téren elmaradt beruházásokat.

– Ez a költségvetés egy több frontos harc újabb mérföldköve. Amellett, hogy folyamatosan állítjuk növekvő pályára a várost, csökkentjük a hátrahagyott adósságot is, és folyamatosan tesszük újra élhetővé a várost – tette hozzá.

Mokrai Mihály (MSZP) képviselő arról szólt, a tavalyi is az „egyensúly” költségvetésének indult, s a kormány segítségére volt szükség, hogy ne legyen a város fizetésképtelen. Idén is ezt látják, szerinte három hónap sem kell, újra módosítani kell, hogy tudjanak pályázni. Ami nem baj, de akkor így kellene tervezni. Több kérdést is feltett a képviselő: mint mondta, nem látja biztosítottnak a városi közlekedési vállalat működését, a szociális kiadásoknál törölték az ápolási díjat, nyertese ugyanakkor a költségvetésnek a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. és a Miskolci Kommunikációs Nonprofit Kft. amelyeknek 50 százalékkal megnövelték a támogatását. Örvendetes, hogy növelték a képviselők választókerületi alapját is.

Bizonytalanság van ugyanakkor a közoktatás területén, nem látják át, hogy történik majd a feladatok finanszírozása, nem látják a tapolcai fejlesztések forrását, csökkent a közfoglalkoztatásra tervezett keret is.

Kriza Ákos elmondta, azért tudták csökkenteni a közfoglalkoztatás városi keretét, mert az állam jelentősen megnövelte ennek támogatását.

Pakusza Zoltán (Jobbik) képviselő elmondta, továbbra is hiányolják a felelősök megnevezését a város eladósításáért. Úgy látják, egyre inkább az állam szekeréhez kötik Miskolc gazdálkodását, erősödik a központosítás, csökken a helyi mozgástér. A képviselő megemlítette az elvándorlást, amely nem csökken. Jelentősnek nevezte az állami elvonásokat, amelyek egy részére nincs magyarázat - például az SZJA-nál.

Kriza Ákos kérte, a Hajdú Bihari főügyészségen kérjék számon, miért nem halad a feljelentések ügye, a város megtette az elszámoltatás érdekében, ami módjában állt.

Takács Gábor (Fidesz) képviselő megköszönte Csöbör Katalin és Sebestyén László képviselőknek, Kriza Ákos polgármesternek, hogy eredményes lobbitevékenységükkel elérték, az állam közel 35 milliárdos adósságterhet vesz le a miskolciak válláról. Ebből 200 ezer forint jut, minden lakosra. Kemény munkával sikerül stabilizálni a költségvetést, visszarángatni a várost a szakadék széléről, egy válságos gazdasági környezetben- Út nyílik az érdemi fejlesztéseknek, az élhető, biztonságos város megteremtésének.



Mokrai Mihály (MSZP) képviselő elmondta, az adósság-átvállalásnál az állam a városok teherbíró képességének figyelembe-vételével járt el, amiben Miskolc igen rosszul szerepelt. Annyi történik, hogy önkormányzati zsebből átkerül az adósság állami zsebbe, ami kétségkívül könnyebbséget jelent, viszont ez csak átrendezést jelent. Az elvonásokkal kevesebb forrást kapnak az államtól, összességében százmilliárdot vonnak ki az önkormányzati szektorból.

Seresné Horváth Zsuzsanna (Fidesz) képviselő elmondta, ha nem segít a kormány, már idén megközelítette volna az adósságszolgálat összege a 3 milliárdot, amit így levettek a város válláról. Erre az MSZP idejében soha nem volt példa, köszönet illet mindenkit, aki ebben közreműködött.

Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető arról szólt, nagyobb önkritika kellene az MSZP részéről, és egy jó nagy bocsánatkérés, hiszen gazdálkodásukat leginkább az  "utánunk a „vízözön” elv jellemezte.
– Látható az ijesztő diagramokon, hová juttatták Miskolcot 2010-re. Ezt kellett rendbe tenni, egyensúlyba hozni, ez nagyon nehéz örökség volt. Az MSZP által elzálogosított jövőt a Fidesz-KDNP most rendbe teszi, nyugodtabban lehet tervezni, egyensúlyban van a költségvetés – mondta.

A közoktatás átszervezésével kapcsolatban a frakcióvezető kiemelte, ekkora átalakításnál lehetnek kisebb nehézségek, de az intézmények működése biztosított, zökkenőmentes. Jelentős lépések történnek idén a közbiztonság erősítése, és a közmunka területén is, amely nem csak a foglalkoztatás, hanem a város rendje, tisztasága szempontjából is fontos.



Nánási-Kocsis Norbert (Fidesz) képviselő úgy fogalmazott, a korábbi városvezetés nem sziklára, hanem ingoványra építkezett. Ezt örökölték, amit az Állami Számvevőszéki jelentés is alátámaszt, jelentős kockázatúnak minősítve az MSZP-s városvezetés gazdálkodását. 

Takács Gábor (Fidesz) képviselő hangsúlyozta, az ellenzéki képviselőknek válaszolva: az állam nem csak forrásokat von el, hanem jelentős feladatokat is átvállal. Kriza Ákos elmondta, az elmúlt két év gyakorlatilag a romeltakarítással telt el.

Bazin Géza (MSZP) képviselő szerint az embereket is meg kellene kérdezni, mit tartanak fontosnak. A képviselő szerint kevés a költségvetésben a lakókörnyezetek élhetőbbé tételét szolgáló, önerős beruházások támogatása.

Fodor Zoltán (MSZP) képviselő elmondta, egyetért Soós Attila azon kijelentésével, hogy szűnjön meg a fölösleges vádaskodás, demagógia, konstruktívan álljanak a dolgokhoz.
– Sajnos, a kormánypártok és a Jobbik képviselőinek felszólalásaiból nem ez tükröződik – tette hozzá. A képviselő játszótér-fejlesztés, és a polgárőrség tevékenységének támogatását kérte a költségvetésben.

Kovács Józsefné (Fidesz) képviselő szerint, ha az átlag miskolciak szemével nézik meg a költségvetést, csupán az ő választókerületében is számos olyan feladatot meg tudnak oldani az idén, amelyek évek óta megoldásra várnak - buszforduló építése, csapadékvíz elevezetés, közvilágítás kiépítése, óvodai felújítás. A képviselő szólt a közmunka-program eddigi, és várható eredményeiről is a foglalkoztatásban, környezet szépítésében.

Gazdusné Pankucsi Katalin (Fidesz) képviselő sajnálatát fejezte ki, hogy az ellenzéki képviselők csak a kritikákat hangsúlyozzák. Mint mondta, elég csupán azt figyelembe venni, hogy a város idén csaknem három, jövőre pedig csaknem négymilliárdos adósságszolgálattól menekül meg, ekkora összegek szabadulnak fel, egyéb célokra. Benczés Miklós (Fidesz) képviselő köszönetet mondott azért, hogy a költségvetésben számos, Lyukót érintő, fontos fejlesztési támogatást talált - ilyen például a Lyukó patak medrének hat és fél kilométer hosszú tisztítása, a zúzalékolt utak rendbetétele, a közösségi ház felújítása, illegális szemétlerakók felszámolása - amelyekre a képviselői keretéből nem lett volna forrás.

Kovács László (KDNP) képviselő úgy fogalmazott, Magyarország jobban teljesít, és Miskolc is jobban teljesít.
– Ez a kormány nem tekinti Miskolcot mostohagyereknek, segíti és támogatja a várost. Az előző ország- és városvezetés szegénységbe taszította az országot és a várost a Fidesz-KDNP most megpróbálja ebből kihozni – hangsúlyozta Kovács László.

Zsiga Marcell alpolgármester úgy fogalmazott, a múlt évi és az idei költségvetésnek a helyi sport igazi nyertese. Százmilliók jutnak a látványsportágak, valamint a DVTK támogatására, a stadion fejlesztésére. Komoly remények vannak rá, hogy további helyi sportágak nyernek komoly összegeket Miskolcon műhelymunkára.
Zsiga Marcell arról is szólt, hogy idén újabb műfüves pályát tudnak megépíteni, ezzel már öt ilyen új pálya segíti a fiatalok egészséges időtöltését Miskolcon. További összegeket rendelnek ezek fenntartására, őrzésére is. Az alpolgármester az Idősügyi Tanács nevében megköszönte Kriza Ákos polgármester támogatását, azt, hogy az idei évben megnövelt összeggel segíti a város ennek a munkáját, programjait.

Jakab Péter (Jobbik) képviselő szerint, ha az MSZP-nek az a mottója, hogy utánunk a vízözön, akkor a Fidesz-KDNP-é lehetne, hogy "úszunk az árral". Az állam által átvállalt adósságot is az adófizetők fizetik meg, a városban továbbra sincsenek jövedelem-termelő beruházások, álláshelyek megszüntetésére kerül sor az intézményekben.

Pfliegler Péter alpolgármester arról szólt, a lehetőségekhez képest sikerült megalkotni egy tisztes költségvetést. Kiemelte a történelmi Avas rehabilitációjára, fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket, az erre átcsoportosított összegeket. Sok fontos javítási, állagmegóvási munkát finanszíroznak ebből. Az alpolgármester elmondta, idén több mint 300 emberrel tudnak többet foglalkoztatni a Start-közmunkaprogramban, ezek a munkavállalók nagy értékeket hoznak létre.
Az alpolgármester emondta, az állam lehetővé teszi, hogy a pályázati önrészekhez minél kevesebb kelljen helyben hozzátenni, jó példa erre a szennyvizes projekt.

Fedor Vilmos (MSZP) képviselő kérte, mielőtt sértegetnék egymást, nézzék meg a tényeket, azt, hogy mindannyian miskolciak, ne vonják kétségbe a jobbító szándékot. Fedor Vilmos egyebek mellett kiemelte, az ő vezetésük idején újult meg avasi és diósgyőri gimnázium, a stadion lelátó, több iskola, felépült a Művészetek Háza, felújították a sportcsarnokot, megépült a jégcsarnok. Ehhez valóban hitelekre volt szükség, de felvetődik a kérdés, ha mindez nem történik meg, hol tartana ma Miskolc? Végezhetett volna az Európa Kulturális Fővárosa versenyben a 2. helyen? Kaphatott volna történelmében először számtalan olyan elismerést, amelyekkel megelőzött más, hasonló városokat vagy a fővárost?



Kiss János (Fidesz) frakcióvezető szerint, ha kormány nem vállal át 25 milliárd adósságot Miskolctól, akkor most nem lehetne költségvetésről beszélni.
– Ha nem szabadulna fel az a két és fél, három milliárd forint, amelyet most nem kell adósságszolgálatra fordítani, akkor nem lenne pénz a kulturális intézmények támogatására, útfelújításokra, infrastrukturális fejlesztésekre - kitehetnénk a csőd táblát – mondta.

– Amikor az előző városvezetés által felépített cifra nyomorúságot építve, felelőtlenül eladósította a várost, bizonyára pontosan kiszámolta, hogy ennek terheivel a jelenlegi városvezetést lehetetleníti el - csak azzal nem számoltak, hogy a kormány kisegíti Miskolcot – mondta el Kiss János, kiemelve, hogy ők a rend útjára kívánnak lépni, a költségvetésben is, és valamennyi kapcsolódó területen.

720 millió forintot költenek például arra, hogy megvásárolják a fészekrakós lakásokat érintő követeléseket, s így megoldhassák végre a problémát. A frakcióvezető hangsúlyozta, hogy ha az MSZP-s városvezetés nem engedi eszkalálódni a fészekrakó-problémát, most ezt a pénzt is másra tudnák költeni.

Földesi Norbert (MSZP) frakcióvezető elmondta, véleményük szerint a kormánypárti képviselők körzetei "szerencsésebben" részesültek a fejlesztési forrásokból, az Avasra úgy tűnik, kevesebbet szánnak. A képviselő kételyeit hangoztatta, hogy a költségvetés egyensúlyát sokáig fenn tudják majd tartani.

Kriza Ákos polgármestert reagálásában hangsúlyozta: csupán a fészekrakós lakások megvásárlásával, felújításával, a szociális városrehabilitációval egymilliárd forint fölött fognak az avasi városrészre költeni.

Zsiga Marcell alpolgármester elmondta, mind a vendéglátás, mind a turizmus szempontjából számos pozitívuma lesz, hogy idén is sikerül Miskolcon megrendezni az utánpótlás kosárlabda Európa-bajnokságot. Komoly összeget különítettek el az új atlétika pálya megépítésének elkezdésére is.

9.54-10.09: Az önkormányzati kitüntetések rendjéről

Elsőként az önkormányzat elismeréseinek alapításáról és adományozásuk szabályairól szóló rendelet módosításáról tárgyaltak. Az elismerések alapításáról és adományozásuk szabályairól szóló rendelet szerint, a kitüntető címek és díjak átadása minden év május 11-én, Miskolc Város Napján történik. Mint elhangzott, a rendelet utolsó módosítása óta eltelt időszakban olyan javaslatok, észrevételek fogalmazódtak meg, amelyek az előterjesztés szerint indokolttá teszik a rendelet módosítását.

Fedor Vilmos (MSZP) képviselő elmondta, a technikai módosításokkal egyetértenek, arra szeretne választ kapni, miért szűnt meg a civil kerekasztal, s így a civilek véleményezési jogköre azelismerések odaítélésével kapcsolatban.

Kovács László (KDNP) képviselő felhívta a figyelmet, hogy már csak néhány nap áll rendelkezésre a javaslattételekre. Aki arra érdemes személyről tud, javasolja a hátralévő néhány napban városi elismerésre.

Kákóczki András kulturális osztályvezető Fedor Vilmosnak válaszolva elmondta: az egységesített civil szervezet véleményének kialakítása nagyon nehézkesen működött az elmúlt években, azért vették ki, többszöri egyeztetés után a rendeletből.

9.49-9.54 Sürgősségi indítványok, napirend

Ezt követően sürgősségi indítványok napirendre tűzéséről szavaztak a képviselők. Az MSZP közgyűlési frakciójának három sürgősségi előterjesztésével kapcsolatban Szabó Zoltán aljegyző törvényeségi aggályokat fogalmazott meg, ezek napirendre tűzését a képviselő-testület többsége nem támogatta. Ezek között szerepelt javaslat a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyelet megszervezése és működtetése tárgyában közbeszerzési eljárás lefolytatásáról hozott határozat visszavonására ; javaslat közterület elnevezésére valamint javaslat a Miskolc Holding Önkormányzati Zártkörűen Működő Részvénytársaság  Felügyelő  Bizottságába új tag választására.
Arról is döntöttek, hogy a költségvetést, illetve a pályázatokat érintő témákat összevontan tárgyalják, majd szavaztak a napirend elfogadásáról.

9.00-9.54: Kriza Ákos napirend előtt



Kezdetét vette az ülés. Napirend előtt Kriza Ákos, Miskolc polgármestere a pénteki nőnapra utalva, sok boldogságot, örömet kívánt a hölgyeknek. Arról is szólt, hogy egy program keretében 30 ezer miskolci háztartás jut számítástechnikai eszközökhöz, laptopokhoz. Ez egy hétmilliárdos beruházás, amihez oktatás is tartozik, amely mások mellett a diákokat, hallgatókat, pályakezdőket, oktatásban részesülő munkanélkülieket, fogyatékkal élőket, nyugdíjasokat is érinti. Megfelelő garanciákat építenek be, hogy az eszközök rendeltetésüknek megfelelően legyenek felhasználva.

Kriza Ákos hangsúlyozta, a kormány kiemelten támogatja az informatikai, magas  hozzáadott értéket képviselő beruházásokat a régióban - ilyen a 112 központ is - számos ilyen informatikai beruházást szeretnének ide hozni.
A polgármester a tapolcai strand ügyéről is szólt. Min mondta, elindult a kiviteli tervek készítése, megvannak az engedélyes tervek. Megköszönte Sebestyén László országgyűlési képviselő közreműködését, tájékoztatását a beruházáshoz szükséges források előteremtésével kapcsolatban.

Szepesi S. - Tajthy Á.
Fotó: Kaderják Cs. - Juhász Á.