MiNap Online

Mint ismeretes, az állam az igazgatási feladatok jelentős részét átvállalta az önkormányzatoktól, ezek ellátását az újonnan létrejött járási hivatalokra bízta.

Az átrendezéssel együtt, a feladatokat eddig ellátó személyzet is átkerült a járási hivatalokhoz, a feladatellátást szolgáló, tárgyi és pénzügyi eszközökkel együtt. Hasonló horderejű változás, hogy a köznevelési feladatok ellátása 2013-tól az önkormányzatoknál az óvodai ellátásra szűkül, az egyéb fenntartói feladatokat az állam átvette. Az önkormányzatok a továbbiakban csupán az átkerülő intézmények működtetéséről, és ennek költségeiről gondoskodnak.

Mindez jelentősen megváltoztatta a központi költségvetésből származó forrásjuttatást is. Megszűnik a személyi jövedelemadóból való 8 százalékos részesedés, illetve ennek egy része más csatornákon kerül vissza az önkormányzatokhoz.

A belföldi járművek után fizetett gépjárműadóból az önkormányzatok részesedése az eddigi száz százalékról 40 százalékra csökken. Az elvont összeg egy részét más jogcímeken osztják vissza. Megszűnik a megyei jogú városok részesedése az illetékbevételekből, ugyanígy a normatív támogatás korábbi rendszere is. Az új finanszírozási rendszerben a feladat finanszírozás mellett elsősorban normatív és egyéb támogatások formájában jut bevételhez az önkormányzat. További változás, hogy a forrásjuttatásnál beszámítják az iparűzési adóbevétel egy részét.

A városüzemeltetési feladatok összetétele az előző évhez képest lényegesen nem változott. A számítások szerint a működési kiadásokra javasolt előirányzatokból mértéktartó, takarékos, szigorú gazdálkodás mellett, a feladatellátás feltételei várhatóan biztosíthatók.

A tervezetben kiemelt szempontként vették figyelembe a folyamatban lévő feladatok folytatását, az elnyert pályázati pénzeszközök felhasználását. A beruházások meghatározó része 2013-ban is városüzemeltetéssel, infrastruktúra-fejlesztéssel kapcsolatos.

A költségvetési javaslat a legjelentősebb feladatok között jelöli meg a város ivóvízellátásának javítását, a szennyvízcsatorna-hálózat bővítését, a III. tisztítási fokozat kiépítését. Jelentős összeget irányoztak elő a Tapolcán megvalósítandó turisztikai attrakciófejlesztési feladatokra, valamint szociális bérlakás vásárlására, felújítására is.

Ugyancsak beépült a javaslatba a belváros teher-mentesítését célzó közúti fejlesztések előkészítése, a városi és elővárosi kötöttpályás közlekedési rendszerek fejlesztése. Folytatódik a Zöld Nyíl projekt, a Diósgyőr-Lillafüred kiemelt turisztikai nagyprojekt, valamint a Fűtőmű-Science Múzeum és Művészeti Központ beruházása is.

A költségvetési koncepció kialakítása során számított forráshiányt a bevételek növelésével és a tervezhető kiadások többszöri felülvizsgálatával jelentősen sikerült csökkenteni. A költségvetési javaslatban számításba vett fejlesztési hitel igény kevesebb, mint a tárgyévi hiteltörlesztési (tőke) kötelezettség.

A költségvetési javaslat összességében 36,1 milliárd forráslehetőséggel számol, melyből 34,6 milliárd s költségvetési bevétel. 58,7 millió forint az előző évi pénzmaradványból, 1,4 milliárd pedig a fejlesztési feladatok megvalósításához tervezett bankhitel felvétel beépítéséből származik.

A tervezett kiadások összege ugyancsak 36,1 milliárd forint. Ebben a működési kiadások 22 milliárd, a felhalmozási kiadások 10,8 milliárd, a tartalékok 0,55 milliárd  a hiteltörlesztés és kamatkiadások pedig 2,7 milliárd forintos részarányt képviselnek.