MiNap Online

Novemberi ülését tartotta Miskolc közgyűlése

2012-11-15 08:39

Számos fajsúlyos, vitákat kiváltó napirend megtárgyalása után, a késő délutáni órákban ért véget Miskolc közgyűlésének novemberi rendes ülése. Szó volt egyebek mellett a közlekedés-fejlesztésről, az építményadóról, a villamosprojekttel kapcsolatos beruházásokról, a Szivárvány óvoda helyzetéről. Tárgyaltak oktatási intézmények felújításáról, köznevelési, intézményi tanácsok létrehozásáról, a városi adósság jelentős részének kormányzati átvállalásáról. A sürgősségi indítványokkal együtt húsznál is több téma került napirendre.

15.32 - 16.20
Közérdekű kérdések, bejelentések

A napirendi pontok megtárgyalása után, most is sok képviselő tett szóbeli bejelentést, legtöbb esetben megoldásra váró infrastrukturális vagy közbiztonsági problémákról, közéleti kérdésekről.

Bazin Géza  egyebek mellett arról szólt, hogy a Vájár utcánál a csapadékvíz elevezetés nem működik, s felhívta a figyelmet, hogy az Erdősor utcán laknak olyan családok, amelyek nem tartják be az együttélés szabályait.

Pakusza Zoltán jelezte, hogy az Almási utca lakói víz és szennyvízhálózat kiépítését kérték, többször beadták az igényt, a város segítségét kérnék a megvalósuláshoz. A Bodza úton jelentős méretű kátyúk vannak. Kérdéseket is feltett: miért volt szükség a perecesei bányaalagút betömedékelésére, ki rendelte azt meg? Mi lesz a perecesei gondozóház dolgozóinak, beutaltjainak sorsa? Mekkora összeget takarít meg a város az intézmény megszüntetésével?

Jakab Péter azt kérdezte, az elmúlt időszakban kötött-e a városvezetés együttműködési megállapodást a Hit Gyülekezetével? Mint folytatta, a Felső-Szinva utcából keresték meg, hogy közbiztonsági okok miatt sötétedés után otthonaikat nem tudják megközelíteni a helyiek. Egy felső-ruzsini társasház lépcsőházában egy fészekrakós család keseríti a környezet életét, ők is segítséget kérnek – a kérést is tolmácsolta a testület felé Jakab Péter.
Kriza Ákos elmondta, nem kötöttek szerződést a Hit Gyülekezetével, fejlesztésre kértek támogató nyilatkozatot.

Takács Gábor egyebek mellett egyeztetésekről számolt be, amelyet a héten a szakhatóságokkal folytattak a kerékpárút nyomvonalának kialakításáról, forgalomlassító szigetek kihelyezéséről Szirma és Martin-kertváros vonatkozásában. A képviselő lakossági igény miatt kérdezte, hogy mikor lehetséges, hogy a Tompa Mihály könyvtári megállónál fedett buszmegállót helyezzenek el?

Bartha György két témát említett, az egyik a bükkszentlászlói patak-támfalak rekonstrukciójával kapcsolatos: emlékeztetett, legutóbb is, segítsék elő, hogy állami pénzt kapjanak erre, a saját forrás ugyanis a munkához nem elegendő. Bartha György meghívta a polgármestert egy bejárásra, a problémás helyszínekre. A másik témára térve kijelentette, a diósgyőri bulgárföldi megállónál teljesen fölösleges egy közlekedési lámpa, zavarja az autósokat, ebben kért intézkedést.

Gazdusné Pankucsi Katalin köszönetet mondott Urbancsikné Erikának és minden tanárnak, aki jelen volt és segített a komlóstetői általános iskolában a múlt héten bekövetkezett kutyatámadásnál. Szólt arról is, az Olvasztár úti buszmegállóban keskeny a járda, bővítés szükséges, ez a helyszíni bejáráson is egyértelműen kiderült.

Tompa Sándor kérte, hívják meg őket is a közérdeklődésre számot tartó témákkal foglalkozó, városi eseményekre.

Simon Gábor ismét arról érdeklődött mikor fognak csökkeni a távhőárak Miskolcon. Nyíri László, a MIHŐ Kft. igazgatója válaszában elmondta, az ármegállapítás miniszteri hatáskör, a geotermikus energia esetében is.

Földesi Norbert a patkányok elszaporodása miatt emelt szót, amelyek a hideg beálltával beköltözhetnek a bérházakba. Ismét bejárást kezdeményezett az önkormányzat és a Városgazda segítségével a területén, hogy időben megelőzhessék a problémákat – például a lépcsők letöredezését.


15.02 - 15.32
A Szivárvány Óvodáról

Javaslat került a napirendre beszámoló elkészítésére is, a Szivárvány Óvoda felújításáról
Az előterjesztő MSZP-frakció nevében Bartha György képviselő elmondta, azért hozták közgyűlés elé az indítványt, mert fel szerették volna hívni a figyelmet az intézmény közösségének helyzetére. Emlékeztetett, 2010 tavaszán elnyerte a város az összeget az óvoda fejlesztésére. Mint mondta, ugyan voltak a pályázatban hiányosságok, de nem értik, hogyan lehetett eljutni odáig, hogy a gyerekeknek és szüleiknek olyan állapotokat kell még sokáig elviselni az ideiglenes helyen, amelyek nem alkalmasak az ellátásukra.
– Mi a megoldás, hogy lehet elérni, hogy mihamarabb az óvodába költözzenek vissza a gyereket? – tette fel a kérdést Bartha György.

Seresné Horváth Zsuzsanna (Fidesz) képviselő elmondta, együtt érez az érintett szülőkkel, fél évet késik az ígért beruházást. Véleménye szerint azonban az ideiglenes helyen is megfelelő körülményeket teremtettek a gyerekeknek. A képviselő hangsúlyozta, az önkormányzat nem láthatja előre a beruházások kivitelezésben részt vevő cégek működésében felmerülő problémákat, és ezek megoldására is korlátozottak az eszközei. Mindent elkövetnek, megértik a szülők aggódását, és tavasszal visszaköltözhetnek az óvodába a gyerekeknek. A képviselő több olyan intézményi beruházást említett, amelyek az előző városvezetés idejében késtek.

Simon Gábor (MSZP) elmondta, arról van szó, hogy a felújítás a beígért augusztus 20-i határidőig nem készült el. Kijelentette, szeretnék megvizsgálni, pontosan megtudni mi ennek az oka, milyen szerződések voltak, milyen kötelezettségekkel – erről szól az előterjesztés, erre kérnek beszámolót, nem érdemes ismét visszamutogatni.
  
Kriza Ákos polgármester elmondta, nehezen értelmezhető számára az előterjesztés. Tárgyalnak az ügyről, véleménye szerint a megoldást kell keresni, a gyerekek érdekében, nem ismét visszahozni majd azt a közgyűlés elé, érthetetlen céllal.

Kiss Gábor alpolgármester hangsúlyozta, hogy ennek az ügynek az önkormányzat ugyanúgy áldozata, mint a gyerekek, nincs értelme a szembeállításnak, minél gyorsabban meg kell oldani a problémát. A kivitelező hibájából, az alvállalkozóval való elszámolási vita következtében állt le a beruházás. Az EU-s támogatást kockáztatják a nem megfelelő lépésekkel, az önkormányzat megteszi, ami módjában áll, s csak olyan számlát fizetett ki, amelynek ellenértéke jó minőségben elkészült az óvodában. Dokumentum rögzíti, a fővállalkozó lenyilatkozta, március 20-ára bejezik a kivitelezést. Jelenleg az óvodában folyik a munka, folyamatosan ellenőrzik le kell vonni az eset tanulságait, egyeztetni fognak a szülőkkel.

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető hangsúlyozta, azzal együtt, hogy az önkormányzat is jóhiszemű áldozat ebben az ügyben, szükségét érzi, hogy elnézést kérjenek az érintett szülőktől.

Kiss János módosító javaslattal is élt az előterjesztéshez, mint mondta, az MSZP által kért polgármesteri beszámoló Kiss Gábor részletes tájékoztatása kapcsán okafogyottá vált, ezért módosítsák a határozati javaslatot, ne beszámolót kérjenek az ügyről a polgármestertől, hanem a munkálatok mielőbbi megfelelő befejezésének, felügyeletének előmozdítását.

Simon Gábor (MSZP) képviselő szerint Kiss János módosító javaslata azt jelenti, hogy a továbbiakban nem kívánnak foglalkozni az üggyel, melynek pedig vannak homályos részletei – például a közbeszerzéssel kapcsolatban is. Kérdés, érvényesíti-e az önkormányzat korábbi ígéretét, hogy a fő és alvállalkozóval is külön szerződést kötnek, közvetlenül fizetnek.

Kriza Ákos elmondta, a közbeszerzés nem a polgármester kezében van - mint az MSZP idejében - kizárólagos bonyolítója, felelőse a Miskolc Holding. Kérte az ellenzéki képviselőket a felelős munkára a megoldás érdekében, a politikai cirkusz helyett.

14.44 - 15.00

Ezt követően tárgyaltak a javaslatról, törzstőke felemelésére az önkormányzat egyszemélyes Kft-ben, majd hozzájárulás megadásáról, a Miskolc Város Közrendjéért Közalapítvány megszüntetéséhez, mivel a törvényi szabályozás következtében, annak alapító okiratában foglalt célok teljesítése lehetetlenné vált. Javaslat került a grémium elé a városi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok és a polgármesteri hivatala között vagyonelemek átadásának jóváhagyására is.
 
13.50 - 14.42
Az építményadóról pró és kontra

Sürgősségi napirendi pontban tárgyalták a javaslatot, a helyi adómértékek felülvizsgálatára és az építményadóról szóló önkormányzati rendelet módosítására. Földesi Norbert (MSZP) frakcióvezető azt kérdezte, komolyan gondolják-e az előterjesztők, hogy a megemelt építményadót a multinacionális szolgáltatók nem fogják tovább terhelni a lakosságra? Leszögezte, számtalan példa volt már hasonlóra és mégis mindig az lett a vége, hogy ráterhelték a lakosságra.

Jakab Péter (Jobbik) képviselő elmondta, egyetértenek azzal, hogy az előterjesztés szerint a multinacionális vállalatokat kívánják jobban bevonni az adózók körébe, kérdés, hogyan akarja megakadályozni az önkormányzat, hogy ezt azok átterheljék a lakosságra?
– Van-e kimutatás arról, mennyi adókedvezményt kapnak a multinacionális vállalatok, fizetnek-e helyi adót, mennyire vesznek részt a helyi teherviselésben? – tette fel kérdéseit Jakab Péter.

Nánási-Kocsis Norbert (Fidesz) képviselő elmondta, a szokások, a környezet és maga a bérleti szerződés a legkomolyabb gátja annak, hogy a szolgáltatók áthárítsák a lakosságra az adóterheket, amely konkrét megállapodást tartalmaz a díjakról.

Soós Attila (Fidesz) képviselő egyebek mellett elmondta, nem érti, hogyan jött ki egyes ellenzéki képviselőknél bármiféle 50 százalékos adóemelés, ilyen sehol nincs az előterjesztésben.
– A nagyarányú adóemelésekről szóló híresztelés a lakosság politikai célú riogatása – szögezte le Soós Attila. A képviselő kihangsúlyozta, a lakosság adója semmilyen formában nem emelkedik, építményadóban sem, ez egyértelműen kiderül az előterjesztésből. Kérte, olvassák el az előterjesztést, jelezze neki, aki nem érti.

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető szerint visszaköszön a szocialisták korábbi gyakorlata, amit hatalomban tettek: mindig a bankok és a multinacionális vállalatok érdekeit védeni, a kisemberekkel szemben. Mint a frakcióvezető fogalmazott, a szocialisták két éve szaladgálnak a bankok és a multik érdekeit védeni Brüsszelbe.
– A Fidesz szerint viszont a teherviselést azon pénzintézetek, multicégek felé is ki kell terjeszteni, a lakosság sarcolása helyett, akik az elmúlt időszak, az MSZP-kormányzás haszonélvezői voltak. Ez az előterjesztés is ennek a jele – hangsúlyozta Kiss János.

Kriza Ákos polgármester elmondta, a multinacionális vállalatok nagyobb adóztatása két hatással is járhat: növeli a helyi adóbevételeket, ha pedig át akarják ezt hárítani a vásárlókra, akkor ezek átmennek a helyi szolgáltatókhoz, azok bevételeit erősítik, ami szintén pozitív hozadék.

Simon Gábor (MSZP) képviselő szerint arról van szó, január 1-jétől a kormány egy csomó adóbevételt elvisz Miskolcról, ezt akarják pótolni.
– Nem csak a multikat érinti az emelés, például a DAM területén is működnek olyan hazai vállalkozások, akiknek az új szabályozás szerint többet kell fizetniük – vélekedett Simon Gábor.

Kriza Ákos elmondta, az adók emelésére a működési költségek kompenzálása miatt van szükség, jövőre az átvállalást beleszámítva is 1,7 milliárd hiteltörlesztést kell kifizetnie a városnak, ezt örökölték, és örököltek sok olyan fejlesztést is, amelyeknek ugyancsak elő kell teremteni a fedezetét.
– Ez az adónem rendkívül fontos része a költségvetés egyensúlyának – hangsúlyozta Kriza Ákos.

Csiszár Miklós jegyző elmondta, a telekadóval kapcsolatban az volt a szándék, hogy ez ne érintse a lakosságot, csak azokat, akik nagy földterülettel rendelkeznek. Kommunikációs hiba történt, visszavonták mert még nem zárultak le az ezzel kapcsolatos egyeztetések, ezeket folytatják hogy eldöntsék, szükség van-e erre az adónemre.   


13.21 – 13.47
Hitel-törlesztés

Ezt követően került napirendre a javaslat a miskolci önkormányzat folyószámla és rulírozó hitelének visszafizetéséhez áthidaló hitel igénybevételére.

Mokrai Mihály (MSZP) képviselő értelmetlen és felesleges eljárásnak nevezte az eljárást, mint mondta, egy rossz törvény miatt most kétmilliót kell kifizetni a miskolci önkormányzatnak.

Jakab Péter (Jobbik) képviselő szerint egy normálisan működő költségvetésben e törlesztést ki kellene tudni fizetni, de most az MSZP-s gyakorlatot folytatják, újabb hitelt vesznek fel a hitel törlesztésére.

Soós Attila (Fidesz) képviselő elmondta, korábban az önkormányzati alrendszernek semmi kontrollja nem volt arra, mennyi hitelt vesznek fel – a stabilitási törvény az egyik fékje annak, hogy az önkormányzatok ezt a továbbiakban is folytathassák. A költségvetés egyensúlyban van, működési hitelt nem vesznek fel, és nem is fognak, de a folyamatban lévő fejlesztéseket be kell fejezni, le kell zárni.
– Aki itt több milliárdos hiányokat emleget, demagóg módon félrevezeti a miskolciakat. Össze-vissza vádaskodnak a számokkal, fogalmuk sincs, egy-egy számsor mit jelent – mondta Soós Attila.

Pakusza Zoltán (Jobbik) képviselő elmondta, eddig nem volt olyan költségvetés, amelyet nem kellett év közben módosítani.
– Megint a kormány hozta kényelmetlen helyzetbe a városvezetést, újabb hitelt kell felvenni a hitel törlesztésére, ez tény. A közgyűlés is letehet a kormány elé javaslatokat, van erre példa. A kormány eddig számtalan elvonást alkalmazott, most közpénzből vállal át adósságot, az is az adófizetők pénze, mindannyian fizetjük más módon fogják beszedni – mondta Pakusza Zoltán.

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető elmondta, véleménye szerint Miskolc éppen hogy nyertese a kormány hitel-politikájának, 14 milliárdot készülnek átvállalni a város hitelállományából, hogy felszabadítsák a város jövőjét, ezt nem lehet párhuzamba állítani a kétmillióval. A törlesztések során évente kétmilliárd forint fog megmaradni Miskolcnak, szerencsétlen megfogalmazás az ellenzék részéről éppen most a kormány hitelpolitikáját bírálni.

12.41 - 13.20
Közlekedés-fejlesztés

Soron következett a „Javaslat az M30-26. sz. főút Miskolc elkerülő szakasz II. ütem építési beruházása során érintett önkormányzati tulajdonú ingatlanok részbeni, illetve teljes, kisajátítást helyettesítő adásvétel útján történő elidegenítésének jóváhagyására napirend” tárgyalása.

Tompa Sándor (DK) képviselő szerint ez is azon napirendek egyike, amelyeket jó szívvel lehet támogatni a város fejlődése, gazdasági kapcsolatainak bővítése érdekében, ugyanakkor kérdések is adódnak, elsősorban a műszaki megoldások területén.

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető elmondta, ezeknek a beruházásoknak nem csak közlekedési értéke van, hanem arról is szól, hogy az önkormányzat a fejlesztéseknél végre figyelembe veszi, mik a lehetőségei.
– Hiteleket nem lehet a végtelenség felvenni, azt egyszer vissza is kell fizetni. A fejlesztéshez elnyert 12 milliárdos, a Martin-kertváros-Tiszai pu Y-híd kialakítására elnyert másik hatmilliárdos közlekedés-fejlesztési támogatás nem igényel önerőt, nem hitel. Paradigma-váltást jelentenek az ilyen beruházások! Addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér, úgy fejlesszünk, hogy közben nem adósítjuk el a várost! – szögezte le Kiss János.

12.22 - 12.39
Új műfüves pályáról, sportfejlesztésekről

Javaslat került napirendre a Magyar Labdarúgó Szövetség által meghirdetett Pályaépítési Program III. ütem pályázatának benyújtására és önrész biztosítására. Zsiga Marcell alpolgármester kiemelte, 70 százalékos támogatású beruházásról van szó, olyan terület hasznosításáról stadion és a Mónus Illés utca között, amelynek a hasznosítása az egész környéknek javára válik.

Benczés Miklós (Fidesz) képviselő elmondta, nagy örömére szolgál, hogy immár az ötödik műfüves pálya épülhet meg, az új városvezetés idején, segítve a fiatalok szabadidejének hasznos, egészséges eltöltését. Indítványozta, támogassák, hogy azok a miskolciak is vehessenek igénybe mozgási lehetőséget a korábban elhanyagolt, felújításra kerülő Ifjúsági pályán, illetve Honvéd Papp József SE pályán, akik más pályákon nem rendelkeznek a belépőkhöz szükséges anyagi lehetőségekkel. Tegyék ezeket a pályákat alkalmassá erre a kulturált időtöltésre.

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető elmondta, ez az előterjesztés nem csupán egy újabb kis futballpálya felépítéséről szól, minden ilyen beruházás egy-egy lépés a teljes magyar és ezen belül a miskolci sport újjáépítésének területén.
– A korábbi kormányok a források elvonásával kivéreztették a hazai sportot, egyesületek, létesítmények sora ment tönkre. Ennek az ámokfutásnak köszönhetően a pekingi olimipián a magyar sport minden idők legrosszabb eredményét produkálta. Ezzel is atomizálni próbálták a társadalmat. A magyar futball soha nem volt olyan hátul a FIFA ranglistáján, mint akkor, még a Puskás stadiont is hagyták lepusztulni – hangsúlyozta Kiss János.

Mint mondta, Miskolc sport-infrastruktúrája is leépült korábban, így önmagában ennek az egyetlen pályának a létrehozása is fontos lépés a helyi sport feltámasztása, megújítása területén.
– Abban az országban ahol fejlett sportélet van, ambiciózus, energikus ifjúság nő fel – vélekedett Kiss János.

Bartha György (MSZP) képviselő kifogásolta, hogy a hozzászólás nem a napirendről szólt, majd felsorolta mindazokat a sportcélú-beruházásokat, amelyek az előző városvezetés idején történtek.

Földesi Norbert (MSZP) frakcióvezető elmondta, a műfüves pályaépítéseket Káli Sándor és csapata kezdte el, a jelenlegi vezetés folytatja, nem érti miért kell ebbe egyéb dolgokat belekeverni. 


11.45 - 12.21
Napirenden a Zöld Nyíl és a sétálóutca

Ezt követően szándéknyilatkozat jóváhagyásáról tárgyaltak, az önkormányzat részvételére, a jelenlegi kistérségi társulás jogutódjaként létrejövő szervezetben, jövő év júliustól, majd a „Miskolc városi villamosvasút fejlesztése” nagyprojekthez kapcsolódó, összevont napirendek következtek. Ezek között szerepelt a „Miskolc városi villamosvasút fejlesztése – pályafelújítás, vonalhosszabbítás és kapcsolódó infrastruktúra” tárgyú vállalkozási szerződés módosítása, a Javaslat a „Miskolc városi villamosvasút fejlesztése” nagyprojekt pályafelújítás, vonalhosszabbítás és kapcsolódó infrastruktúra tárgyú szerződéshez kapcsolódó „Járműjavító csarnok és fedett szín átépítése” tárgyú hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos kiegészítő közbeszerzési eljárás eredményére, valamint a Javaslat a „Miskolc városi villamosvasút fejlesztése” nagyprojekt Pályafelújítás, vonalhosszabbítás és kapcsolódó infrastruktúra tárgyú szerződéshez kapcsolódó „Áramellátó berendezések beszerzése és telepítése” tárgyú  hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos kiegészítő közbeszerzési eljárás eredményére – című napirend.

Tompa Sándor (DK) képviselő szerint méltatlan a projekt horderejéhez, hogy sürgősséggel tárgyaljanak ezekről a napirendekről. Mint mondta, a frakciójuk fontosnak tartaná, hogy akik a projekt bonyolításával foglalkoznak, megfelelő információk birtokában legyenek, aggályaikat jelezzék. Éppen ezért – folytatta – megfelelő időben, jól előkészített anyagokat kérnének ilyen ügyekben. Konkrétabb tájékoztatást kérnének, hogyan milyen ütemezéssel tervezik a munkákat, miért kell átprogramozni a projektet.

Soós Attila (Fidesz) képviselő elmondta, időben, jó színvonalon fog befejeződni a Zöld Nyíl projekt, annak ellenére, amit örököltek.
– Többször tárgyalta idén a közgyűlés témát, mindenki tudhatta, hogy érkezni fognak ezek az előterjesztések, álságos úgy tenni, mintha nem számítottak volna rá – szögezte le Soós Attila. A részletekről is szólva elmondta, januárra készül el az ütemterv a sétálóutca szakaszolt burkolatcseréjére. Soós Attila szép teljesítménynek nevezte, hogy egy sok tekintetben előkészítetlen átgondolatlan projektet a jelenlegi az állapotba tudtak hozni, hogy „már látszik a fény az alagút végén.”

Simon Gábor (MSZP) képviselő elmondta, három fontos ügyről tárgyalnak a villamosprojekt tekintetében: járműcsarnok, áramátalakító, sétálóutca. Az első kettőnél elég szűk szakmai mezsgyén lehet mozogni, Legfontosabb kérdés viszont, hogy a fűutca burkolatának elkészítése milyen ütemezésben fog elkészülni. A képviselő korábbi nyilatkozatokat idézett ezzel kapcsolatban, az azokban foglalt határidők nem teljesültek, mint mondta, komoly aggályai vannak a határidőket illetően.
 
Kriza Ákos elmondta, valóban vannak csúszások, jöhetnek bürokratikus akadályok, folyamatosan azon dolgoznak, hogy ezeket kiküszöböljék, s valóban jó, hosszú távú beruházások szülessenek, a városlakók érdekében.

Jakab Péter (Jobbik) képviselő az igaz versenyeztetést hiányolta az eljárásból. Kovács László (KDNP) képviselő megköszönte a hozzáállást az új projektvezetés részéről, amelyet pédaértékűnek nevezett. Kiss János (Fidesz) frakcióvezető a napirend kapcsán elmondta, először rendbe kell tenni, ki kell fizetni az IVS I-et, amit itt hagyott az előző városvezetés nekik, aztán lehet a jövőre koncentrálni. Újból kiemelte, 18 milliárdos beruházást hoztak Miskolcra.

11.10 - 11.44 
Intézményfelújításokról és az intézményi tanácsokról

Ezután javaslatot tárgyalt a grémium, közszolgáltatási szerződések módosítására civil szervezetekkel, majd a összevont sürgősségi napirendek következtek: elsőként az oktatási intézményekkel kapcsolatos pályázatokról. Ezek közül az egyik javaslat az  ÉMOP-4.3.1/A-12 „Oktatási intézmények fejlesztése” című  pályázaton  való részvételre, a másik pedig az önkormányzat fenntartásában működő köznevelési intézményekben alakítható intézményi tanács létrehozására irányul.

Fedor Vilmos (MSZP) elmondta, támogatják az intézményi tanácsok létrehozását, nehezményezik azonban hogy erre csak most kerül sor.
– Nem értjük, miért kellett eddig várni, a szülők, a pedagógusok tele vannak aggályokkal, mi lesz január 1-jétől az oktatási intézményekben. Miért a polgármester delegál tagokat az intézményi tanácsba? Értelmezzék még egyszer a törvényt, milyen lehetőségeik vannak! – tette fel kérdéseit, sorolta véleményét Fedor Vilmos. A képviselő ezt követően módosító javaslattal élt, hogy az intézmények vezetői kérjék fel az érintett szervezeteket, hogy delegáljanak tagokat a tanácsokba.

Földesi Norbert (MSZP) frakcióvezető megemlítette, szerettek volna egy valóban politikamentes, szakmai bizottságot létrehozni az oktatási intézmények fenntartóváltásának hatásvizsgálata érdekében, sajnos azonban nem vették napirendre, kérte, a következő ülésre fontolják ezt meg.

Fodor Zoltán (MSZP) képviselő örömét fejezte ki, hogy a választókerületében lévő két iskola is bekerült a pályázatokkal érintett, felújítási programba. Mint mondta, sok pénzt meg tud spórolni a város, ha ezeket a javításokat nem saját erőből kell elvégezni.

Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető elmondta, négy olyan iskolát választottak ki a felújítási programban, amelyek a város különböző pontjain találhatók, és rájuk fér a felújítás. Reményét fejezte ki, hogy ebben konszenzus van a frakciók között. Kérte az ellenzéki képviselőket, ne riogassanak a fenntartóváltással kapcsolatban.
– Vannak hatályos törvények, az önkormányzatnak ehhez kell igazítania magát. Azzal, hogy az önkormányzat létrehozza a tanácsokat, kifejezi azt, hogy továbbra is felelősséget érez az intézmények iránt. Nem viszi el innen senki az iskolákat, miskolciak fognak ott tanulni, tanítani, s a tanárok megkapják a bérüket az államtól.

10.00 - 11.08
Science Múzeum és közlekedés-fejlesztés

Másodikként a miskolci önkormányzat és a Miskolci Városfejlesztési Kft. között  megkötött "Fűtőmű-Sciense  Múzeum   és   Müvészeti   Központ"  című   projekthez  kapcsolódó  megbízási  szerződés módosításának jóváhagyása került napirendre. Lengyel Katalin, a Kft. ügyvezetője kiegészítésében elmondta, módosult a projekt befejezési határideje, kérte, járuljanak hozzá, a szerződés határidejének módosításához, amely így szükségessé vált.

Ezt követően a 2013. évi ellenőrzési terv megállapításáról tárgyaltak, majd az összevont, pályázatok benyújtását érintő napirend került sorra. Ez három témát érintett: kísérleti foglalkoztatási programok támogatását,  "Hatékony    helyi   innovációs  rendszerek   kialakítása   (ERMIS)"   projekthez   biztosított  önerő csökkentését, valamint  a  "Miskolc  belvárosának tehermentesítését célzó  közúti  fejlesztések   előkészítése" című  projekt pályázatát.



Kiss Gábor alpolgármester hozzászólásában hangsúlyozta azon intézményi felújítások jelentőségét, amelyek az egyik pályázat kapcsán bekövetkezhetnek, s amelyek pártpolitikán felül támogatásra érdemesek.

Tompa Sándor (DK) képviselő a közúti fejlesztéseket érintő napirendhez szólt hozzá. Mint mondta, frakciójuk mindig támogatta a közlekedés-fejlesztést. Ezzel együtt aggályaik vannak, hogy az előterjesztés szakmailag megalapozott-e.
– Szeretnénk látni a konkrét nyomvonal-terveket, az értelmezési problémák kiküszöbölésére. Tudni szeretnénk, mi alapján indul el a tervezői munka. Normális-e az, hogy az előterjesztés mellé nem kapnak szakmai anyagot, kérdi a jegyzőt, jogszerű-e ez? – vetette fel kérdéseit, aggályait Tompa Sándor.

Nánási-Kocsis Norbert (Fidesz) képviselő elmondta, a pozitívumok érdemesek kiemelésre. A 374 millió forintos pályázat 100 százalékos támogatást nyert, egyezik a célkitűzésekkel, vagyis olyan fejlesztéseket megvalósítani, ami nem terheli a város költségvetését. A képviselő részletesen szólt a tervekről, amelyek jelentősen hozzájárulnak a közlekedési helyzet rendezéséhez, az élhető város kialakításához.

Pakusza Zoltán (Jobbik) képviselő jelezte, erre a fejlesztésre szerintük is szükség van. Véleményük szerint azonban irreálisan sok ez az összeg néhány megvalósíthatósági tanulmányra.
– Szeretnénk, ha nem haveri cégek kapnák a megrendelést. Az állami pénz is mindannyiunk adóforintjait jelenti – mondta Pakusza Zoltán.

Zsiga Marcell válaszában elmondta, ez egy bruttó, maximum összeg, lehet, hogy nem kell mindet lehívni.
– A kormány támogatást ad Miskolcnak egy fontos feladat megvalósítására, ezt illik megköszönni – mondta Zsiga Marcell. Hangsúlyozta, próbálnak komoly előkészületeket tenni, hogy a következő időszakban fontos fejlesztések valósulhassanak meg a városban.

Bazin Géza (MSZP) képviselő úgy fogalmazott, a tanulmány még nem út, majd kérdéseket tett fel: mikor fog megkezdődni és befejeződni maga a beruházás, mikor lesz lakossági fórum ezekkel kapcsolatban, hogy egyeztessenek az igazán érintettekkel, a lakosokkal?

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető felhívta a figyelmet, hogy egy Miskolcon soha nem látott közlekedésfejlesztési csomagról van szó.
– Ennyi támogatás Miskolcra még soha nem érkezett, az adósság átvállalással együtt mintegy 35 milliárdról van szó – mondta Kiss János.

A közlekedés-fejlesztést érintő 18 milliárdot – folytatta – itt fogják elkölteni, ez kitörési pontot jelent a helyi cégeknek, megnő a város befektető-vonzó képessége.
– Megvalósul a belváros tehermentesítése, közelebb jut Miskolc a szmog-mentes város megvalósulásához, és mindezt támogatásból, önerő nélkül, egyetlen városi forint nélkül – hangsúlyozta Kiss János.

Nánási-Kocsis Norbert (Fidesz) képviselő szerint megdöbbentő, hogy egy benyújtandó, még el sem bírált pályázat kapcsán a szocialisták már konkrét időpontokat kérnek a beruházás kezdetére, befejezésére.

Simon Gábor (MSZP) képviselő szerint az előterjesztés kizárólag arról szól, hogy négy tanulmánytervet megrendel a város, darabonként csaknem százmillióért. Hangsúlyozta véleményét, mielőtt erre ennyi pénzt elköltenek, jó lenne valamit tudni a konkrét elképzelésekről.

Kovács László (KDNP) képviselő szerint a város képviselőinek az a legfontosabb dolguk, hogy a város érdekeit képviseljék, örüljenek annak, ha sikerül előre haladni, ne a politikai haszonszerzésre koncentráljanak. Mint mondta, annak idején ők ellenzékből is támogatták például a Kemény Dénes uszoda megvalósítását. Sok évtizedes álmai kerülnek kézzelfogható közelségbe a városnak, a város lakosságának a közlekedés-fejlesztés területén.
- Ne vegyük el a lakosság szája ízét, ne rontsuk a közhangulatot a rövidtávú politikai haszonszerzés érdekében - hanmgsúlyozta Kovács László.

Bartha György (MSZP) képviselő leszögezte, meg fogják szavazni az előterjesztést, de kérdéseiket előtte fel kívánják tenni. Földesi Norbert (MSZP) frakcióvezető elmondta, nem fejlesztésekről, hanem tanulmánytervekről van szó, a részleteket szeretnék tisztázni.



Soós Attila (Fidesz) képviselő kérte, kezeljék helyén a tanulmány szó értelmezését – meddig lehet elmenni ebben a műfajban, a konkrétumokat illetően.

Lengyel Katalin, a Városfejlesztési Kft. ügyvezetője elmondta, egy megvalósíthatósági tanulmány több variációt vizsgál meg, amiből a legjobbat választják ki.
– A lakossági véleményezés kötelező része a tanulmány elfogadtatásának. Ha lesznek konkrét variációk, meg fogjuk tartani a fórumokat. A tanulmány 2014. március 31-ére készülhet el, ha elfogadják. Aztán következnek a beruházással kapcsolatos engedélyezési, pályázati, kisajátítási és egyéb eljárások, amelyek legalább egy évet vesznek igénybe, a konkrét munkálatok elkezdéséig – tette hozzá Lengyel Katalin.

9.40 - 9.59
Költségvetési módosítás

Első napirendi pontban az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló rendelet 3. negyedévi módosítására vonatkozó javaslatról tárgyaltak. Jakab Péter (Jobbik) képviselő hozzászólásában arról beszélt, hogy véleményük szerint a rendeletben foglalt számok is azt jelzik, a Fidesz képtelen kirángatni a várost az adósságspirálból, hitelekkel akarja biztosítani a működést, hiába vállalja át a kormány az adósság jelentős részét, az tovább fog növekedni, csak jövedelemteremtő beruházások jelenthetnének megoldást.

Kriza Ákos válaszában elmondta, nem követik azt a rendszert, amit örököltek, nem hitelekből akarnak villogni, nem érti a működési hitelekre vonatkozó utalást, az ÁSZ jelentés is megerősíti, hogy jó irányba megy Miskolc gazdálkodása.

Mokrai Mihály (MSZP) képviselő szerint az adósságállományt érintő tájékoztatásban csúsztatások voltak, 4,2 milliárdot már ez az önkormányzat vett fel a teljes hitelállományból, 2010 végén, ők 23 milliárd hitelt adtak át, ebből pedig  hármat még Kobold Tamáséktól örököltek. A képviselő véleménye szerint a jelenlegi vezetés megállította a fejlesztéseket, és mindegy mennyivel konszolidálja az állam a költségvetést, mert 2,5 milliárd működési hiány van a város költségvetésében, amit elképesztőnek tart. Minden fillér beruházás fontos lenne, ami uniós támogatásból valósul meg – hangsúlyozta, ezeket be kellene fejezni.

Zsiga Marcell alpolgármester elmondta, komoly fejlesztések fognak megvalósulni a város közlekedési rendszerét tekintve, amelyek munkahelyeket teremtenek, problémákat orvosolnak.

Pakusza Zoltán (Jobbik) képviselő kérdéseket tett fel: „mondják meg, ki a felelős az eladósodásért? Nevesítsék, ezért valakinek felelni kellene, hol a számonkérés?” Kiemelte, szerinte a kormány támogatása csupán annyit jelent, hogy az egyik zsebből másikba teszik a pénzt. Az intézmények jelentős mértékben tartoznak közüzemi cégeknek, ami likvidiási problémákat okoz a cégeknél, áremelésekhez vezet. Hozzá kellene kezdeni a forrásteremtő beruházásokhoz. 

Zsiga Marcell kérte, olvassák el figyelmesen az előterjesztést, ne csúsztassanak.

9.00 - 9.38
Napirend előtt

Napirend előtt ezúttal is sürgősségi indítványok napirendre tűzéséről döntöttek, majd arról, hogy több napirendet összevontan tárgyalnak: így a pályázatokat, az oktatási intézményeket, és a villamosprojektet érintőket. Kriza Ákos polgármester napirend előtt arról szólt, hogy az önkormányzatok adóssága 1300 milliárd font körül van, kormány úgy döntött, ennek a jelentős részét átvállalja, hogy legyen lehetőségük a településeknek a fejlődésre. Miskolc az egyik legnagyobb költségvetési tétellel rendelkezik a megyei jogú városok közül, adóssága is jelentősre duzzadt az előző városvezetés idején. A hitel nettó összege 2010-ben 28,5 milliárd volt, a vállalt kötelezettségekkel, egyéb tartozásokkal, kamatokkal 2035-ig 62 milliárd tartozást kellene visszafizetni.



A kormány a hitelállomány felét vállalta át a mostani számítások szerint, ami azt jelenti, hogy a jövő évi 3,5 milliárdos törlesztés helyett 1,8 milliárdot kell majd fizetni.

A polgármester arról is szólt, hogy a kormány összességében csaknem húszmilliárdos támogatást nyújt Miskolcnak közlekedés-fejlesztésre is, a beruházásokal régi problémákat lehet majd orvosolni.

Szepesi S.
Fotó: Mocsári L.