Közgyűlés

Szeptemberi ülését tartotta a miskolci közgyűlés

2012-09-27 09:39

ADD TO IWIW FACEBOOK TWITTER LIVE GOOGLE kozgyules_120927ml_06.jpg

Szeptemberi, rendes ülését tartotta Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése csütörtökön. A sürgősségi előterjesztésekkel együtt harmincnál is több napirendi pont került a grémium elé, köztük ezúttal is több jelentős, közérdeklődésre számot tartó témát tárgyaltak. Ezek között szerepelt egyebek mellett a Földes Ferenc Gimnázium igazgatói posztjának betöltésére érkezett pályázatok elbírálása, és a „fészekrakó-probléma” kezelésére irányuló városi intézkedésekről szóló beszámoló is.

23.00
A végszavazásnál minden előterjesztés zöld utat kapott, kivéve a javaslat ideiglenes bizottság létrehozására a Fiatalok Otthonteremtési Támogatása Programja miskolci tapasztalatainak összegzésére és a további teendők meghatározására.

Ezzel az ülés véget ért, legközelebb október 18-án ül össze a grémium.

21.35
Közérdekű kérdések, bejelentések

Fodor Zoltán
(MSZP) bejelentette, hogy újra megrendezik az AVE-val közösen a szárazelemgyűjtést. A Tizedik utcából megkeresték amiatt, hogy illegális vízbekötések vannak, de jóhiszemű rákötések is vannak, akiknek évtizedekkel ezelőtt a gyár engedélyezte a bekötéseket.
Kriza Ákos polgármester szerint megdöbbentő, hogy jóhiszeműségről beszélnek, amikor a város közpénzéből fizetett vizét használták, az LKM megszűnése után jelezniük kellett volna ezt.
Bencés Miklós (Fidesz) újra felszólalt amiatt, hogy a Görögszőlő utca egyirányúsítása miatt néhány utcában problémássá vált a közlekedés.
Kriza Ákos jelezte, hogy a jövő hét ez ügyben a határidő, hogy megvizsgálják, mit lehet tenni.
Váradi Gábor, a miskolci cigány nemzetiségi önkormányzat elnöke a nyár eseményei közül említette a számozott utcák homlokzatfelújítását, amelyhez a lakók munkájukkal járulnak hozzá. Megrendezte a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat a nyári esélyegyenlőségi táborukat, köszönet a támogatásért az önkormányzatnak, a holding vezetőknek és az önkormányzati képviselőknek, illetve a rendőr-főkapitányságnak. Megemlítette a Mária-búcsú zarándoklatot is, amely kapcsán szintén megköszönte mindenkinek a segítséget, aki közreműködött ebben.

Zsiga Marcell alpolgármester arról beszélt, hogy négy műfüves pálya épülhet meg a TAO-pénzek segítségével. Az Andor utca közvilágítását javították, és Miskolc egyik legkorszerűbb játszóterét készítették el.
Pakusza Zoltán (Jobbik) a Fülemüle utca egyik ingatlanja kapcsán jelezte, hogy többszöri felszólítás ellenére sem tartják rendben. A Taksony utca végén a MIK-nek van egy hasonló ingatlanja, a Bodza utcában pedig az utcanév tábla kihelyezését kérték. A Pereces patak mederépítése kapcsán is érdeklődött. Érdeklődött a kanadai visszatelepülők kapcsán is, hogy mit lehet tudni?
Kriza Ákos elmondta, a város területén jelzés nem érkezett, Kanadából pedig nem táviratoztak, hogy jönnének.

Kovács László (KDNP) a régi villamosvégállomás kapcsán jelezte, hogy a lámpa úgy volt beállítva, hogy két részletben is át lehetett kelni, most viszont olyan rövid ideig zöld, hogy futva sem lehet átérni. Az alsómajláthi buszmegálló áthelyezésre került, az idősebbek azt jelezték, hogy a pad és az esőbeálló viszont nem került áthelyezésre.
Fedor Vilmos (MSZP) a Lézerpont Látványtár kiállítása kapcsán szólalt fel. Mint mondta, arról volt szó, hogy egy bizottság felállításával elindulhat a létesítménnyel egy párbeszéd, de nem történt eddig semmi.
Kriza Ákos elmondta, van egy nagyon értékes gyűjtemény, de először a tulajdonosnak kellene valamilyen ajánlattal élnie, hiszen a város kezébe kerülnek múzeumok, kitűnő terep lehet a kiállítására, de tudni kellene, hogy mit akar a tulajdonos. Ezt várja, mióta elkezdődött az ezzel kapcsolatos polémia. Azt biztosan nem tudja ígérni, hogy kiemelkedő árat fizetnének érte, tekintve a város anyagi helyzetét.

Bazin Géza (MSZP) Pereces főútvonala kapcsán érdeklődött. Tavasszal körbefestették a lyukakat és úthibákat, a festék lekopott és nem történt semmi. Az útburkolati jeleket sem festették fel sehol. Minden évben kétszer volt korábban rágcsálóirtás, most nem történt semmi. Van-e önerős bizottság, mi történik a közművek kapcsán benyújtott igényekkel, tette fel kérdéseit. A perecesi temetőnél parkolót szeretett volna építeni, három kivitelező pályázott, akkor a Városgazda volt a legdrágább, de most csak annyit tud, hogy ők nyertek a legolcsóbb pályázattal, amiről nem tájékoztatják, hogy mi is történt.

Varga Gergő (DK) azt vetette fel, hogy Miskolcon volt egy szépségverseny, amelynek a Miskolci Turisztikai Kft. támogatóként vett részt, illetve a MiskolcPont Kft. Itt a szavazók ingyen kaphattak Barlangfürdő ingyenjegyet, és 122 ezer szavazat érkezett, ami ebben az esetben óriási összeg.
Czinkné Sztán Anikó, a kft. ügyvezetője elmondta, itt valami félreértésről van szó, ki nem használt jegyeket osztanak ki, ezek az „egy plusz egy” jegyek, amit igénybe vehettek, de 122 ezer ember nem élt ezzel a lehetőséggel.

Takács Gábor (FIDESZ) a Martin-Kertvároson és Szirmán áthaladó főút kapcsán kérte, hogy az azt kezelő Magyar Közúttal szervezzenek egy közös megbeszélést, hogy a problémákat orvosolni tudják.
Kriza Ákos elmondta, Miskolc közlekedési rendszere jelenleg több szempontból átvilágítás alatt áll. Gyorsabbnak és dinamikusabbnak szeretnék a város közlekedését.

Gazdusné Pankucsi Katalin (Fidesz) elmondta, lakossági fórumot tartott a Vasgyárban, ott felmerült problémaként, hogy a Lónyai utca végéről rendszeresen ellopják a „behajtani tilos” táblát. A kátyúzás során bontották az utat a Puskin út, Örös út kereszteződésében, ahol ott maradt a törmelék, kérte, hogy szállítsák el.
Kovács Józsefné, Budai Mária (Fidesz) elmondta, a Bábonyibércen elszaporodtak a lopások, betörések, ezért fokozott ellenőrzéseket kért. A Városgazdának köszönetet mondott, hogy elindult a Pece patak mind a négy ágának a takarítása.

Katona Ferenc (Fidesz) a Soltész Nagy Kálmán utca elején élők problémáját jelezte, ahol túl sok a galamb. A Selyemréten élők szeretnének rendőr járőröket látni, főleg délután a hajléktalanszálló környékén. Az új villamosvégállomásnál lévő körforgalom kapcsán is érdeklődött, mert ott jelenleg nem lehet autóval megállni.
Kriza Ákos elmondta, tudnak egyeztetni a rendőrséggel, hogy merre járőrözzenek, ezzel nincs gond.

Szabó Sándor (KDNP) a Jókai, Fazekas utcai aluljáró kapcsán jelentette be, hogy a lépcső rövidesen kijavításra szorul a képviselői alapja terhére. Segítséget kért ahhoz, hogy művészeti iskolák tehetséges tanulói rajzával ékesítsék az aluljárót, így a graffitiket is el tudnák tűntetni. Az aluljáró előtti zebra felfestését is kérte. Jelezte, hogy a Palóczi utca és a Jókai lakótelep elejére is térfigyelő kamera kerül.
Seresné Horváth Zsuzsanna (Fidesz) a Diósgyőri Gimnázium és a városközpont közötti nehéz közlekedést jelezte, kérve, hogy sűrűbben közlekedjenek a buszok. Diósgyőrben megszűnt a jegy- és bérletpénztár, ami kapcsán nagy az elégedetlenség, kérte, keressenek erre megoldást. A közlekedési lámpák még mindig nincsenek véleménye szerint jól beállítva, mert reggel nagy dugók vannak.
Jakab Péter (Jobbik) szerint helyre kell állítani az egyenruha tekintélyét, de úgy tudja több, mint egy tucat közterület-felügyelőnek nincs egyenruhája, noha már majd egy éve dolgoznak.
A hatósági főosztályvezető elmondta, új egyenruha készül, ami vélhetően napokon belül elkészül majd.
Földesi Norbert (MSZP) elmondta, az áprilisi közgyűlés fogadta el, hogy a Középszeren parkoló épülhet a tűzoltósági felvonulási területek kijelölése miatt. A lakókat folyamatosan büntetik, de nem tudnak hová állni. Új útburkolati jelek felfestésére lenne szükség több helyen. Pfliegler Péter alpolgármesternek megköszönte, hogy a Középszeri óvodában felmerült problémákat orvosolta.
Kriza Ákos elmondta, festik az útburkolati jeleket több helyen, mindenhová el fognak jutni.

20.05
Sürgősségi előterjesztések


A rendes napirendek után a sürgősségi indítványok következtek. Elsőként a javaslat a nevelési-oktatási intézményekben térítési díj és tandíj rendelet hatályon kívül helyezésére és új rendelet megalkotására, majd a javaslat a Miskolc Településszerkezeti Tervének módosítása kapcsán döntések meghozatalára.

Ezt követte a javaslat a szegregált környezetben élők felzárkózását segítő komplex program második szakasz pályázatának benyújtására. Ennek kapcsán Kiss Gábor alpolgármester elmondta, arról kell a grémiumnak döntenie, hogy akarnak-e egy olyan programot, amelyben arra veszik, vezetik rá a szegregátumban élőket, hogy saját magukat lássák el, vagy konzerválni szeretnék azt a helyzetet, ami jelenleg van.

Kovács László úgy vélte, azokat az embereket, akik maguk is szeretnének tenni azért, hogy kikerüljenek abból a helyzetből, amiben vannak, mindenképpen segíteni kell. Aki ilyen környezetből indulva megállja a helyét azok támogatása elengedhetetlen, ezért a Fidesz és a KDNP támogatja az előterjesztést. A programban a cél a felnőttek munkaerőpiacra integrálása, a gyerekek részéről pedig az oktatási rendszerben tartásuk.

Jakab Péter
szerint inkább az a kérdés, hogy folytatják-e az elmúlt 22 év segélyezési rendszerét, vagy radikális változás mellett döntenek. Amiről most az önkormányzat dönt, a miskolciaknak és a cigányoknak sem jó véleménye szerint.
Bencés Miklós elmondta, akkor jár el a közgyűlés helyesen, ha támogatja az előterjesztést. Nem arról van szó, hogy a szegény emberek törvénytelen dolgokat művelhetnek, hanem, hogy segítő kezet nyújtanak annak, aki ezt igényli.
Váradi Gábor szerint megengedhetetlen, ami a közgyűlésben zajlik. Ő is - több ezer cigányhoz hasonlóan - szereti Miskolcot. Azon igyekszik, hogy párbeszéd indulhasson meg, de ez nem működik úgy, hogy a Jobbik cigányozik. Vannak valóban renitens emberek, de vannak jó szándékúak is, akik megérdemlik, hogy a közgyűlés segítse őket.

Kovács László jelezte, a Fidesz és a KDNP már megfogalmazta a véleményét: az antiszociális embereket el kell távolítani a városból, aki viszont megérdemli, annak segíteni kell. Az előterjesztésben foglalt cél jó és nemes, természetesen ellenőrizni kell a felhasználást. Ha nem tesznek semmit, akkor húsz év múlva sokkal rosszabb lesz a helyzet, mint most.

Pakusza Zoltán kifejtette, nem érti a vitát, szegregátumokról beszélnek, de ki okozta a szegregátumokat? – tette fel a kérdést. 22 éve próbálják kezelni így a helyzetet, de eddig nem történt semmi. Ugyanazok a lehetőség adottak mindenki számára az oktatásban, azért valaki szegény, még élhet emberi körülmények között.
Mokrai Mihály elmondta, véleménye szerint nincs más út, mint a nemzeti oktatási stratégia. Kötelességük segíteni azokat, akik ki akarnak emelkedni a helyzetükből, a szocialista frakció most is támogatja az előterjesztést.

19.23
Zöld Nyíl projekt

Beszámoló került a közgyűlés elé a „Miskolc városi villamosvasút fejlesztése” nagyprojekt előrehaladásáról a február - augusztus időszakban. Ezt követte a Miskolc előadó-művészeti szervezeteinek a 2011/12. évadban végzett munkájáról és a 2012/13. évad terveiről szóló tájékoztató.

18.25
Munkaerő-piaci helyzet

Beszámoló került a képviselők elé Miskolc munkaerő-piaci helyzetéről és jövőbeni kilátásairól is.

Földesi Norbert az ígért befektetőket kérte számon és jelezte, nem támogatják az anyagot.

Jakab Péter
szerint nehéz sikeresnek nevezni a munkahelyteremtést azoknak, akik munkanélküliek lettek. Konkrét eredmény nincs, ez így két év alatt elégtelen – mondta Jakab.

Takács Gábor elmondta, az anyagból kiderül, hogy a költségvetés rendbetétele mellett az álláskeresők számát is sikerült csökkenteni.

Pakusza Zoltán úgy vélte, kérdéses, hogy a közgyűlés tagjai megérik-e azt, amíg eredmény születik. Mint mondta, tíz év alatt a munkanélküliek száma nem csökkent jelentősen, miközben 16 ezerrel lett kevesebb a miskolciak száma, ami jelzi, mennyire rossz is a helyzet jelenleg.

Mokrai Mihály szerint nagyon kevés, ami eddig történt. Kiemelte, a közmunkaprogram szerinte kudarc, abból, amit ott keresnek az emberek, nem lehet megélni tisztességesen.
– A képzett fiatalok elmennek Miskolcról, így pedig a befektetők sem találnak megfelelő munkaerőt itt. Hiányzik az anyagból, hogy mit akarnak tenni, mi a jövőkép – szögezte le Mokrai.

kozgyules_120927ml_02.jpg

Takács Gábor jelezte, tíz éve még nem volt gazdasági válság, és amikor lehetőség lett volna munkahelyeket teremteni, akkor a szocialista városvezetés csak ült karba tett kézzel.
– A Boschal való együttműködés jelzi, hogy vannak törekvések arra, hogy a munkaerőpiacot kiszolgálják a szakképzéssel – hangsúlyozta.

Pakusza Zoltán szerint Miskolc gazdasága húsz éves válságban van, ami ellen nem tettek eddig semmit.

Seresné Horváth Zsuzsanna arról beszélt, hogy csökkenteni kell a közszférában és növelni a gazdasági szférában dolgozók számát.
– A Miskolc Holding harminc céggel tárgyal, az irány jó, türelemmel kell lenni, mert a gazdasági folyamatok nem varázsütésre gyorsulnak fel – mondta az önkormányzati képviselő.

Tompa Sándor
annak a véleményének adott hangot, hogy a városvezetés nem látja az igazi problémákat.

Jakab Péter szerint az is probléma, hogy nem miskolci vállalkozók dolgoznak a városban. – Külföldről várják a megrendeléseket, miközben az önkormányzat sem ad munkát a helyi vállalkozóknak – hangsúlyozta.

Simon Gábor arról szólt, azt hitte könnyű dolga lesz a városvezetésnek, hiszen a kormány egymillió munkahelyet ígért. Korábbi polgármesteri nyilatkozatokból idézve kérte számon, hogy hol vannak az ígért fejlesztések és munkahelyek.

Nánási-Kocsis Norbert felemlítette, hogy milyen beruházásokat harangozott be az előző városvezetés, amelyekből nem lett semmi, és azt is felrótta, hogy nyolcezer munkahelyet ígértek, aminek szintén csak töredéke valósult meg.

Soós Attila leszögezte, nem ez a legnagyobb probléma, hanem a fészekrakó-program, és azzal sem ért egyet, hogy nem történt átütő eredmény.
– A munkahelyteremtés egy folyamat, ahhoz a nullához képest, amelyet az előző városvezetés ért el, nem nehéz eredményt felmutatni. Átlagban a miskolci álláskeresők száma 8.2 százalékkal csökkent, a munkanélküliségi arány csökkent, az álláshelyek 55 százalékkal nőttek, 571 fő munkahelyteremtés történt, ezek fele Miskolcon – idézett az előterjesztésből a képviselő. Hangsúlyozta, folyamatosan, átláthatóan tájékoztatják a miskolciakat, hol milyen lehetőségek vannak.

Kiss János jelezte, a kormány tíz éves intervallumban ígérte az egymillió új munkahelyet, tehát senki nem mondott olyat, hogy Miskolcon több ezer munkahely valósul meg a két év alatt. Megjegyezte, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként azt nyilatkozta, azért nem tud Miskolcra hozni befektetőket, mert annyira rossz az általános helyzet. Ilyen helyzetből nem lehet gyorsan eredményt elérni. Számokat idézve az anyagból bizonyította, hogy drámai a változás ahhoz képest, amit a szocialisták maguk mögött hagytak.

kozgyules_120927ml_13.jpg

Földesi Norbert szerint az előterjesztés gyenge dolgozatnak felel meg, be kell vallani, hogy voltak túllőtt kampányígéretek.
– Ha valaki a „gyenge bizonyítványt” elmagyarázná, akkor lehajtanák a fejüket és még a kalapjukat is megemelnék – tette hozzá a frakcióvezető.

Bazin Géza szintén a korábbi ígéreteket kérte számon.

A vita végén Zsiga Marcell alpolgármester elmondta: mindenki beláthatja, hogy két hatalmas blődség jellemezte az elmúlt időszakot, az egyik, amikor Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy hazánkat irigyli minden ország, a másik a Miskolcra beígért almazselé gyár ügye.

– Nem mindig hatalmas multinacionális vállalatokat kell várni, segítik a miskolci kis- és középvállalkozásokat, amelyek nem több száz munkahelyet jelentenek, de sok miskolcinak megélhetést. Ilyen például a Halna helyén épülő logisztikai központ, a repülőtér mellett az Ati-Depó telephelyén megvalósuló beruházás. Van egy olyan drótgyár, amely ellen Káli Sándor és az MSZP acsarkodott.

A mezőgazdaság kérdését a szívén viseli a város vezetése, ezért jött létre a Miskolci Agrokultúra Kft. A panelprogram szinte csak miskolci vállalkozásoknak ad munkát, bízunk benne, hogy a finn gyár, amely Miskolcot választotta a következő év tavaszán elkezdi a beruházást, hogy hamarosan megépülhet a 26-os út, amelyet a mélygarázs építéséhez hasonlóan remélünk, hogy szintén helyi vállalkozók építhetnek majd – mondta Zsiga Marcell. Az alpolgármester megemlítette a 112-es segélyhívó központot is, amely 475 embernek, családnak ad majd munkát Miskolcon.
–Mindenki láthatja tehát, hogy vannak eredmények, a miskolciak már látják – zárta Zsiga Marcell.

16.36

Otthonteremtés

Összevontan tárgyalták az otthonteremtésről szóló előterjesztéseket, vagyis az ideiglenes bizottság létrehozására, a Fiatalok Otthonteremtési Támogatása Program miskolci tapasztalatainak összegzésére és a további teendők meghatározására vonatkozó javaslatot, valamint a „Fészekrakó” probléma megoldására irányuló intézkedések eredményességéről szóló beszámolót.

Tompa Sándor
elmondta, azt szeretnék az ideiglenes bizottság felállításával elérni, hogy vizsgálják meg, mely ingatlanok során vállalt kezességet az államkincstár lakáshiteleknél. Az első lakáshoz jutók támogatásánál felmerült, hogy visszaélések történtek, így ennek kapcsán is szeretnének egy áttekintést kérni a bizottságtól, amely javaslatot is tehetne a probléma megoldására.

Fodor Zoltán azzal kezdte, az elmúlt két évben nem találkozott olyan korrekt anyaggal, mint a „Fészekrakó” probléma megoldására irányuló intézkedések eredményességéről szóló beszámoló. Felidézte az események sorát, amelynek során a probléma napirendre került. Hangsúlyozta, hogy itt magánlakások vásárlásáról van szó, nem a városvezetés költöztette be a fészekrakókat. A rendszer leggyengébb pontja volt véleménye szerint, hogy mindössze háromhavi munkaviszonyt kellett igazolni a hitel felvételénél. Az esetről elmondható, hogy több mint ötszáz csalásról van szó, szerte a megyében. Véleménye szerint a közvélemény világosan látja, hogy nem az önkormányzat a hibás, hanem azok, akik a csalásokat elkövették. Az akkori városvezetés elkezdett szigorúbban ellenőrizni, megalakították a Városőrséget és elkezdték a lakásokat visszavásárolni. Hangsúlyozta, be kell fejezni a sárdobálást és azon fáradozni, hogy megnyugtató megoldás szülessen. Fodor azt javasolta, hogy meg kellene vásárolni ezeket a lakásokat, ehhez létrehozni egy lakásalapot, amihez három forrást is megnevezett (a kormány az egyik érintett pénzintézet, illetve a tárgyalások végén az érintettek).

Kriza Ákos szerint ettől már előrébb járnak, 48 lakásból kiköltöztették a fészekrakókat.

Kiss János elmondta, nagyon jó, hogy megtették a feljelentést a szocialisták, de ez már nagyon elkésett akkor. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ózdon például megállították a fészekrakók beköltözését, hasonlóan minden magyar városhoz, kivéve Miskolcot. A kormány hat hónap alatt észrevette, hogy gond van a rendelettel és módosították, beépítve azt a kitételt, hogy a lakás vételára nem lehet magasabb az önkormányzat által kiállított értékbizonyítvány szerinti értéknél, sem a pénzintézet által megállapított forgalmi értéknél. Ezzel fegyvert adott a kormány az önkormányzatok kezébe, hogy megállapítsák a csalásokat. Ezért kérték, hogy a jegyző vizsgálja meg, mi történt ennek kapcsán Miskolcon, hogyan éltek itt a rendelet adta lehetőséggel. A jegyzői válaszból kiderült, hogy az eljárási rendet Miskolcon nem dolgozták ki, a lakásokat meg sem tekinteték, a piaci viszonyokat nem vették figyelembe, számtalan esetben magasabb volt az értékbecslés, mint a hirdető újságban lévő árak.

– Miskolc lakói ennek fényében különösen nem értik ezt az ügyet. Hogyan fordulhatott elő, hogy Miskolc nem élt a lehetőséggel? Vannak, akik tudhatják a választ és elmondhatnák. A szocialistáknak sok kellemetlen kérdésre kellene választ adni. Vajon tudták-e, hogy a kormány kifejezetten azért szigorított, hogy ne lehessen többszörös árat kicsalni? A kormány anyagi megfontolásból is elvárta, hogy akadályozzák meg a csalásokat. A kérdéseikre válasz nem érkezett, de a hallgatás ebben az ügyben kevés. A fészekrakó ügyből a szocialisták Waterlooja lett – zárta Kiss János.

Fodor Zoltán kijelentette: a bíróság minden kérdésre választ fog adni. Ezt követően javasolta, hogy az egykori és a jelenlegi polgármester üljön le egy televíziós vitára és vitassák meg a miskolciak előtt a jelenlegi helyzetet.
Kriza Ákos elmondta, megdöbbenve hallgatta Fodor Zoltán hozzászólásait arról, milyen ötletek vannak arra, hogyan szedjék össze a pénzt egy lakásalapra. Nem érti, hogyan lehet így összerakni gazdasági kérdéseket, mint leszögezte, ezért áll úgy a város, ahogy, mert korábban is ez volt a munkamenet.

Jakab Péter szerint ebben a vitában sem történt más, mint kialakult a szokásos adok-kapok. A fészekrakó problémát a szocialisták idézték elő, de a Fidesz két éve nem képes megoldani, pedig erre kaptak kétharmados többséget. Korábban már tettek a megoldásra javaslatot, de nem szavazta meg a közgyűlés. Az egyetlen, ami történik, az a hatósági ellenőrzés, ez azonban – mint hangsúlyozta, szerinte – nem elegendő.
– Az Avasról ugyan elmentek a problémás családok, csak éppen nem tűntek el Miskolcról, kimentek Lyukóba vagy Perecesre. Ezzel nem oldják meg a problémát – sorolta Jakab Péter.

Kovács László elmondta, a jogszabályi keretek között, demokratikusan próbálnak dolgozni. Hangsúlyozta, a politikai felelősséget nem lehet megkerülni, jelentős szerepe volt a fészekrakó problémának abban, hogy a szocialistákat nem szívesen látottnak nyilvánították a szavazópolgárok. Mint mondta, az ellenőrzések folyamatosak, minden területen, és ezekre szükség is van, mivel a feszültségek egyre nagyobbak városszerte. Az anyagból kiderül, hogy törvénymódosítást is kezdeményeztek annak érdekében, hogy a bürokratikus akadályokat elhárítsák.
– Komoly eredménynek számít, hogy majd’ ötven lakást már sikerült kiüríteni! – szögezte le Kovács László
Seresné Horváth Zsuzsanna szerint most úgy tesznek a szocialisták, mint az előkelő idegenek, pedig a miskolciak időben jelezték, még nekik.
– Nem lehet azzal takarózni, hogy bűnözők ármánykodásáról van szó, akkor kellett volna bizottságot létrehozni, azonban az akkori vezetés nem törődött a problémával, s most mégis az új városvezetésen kérik számon a megoldást – mondta a képviselő.

Tompa Sándor
szerint az előterjesztésben egy szó nincs arról, hogy mit szeretne tenni a vezetés.
– Egy bűnszövetkezet működött a városban, ezt jól látja az anyag. Vannak, akik a devizahitel miatt kerültek nehéz helyzetbe, amit a kormány számlájára írnak – mondta Tompa. Véleménye szerint összemaszatolnak több dolgot, a szegregált gócokat is keverik a fészekrakókkal. Mint mondta, éppen ezért tartaná szükségesnek, hogy vizsgálják meg a helyzetet, szeretnék látni a pontos adatokat. Hozzátette, sokan azért kaptak bélyeget, mert éltek a lehetőséggel és lakást vásároltak.

Kriza Ákos
megjegyezte, nem az Orbán-kormány idején szabadultak el a devizaárfolyamok.

kozgyules_120927ml_01.jpg

Mokrai Mihály szerint a miskolciak értik a fészekrakó problémát.
– Voltak, akik a program segítségével otthonhoz jutottak, és vannak, akik bűncselekményt követtek el. Ők a felelősek, nem a szocialisták. Sokan összekeverik a fogalmakat, és hazudnak  - mondta. A képviselő kiemelte, nem függ össze az első lakáshoz jutók támogatása a fészekrakó-csalásokkal.  Hozzátette, ő is áttekintette a vádiratokat, melyekből számára az derült ki, hogy Fidesz-közeli érintettjei is vannak az ügynek. Hozzátette, azért, mert a problémás családok kiköltöztek lakásokból azok még nem lesznek az önkormányzaté.

Bazin Géza
szerint mindenről beszél a városvezetés, csak a lényegről nem. Miért nem várják meg a büntetőügy végét? – tette fel a kérdést. – Meg kell nézni mikor alakult a Városőrség és megkérdezni az emberektől, hogy éreztek nagyobb biztonságot - folytatta. A visszavett lakásokba pályakezdő rendőröket költöztettek, ami szintén eredmény volt szerinte. Hangsúlyozta, gyors és komplex megoldásról hallani, gyors véleménye szerint nem lesz, hiszen már két év telt el, de leszögezte, legalább komplex legyen. Végül feltette a kérdést, az ötven kilakoltatott fészekrakós lakásból hova tették ki a családokat? Kriza Ákos megjegyezte, egy rendőr költözött be visszavett lakásba, de két hét múlva kiköltözött. Javaslatot várt arra, hogy mit kellene tenni, ha nem költöztetnek ki.

Nehéz Károly (Fidesz) szerint a két előterjesztés közül az egyik visszatekint a másik előre. Elmondta, a Városőrségre fordított pénzből sok lakást vissza lehetett volna vásárolni. Majd kiemelte, véleménye szerint semmilyen bizottság nem fogja a politikai felelősséget lemosni a szocialistákról.

Varga Gergő szerint legendák tényleg vannak, köztörvényes bűncselekményeket próbálnak átpolitizálni. Hozzátette azt is, el kellene gondolkodni, amikor dramatizálják sokan ezt az ügyet, mert minden alkalommal, amikor a médiában a fészekrakó kérdéssel foglalkoznak, akkor csökken a lakások értéke. Hozzátette, egyelőre megválaszolatlan kérdés az is, mi lesz azokakkal a társasházakkal, melyek a probléma miatt már fizetésképtelenek lettek, ellehetetlenedtek.

Kovács László szerint nem könnyű két szélsőséges párt között dolgozni, egy középutat megtalálni.
–Hogy az ál-fészekrakóknak mi lesz a sorsa egyértelmű, a szocialista városvezetés alatt beköltöztek és rengeteg könnyet, szomorúságot okoztak, a jelenlegi városvezetés alatt pedig kiköltöznek. Ha a város más részébe költöznek el, akkor utánuk kell menni és kényszeríteni őket, hogy megfelelően éljenek és fizessenek, vagy onnan is ki kell, hogy költözzenek – hangsúlyozta Kovács László.

Tompa Sándor
szerint érdekes kérdés, hogy a polgármesteri hivatalból elküldött két ember vádlott-e vagy sem.

Bazin Géza szerint, ha tologatják az ál-fészekrakókat a városban, akkor egyre több városrészt fognak elértékteleníteni.

Zsiga Marcell alpolgármester szerint a szocialistáknak látni kellett volna a problémákat, akkor kellett volna bölcsnek lenni és javaslatokat tenni.
– Felelős-e Káli Sándor és az MSZP azért, hogy több százan jelentek meg fészekrakóként Miskolcon? – tette fel a kérdést.

Földesi Norbert elmondta, az avasi képviselőket nem hívják a fészekrakós egyeztetésekre. Nem az a kérdés véleménye szerint, hogy hányan költöztek el, hanem, hogy hányan költöznek vissza ősszel. Ugyanis – mint mondta – tulajdonukban van az ingatlan és rájöttek arra, hogy az ellenőrzéseket a legegyszerűbben úgy tudják kivédeni, ha egyszerűen nem nyitnak ajtót.

Kriza Ákos szerint nem fognak és nem is tudnak visszaszivárogni a kiköltöztetett elemek.

Pakusza Zoltán szerint a Fideszes városvezetés hibája, hogy nem találnak komplex megoldást.

Mokrai Mihály hangsúlyozta, Káli Sándor és a szocialisták nem felelősek a fészekrakó-problémáért.



Simon Gábor arról beszélt, hogy a belügyminiszterhez fordult azt kérdezve, mi a megoldás, aki azt válaszolta, hogy a közbiztonság megerősítése, a munkahelyek létrejötte és a fejlesztések jelentik ezt az utat.

Kriza Ákos elmondta, a százmilliós keretből a szocialista városvezetés hat lakást vásárolt meg 48 millióért, ami bizonyítja, hogy ez jó megoldás volt.

Gazdusné Pankucsi Katalin szerint a szocialisták ötleteit végighallgatva csak összezavarodni lehet. Mint mondta, számon kérik a jelenlegi vezetésen, hogy mit tettek, miközben ők évek alatt sem oldották meg a problémát, csak felpuhították a lakástámogatási rendszert. Amiatt, hogy nem léptek – folytatta – időben családokat lehetetlenítettek el.
- A jelenlegi városvezetés mindent megtesz, így például fokozzák az ellenőrzéseket a társhatóságokkal – szögezte le az önkormányzati képviselő.

Nánási-Kocsis Norbert elmondta, nem igaz, hogy a szocialisták nem tudtak arról, mi történik.Mint mondta,  174 millió forint állami támogatást szórtak ki ezeknek a csalóknak, ami nem csak pazarlás, hanem hűtlen kezelés is. Emlékeztetett rá, hogy több ezer ellenőrzést végeztek. Idézett egy bizottsági ülés jegyzőkönyvéből, amikor a Fidesz képviselője megjegyezte, hogy olyan jövedelmek vannak megjelölve, amelyekből nem tudják majd fizetni a törlesztő részleteket.
– A figyelmeztetésre a szocialisták nem hallgattak, az ő bűnük, hogy lakhatatlanná vált az Avas – mondta Nánási-Kocsis Norbert.

Váradi Gábor a cigány nemzetiségi önkormányzat vezetője szerint nem arról beszélnek konkrétan, amiről kellene. Elmondta, ők már a probléma felmerülésekor javasolták egy bizottság létrehozását.
– A probléma most a cigányokon csapódik le, pedig nem csak ők érintettek. Fontos lenne, hogy elinduljon egy alacsony komfortfokozatú lakásprogram, ami sokaknak jelentene megoldás – mondta. Kérte, hogy amikor a fészekrakókról beszélnek, akkor jelenjen meg ebben az ember is, nagyon sok gyerekről is szó van, akik vétlenek az ügyben. Hozzátette, a cigány kisebbségi önkormányzat kész partnerként részt venni a megoldási lehetőségekben.

Fedor Vilmos szerint az a politikusok dolga, hogy rendet teremtsenek Miskolcon. Mint mondta, egy olyan városban, ahol az emberek kétharmada létminimum alatt él, ott sok probléma merül fel, és ezek megoldására együtt kell gondolkodni.
Jakab Péter szerint nem meglepő, hogy a fészekrakók szivárognak vissza Miskolcra, ez régóta így van, nyáron kiköltöznek a télre pedig visszajönnek. Véleménye szerint nehéz meglátni az embert azokban, akik a törvénytisztelő emberek életét tönkre teszik.

Kiss János szerint ál-értetlenek ülnek a szocialista frakcióban, akik nem akarják érteni az egyszerű kérdést, hogy tudtak-e róla, hogy a kormány hathatós fegyvert adott a kezükbe a probléma kezelésére.
– Persze az igen, vagy a nem is politikai bukást jelent, de akkor is ki kell mondani – hangsúlyozta Kiss János.

Simon Gábor szerint az anyag készítői még a problémát sem tudták definiálni. Tényleg a megoldást kellene keresni, ebben partnerek, de ez is azt mutatja, hogy egy bizottságot kell felállítani.

Kriza Ákos elmondta, vannak megoldások, amiket, ha publikussá tesznek, akkor nem vihetők végbe. Hozzátette, nehéz megoldani egy négy év alatt keletkezett problémát, de a városvezetés meg fogja ezt tenni.

16.30
Pályázati projektek

Ezt követően a Miskolci Nemzeti Színház Nonprofit Kft. Alapító Okiratának módosításáról szóló javaslat, majd a kulturális nonprofit kft.-hez kapcsolódó összevont előterjesztés került a grémium elé, több pályázattal, projekttel, az ezekkel kapcsolatos feladatokkal kapcsolatban. Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető elmondta, mindhárom napirendi pontot támogatja a Fidesz és a KDNP frakció, különösen a pályázatokban megjelenő tartalmat.

16.22
Konzultációs fórum


A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyására irányuló javaslat vitájánál Tompa Sándor (DK) képviselő elmondta: a törvény annak idején azért adott lehetőséget a beleszólásra, érdekérvényesítésre a konzultációs fórumoknak, hogy a helyben lévő folyamatok egyszerűbbek, átláthatóbbak legyenek. A jelen működési szabályzat azonban véleménye szerint "közröhej".
Kriza Ákos elmondta, a konzultációs fórum arra való, hogy a város és a megye összehangolja a fejlesztéseit. Nem kötelező ebben részt venni, az ellenzék viszont nem terjesztett be egyetlen ötletet sem.

16.05
Együttműködés a kulturális főváros-projektben

Ezt követően javaslat került napirendre pályázat benyújtásáról, létszámcsökkentési döntésekkel kapcsolatos költségvetési hozzájárulás elnyeréséhez. Ennek kapcsán Papp Zsolt osztályvezető elmondta, több olyan döntést hozott az elmúlt időszakban a közgyűlés, amely után álláshelyek szűntek meg, ezek esetén nyújtható be a pályázat. Ezek között szerepel az egyházi kézbe átadott intézmények dolgozói, illetve a határozott időre kötött szerződéssel dolgozók is.
A Miskolc és Kassa önkormányzatai között létrejött együttműködési megállapodás jóváhagyásáról is tárgyaltak, a Kassa Európa Kulturális Fővárosa 2013 projektben való együttműködésre. Fedor Vilmos elmondta, egy olyan előterjesztésről van szó, amelyet biztosan mindenki támogat. Felhívta a figyelmet a korábbi együttműködésekre is, amelyek Miskolc Európa Kulturális Fővárosa pályázata kapcsán születtek, kérte a polgármestert, hogy ennek a folytatását is támogassa.

kozgyules_120927ml_08.jpg

Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető elmondta, a Fidesz és a KDNP frakció is támogatja az előterjesztést hozzátéve, a kultúra és a turizmus terén még számtalan együttműködési lehetőség van.

Kriza Ákos polgármester kihangsúlyozta, hogy az Északkelet-magyarországi térség együtt gondolkodik. Ennek a jele például a debreceni repülőtérrel kapcsolatos együttműködés, de számtalan más turisztikai példa is van még. A Főszezonra is Kassát vitte magával Miskolc, ami újabb példája az együttműködésnek.
Pakusza Zoltán a Jobbik nevében is támogatásáról biztosította az előterjesztést.

15.20
Szociális rendszer-átalakítás

Következett a javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi intézményrendszerének átalakítására, melynek kapcsán Kiss Gábor alpolgármester elmondta: az a cél, hogy a párhuzamosságokat felszámolják, és javuljon az ellátás minősége. Mindehhez pedig egy olyan szervezet jöjjön létre, amely ezt jól összefogja. Nem cél az ellátás szűkítése - emelte ki. Nagyobb támogatásra nem lehet számítani, így ebből az összegből kell gazdálkodni. Létszám-csökkenéssel ez igazából nem jár, van a rendszerben betöltetlen álláshely, a törvény előírja a létminimumot, amivel az ellátásokat működtetni kell. Az Avason központosítanak, három helyről egyre költöztetnek, tehát nem jár valós megszűnéssel az egyes ellátó helyek átszervezése.

Kovács László (KDNP) képviselő, az egészségügyi és szociális bizottság elnökeként elmondta: tárgyalták az előterjesztést és módosító indítványt fogalmaztak meg. Igyekeztek szakmai szempontból közelíteni, de az anyagi háttértől sem lehet eltekinteni. Jelenleg 1002 fő dolgozik a négy intézményben, 873 főt alkalmaznak az integráció után. Összesen 90 álláshely van üresen a többit nyugdíjazással szüntetik meg - mondta el a létszámcsökkenés kapcsán. Javasolják, hogy az új vezetőket ne 1.5, hanem 5 évre nevezzék ki.

Fodor Zoltán (MSZP) képviselő elmondta, már májusban is tárgyalták a témát, amikor egy külső szakértő cég átvizsgálta a rendszert, valóban egy átfogó, „de érzelemmentes” anyagot tettek le az asztalra. Beszélt azokról a 18. életévüket betöltött fiatalokról, akik a Gyermekvárosban maradtak, mert kisebb testvérük van bent, az anyag ezt megszüntetné itt, és szétszórná, ami miatt a képviselő szerint bekerülnének kisebb gyerekek közé, pedig itt elzárva vannak a kiskorúaktól. Felvetette, olyan pletykákat hallani, hogy az épületrész azért kell, mert átmeneti otthon lenne, ahogy a volt leánykollégiumban is azt alakítanának ki a Kanadából hazatérőknek. Reméli ez csak buta pletyka.

Kovács László a Fidesz és a KDNP frakció nevében elmondta: támogatják az átalakítást. Beszélt a jelenlegi rendszer kiépüléséről, amely párhuzamos feladatellátáshoz, megduplázott szervezeti struktúrához vezetett. Ez gátja a rugalmasabb, összehangolt ellátásszervezésnek. Megemlítette azt is, hogy az előző kormány idején normatíva kivonás történt a rendszerből, amit a térítési díjak emelésével nem lehet kigazdálkodni, Miskolcon nem történt emelés, 2010-óta nem csökkent nominál értékben a támogatás, de az nem valószínű, hogy számottevő összegben emelkedne a következő években. Átgondolt, egy éves munka van az átszervezés mögött, jobb és gyorsabb tájékoztatás, magasabb színvonalú ellátás várható, a rendszer átláthatóbb lesz, a tulajdonosi kontroll jobban érvényesíthető, és aktív álláshelyek sem szűnnek meg.

Gonda Géza (Fidesz) kijelentette, olyan átszervezésről van szó, amely jelentős megtakarításhoz is vezet, ami szintén fontos.

kozgyules_120927ml_19.jpg

Pakusza Zoltán (Jobbik) képviselő megszorításról beszélt, és félelmének adott hangot, hogy esni fog az ellátás színvonala. Mint mondta, ezeket a megszorításokat sem támogatják, mert nem marad meg a színvonal. Feltette a kérdést, milyen funkciót kap majd a perecesi gondozóház?

Nánási-Kocsis Norbert (Fidesz) képviselő elmondta, a megszűnő telephely spóroláshoz vezet majd, miközben ugyanazok a dolgozók ugyanúgy ellátják a feladatot.
Jakab Péter (Jobbik) képviselő szerint itt mégiscsak álláshely megszűnésekről van szó, akkor is, ha ezek üres álláshelyek voltak. A miskolciak valószínűleg nem tudtak róla, hogy 90 üres álláshely van a rendszerben, biztosan sokan pályáztak volna rá, de az önkormányzat spórolás miatt meg sem hirdette ezeket, még, ha az ellátás szenvedett emiatt csorbát is.

Kovács László példaként említette, hogy a közelmúltbeli közgyűlési döntés után, amikor nem támogatták a Forrás Központot, azz állítólagos ezer ellátottból mindössze valamivel több, mint kétszáz jelentkezett az önkormányzati ellátó rendszerben, amit egyébként plusz dolgozó alkalmazása nélkül tudtak megoldani.

Nánási-Kocsis Norbert szerint a Jobbiknak semmi nem jó, a költségvetésnél túlköltekezésről beszélnek, most azt kérik számon, miért akarnak spórolni.
Mokrai Mihály (MSZP) képviselő szerint a családok átmeneti otthonának bővítése mindenképpen jó. Egy ekkora átszervezés kapcsán vannak félelmei, hogy rendben fog-e működni. Kíváncsi lesz rá, hogy ki lesz a vezető, mert kevés ilyen tudással rendelkező szakember van. A komlóstetői orvosi rendelő visszaalakítását különösen nem érti, az anyagot pedig nem tartja eléggé szakmainak.

Gazdusné Pankucsi Katalin (Fidesz) képviselő szerint értelmetlen volt az átköltöztetése az orvosi rendelőknek, ez folyamatos lakossági ellenállást váltott ki, és sokan örülnek neki, hogy most visszaköltöznek.

Kiss Gábor a vita folyamán felvetődött kérdésekre válaszolva elmondta: a gyermekvárosban csak átalakításról van szó, az ellátások megmaradnak. A pletykák kapcsán úgy fogalmazott, akinek ez eszébe jutott, az nagyon rossz úton jár, a város helyén fogja kezelni a hazatérőket, és nem szeretnének senkit "idevonzani", határozott lépéseket fognak tenni.
Nem lehet kizárni azt, hogy lehet gazdaságosabban és jobban csinálni egy ellátást. Nem az a cél, hogy kevesebb ember menjen ki az időseket ellátni, hanem, hogy egy jobb struktúrában, egyszerűbben szervezzék ezt meg. A perecesi gondozóház megmarad. A meg nem hirdetett álláshelyek kapcsán az alpolgármester elmondta, a jogszabály előírja, mennyi ellátotthoz mennyi személy kell. Tehát az ellátottak száma adja meg a dolgozószámot, például a bölcsődében. Kevés intézeti struktúra átalakítás kezdődött úgy, mint Miskolcon, amikor az intézményvezetőkkel történt áttekintés után kezdtek dolgozni, azon problémák mentén, amelyeket ők vetettek fel.

15.15
Új jelfa doni hősöknek

A közgyűlés az ebédszünet után a 8893. azonosító számú, a 2010. május 16-i rendkívüli időjárás miatt önkormányzati vízi létesítményekben keletkezett károk helyreállítása megnevezésű vis maior támogatással megvalósított projekt le nem hívott maradványösszegéről történő lemondásáról, majd a Miskolc, Szemere kertben álló Doni emlékmű jelfájának cseréjére vonatkozó előterjesztéssel folytatódott. Utóbbi kapcsán Szabó Sándor elevenítette fel a doni eseményeket, és az ott elszenvedett veszteségeit a magyar hadseregnek, Magyarországnak. Ennek emlékére állították a kopjafát, amely az utóbbi időben korhadásnak indult. Képviselői alapjának terhére vállalta a felújítást, melyet a katasztrófa 70. évfordulójára szeretnék átadni. Kérte az előterjesztés támogatását.

Fedor Vilmos elmondta, az MSZP frakció támogatja az előterjesztést. Megemlítette, hogy miskolci katonák is részt vettek a doni eseményekben. Hozzátette, elkerülhetetlen a Szemere kert rekonstrukciója, amely ma méltatlan állapotban van, megnyugodva hallotta a főépítésztől, hogy ez napirenden van.

13.28
Csanyiki turisztikai akciófejlesztés


Ezt követően tárgyaltak a „Miskolc-Csanyik turisztikai attrakciófejlesztés” című projekt pályázatának benyújtásáról, a Herman Ottó Emlékpark fejlesztésére.

Fedor Vilmos elmondta, azzal egyetértenek, hogy ma már a város egyik szégyenfoltjának számító, leromlott területtel valamit kezdeni kell, pályázati források igénybevételével, viszont technikai, szakmai kifogásaik vannak. Az IVS II-ben az Avastető tervezett fejlesztéseiben szerepelt egy Szeleta kultúrát bemutató létesítmény kialakítása, ez most elkerül egy olyan területre, amely nem közlekedési csomópont. A Bükk kapujában inkább azt kellene bemutatni, milyen irodalomtörténeti jelentőségei a területnek. A pálosok, a kelták hagyatékát, Lillafüred csodáit, a kohászati múltat, és a többi adottságot. Ha a pályázat nem nyer, gondolják újra a fejlesztést.

Kovács László (KDNP) képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy száz százalékos támogatású projektről van szó, amely már korábban is szerepelt Diósgyőr-Lillafüred tervezett komplex turisztikai fejlesztései között.

Tompa Sándor elmondta, egyetértenek azzal, hogy a területet rehabilitálni kell, ezzel a móddal azonban nem. Sokkal inkább a terület logisztikai kapcsolatát kellene kihasználni, a „parkolós, kerékpáros, vadasparkos, kisvasutas” kapcsolatokat erősíteni. A nyolcszázmilliós tervezett beruházási költség kapcsán felmerül a kérdés, mivel gazdagítja a várost, milyen bevételeket, hány új munkahelyet eredményez mindez. Aggódnak, van-e elegendő lobbierő ahhoz, hogy elhozzák ezt a 800 milliót.

Nehéz Károly (Fidesz) képviselő elmondta, az ellenzéki felevetések egy részét az előterjesztés is tartalmazza, jelenleg a projekt a beadási fázisban van később rugalmasan lehet módosítani, ha jó ötletek merülnek fel.

kozgyules_120927ml_09.jpg

Katona Ferenc utalt rá, hogy az emlékpark területét a közmunkások nyáron rendbe tették, a tervezett létesítményeket ismertetve pedig hangsúlyozta, mennyire élményszerű, természet közeli kikapcsolódásra, turisztikai élményekre, ismeret-terjesztésre nyújtanak majd lehetőséget.

Soós Attila örömét fejezte ki, hogy ez alkalommal javaslatok születnek az ellenzék részéről, mint mondta, ezt szeretné kérni a többi napirendi pont kapcsán is.

Lengyel Katalin, a Miskolci Városfejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, együtt dolgoztak, együtt alakították ki a programot szakmai egyesületekkel. Az Avastetőtől messze van a Szeleta barlang, nem indokolt, hogy itt alakítsák ki a bemutató létesítményt. A pályázatok kereteit, lehetőségeit figyelembe kell venni, ehhez lehet igazodni, nekik is számtalan elképzelésük van, ha lesz lehetőség, ezekre is pályáznak.
A számítások szerint 12 embert tud foglalkoztatni a park, a tulajdonjog tisztázása egyeztetés alatt áll. Régészeti és oktatási központ is lesz a látogatóközpont, Európából is ide látogathatnak a régészek, konferenciák tartására nyílik lehetőség, ionformációs pont is létrejön itt, időszakos kiállításokra is hagytak teret, például a Bükk értékeinek bemutatására.

Kriza Ákos polgármester arra az ellenzéki felvetésre reagálva, hogy a pályázat részletei nem voltak ismertek, elmondta: a pályázati dokumentáció teljes egészében elérhető az interneten, nyilvános és publikus, bárki megtekintheti.

13.00
Városfejlesztési témák

Összevontan tárgyalták a Városfejlesztési Kft.-vel kapcsolatos négy napirendi pontot is. Ezek között javaslat szerepelt a - „Miskolc MJV Önkormányzata és a Miskolci Városfejlesztési Kft. között létrejövő rendezvényszervezés és előkészítő tevékenység ellátására irányuló szerződés megkötésének jóváhagyására” az „e-Citizen 11.: Lakosság központú kormányzat az európai városokban és régiókban” c. projekt keretében. A másik javaslat a miskolci önkormányzat és a Miskolci Városfejlesztési Kft. között megkötött Integrált Városfejlesztési Stratégia keretében megvalósuló „Miskolc belváros rehabilitációja” projekthez kapcsolódó megbízási szerződés módosításának jóváhagyásáról, a harmadik pedig a Miskolci Városfejlesztési Kft. Alapító Okirat módosításának jóváhagyásáról szólt. Az összevont napirendek között beszámoló is szerepelt az Integrált Városfejlesztési Stratégia keretében megvalósuló projektek előrehaladásáról.

Pakusza Zoltán a pályázattal összefüggésben felvetette, jó lenne tudni, hogyan is alakul az EU-s pénzek felhasználása, ami a mi pénzünk is, hiszen Magyarország is befizető. Az elmúlt időszakban sok meting, ilyen-olyan bizottság finanszírozásáról lehetett hallani ezzel kapcsolatban, hasznosabban is el lehetne a pénzeket költeni véleménye szerint.

Tompa Sándor jelezte, hogy az „e-Citizen 11.: Lakosság központú kormányzat az európai városokban és régiókban” több éves projekt, amit most utólag szeretnének szentesíttetni, pedig lett volna rá idő korábban is.

Szabó Sándor (KDNP) képviselő arról szólt, az IVS első ütemének éveken átnyúló miskolci megvalósítását az állatorvosi ló minden betegségéhez lehetne hasonlítani, mindazokat a lakosokat tisztelettel megköveti a maga részéről, akiket ezzel kapcsolatban korábban sérelem ért, képviselőjelöltként, képviselőként is sok ilyen eset tudomására jutott. Személyesen is érintett az IVS-ben, a Kossuth utcai református templom felújítása kapcsán, köszönetet mond mindenkinek, aki ebben segítséget, támogatást nyújtott.

Simon Gábor egyebek mellett a Patak utcai mélygarázs ügyéről szólt, amelyet hányatott sorsúnak nevezett, nem ide volt tervezve, hanem a főtér alá, ezt módosították. A parkoló átadása még mindig nem történt meg, a jelek szerint a Városháza új szárnyának birtokba vétele is csúszik, a közgyűlést még mindig nem ott tartják, pedig a beszámoló szerint a műszaki átadás júliusban megtörtént – tette hozzá. Azzal is foglalkozni kellene véleménye szerint, hogyan tovább, mikor szűnik meg az IVS II. „felfüggesztése”. A Németh Lászlóné miniszterhez írt levelére adott válaszból számára az derült ki, hogy ezt nem felfüggesztették, hanem gyakorlatilag eltörölték.

Kriza Ákos elmondta, a költözés azért késik, mert a szocialisták a fejlesztés pályázatánál, tervezésénél nem gondoltak rá – pedig gondolhattak volna – hogy bútor is kell az új helyiségekbe. Így ezt most kell közbeszereztetni, forrást találni rá.

Rostás László főépítész szerint egyebek mellett az indokolta a mélygarázs áthelyezését, hogy az Erzsébet fürdő termálkútjának szerelvénye beleesett a tervezett garázs helyszínébe, le kellett volna fojtani a kutat, és más helyen fúrni. A kivitelezésre jelentkező két vállalkozó folyamatosan egymás pályázatát támadta, ezért csúszik a kivitelezés.

kozgyules_120927ml_24.jpg

12.47
Ingatlanadomány

Ezt követően azt a javaslatot tárgyalták, amely a Hámori Szikla- és Jégmászó Sportegyesület részére ingatlanok közcélú adományként történő használatba adásáról szólt.

Katona Ferenc (Fidesz) képviselő elmondta, hogy az egyesület közcélú feladatokat is vállalt, példaértékűen karban tartják a területet, példaértékű együttműködés jöhet létre az önkormányzat és egy civil szervezet között.

A közgyűlés valamennyi pártjának képviselői támogatásukról biztosították az előterjesztést.

12.05
Bérlakás-rendelet és -értékesítés

Ezt követően a lakások bérletéről, ingatlanok értékesítéséről szóló, összevont napirendeket tárgyalták.

Szélyes Domokos, a MIK Zrt. vezérigazgatója hozzászólásában egyebek mellett elmondta: nem azért történik az értékesítés, mert a költségvetésnek bevételre van szüksége, hanem azért, mert 2006-2007-ben 3.7 milliárd értékben bocsátott ki a város kötvényeket, a mai svájci frank árfolyamon ez már több mint ötmilliárd forint adósságot jelent. Az ingatlanpiac helyzete pedig közismert, a Széchenyi utcai bérleti díjakból remélt bevételek sem reálisak, amit annak idején fedezetül megjelöltek. Meghatározták azt a kört, amit semmiképpen sem javasolnak értékesítésre, a hasznosítás az új ingatlan-gazdálkodási koncepció alapján történik. Jól átgondoltan történt az előkészítése az előterjesztéseknek.

Pakusza Zoltán elmondta, az elmúlt években mindig arról hallani Magyarországon, miért kell eladni azt, ami a miénk, felélni a város és az ország vagyonát. Ezt látják most is – a hiteleket természetesen vissza kell fizetni, azonban felvetődik a kérdés, hol van azok felelőssége, felelősségre vonása, akik a hiteleket felvették? Ezt az ingatlanok elkótyavetyélésének érzik. Akár 60 százalékos értéken is megvásárolhatók lesznek a lakások, gyorsan akar a város pénzhez jutni. Ebből a miskolciak valószínűleg kimaradnak, kérdés, kinek akarják eladni? – fogalmazott 

Mokrai Mihály szerint a kötvények futamidejét ez a közgyűlés kitolta, nem ezért kell értékesíteni. Az előterjesztést azonban támogatják a takarékos ingatlangazdálkodás érdekében, már hamarabb kellett volna ilyen koncepciót kialakítani.

Nánási-Kocsis Norbert szerint egyáltalán nem az „aranytojást tojó tyúkok” kerülnek eladásra, a szóban forgó ingatlanok bevételei sokszor még a fenntartási költséget sem fedezik. Sok üresen áll, gondozatlan – ha megvásárolják őket, az bevételt jelent és gondozottá is válnak. A 30 százalékos önerő lehetővé teszi, hogy olyanoknak értékesítsék a lakásokat, akik a továbbiakban is fizetőképesek lesznek.

Soós Attila megköszönte a holding és a MIK munkatársainak a felelős munkát, amely két éve költözött be velük az intézményekbe. Vékony ösvényen kell haladniuk, örököltek bizonyos kötelezettségeket, például a kötvények tekintetében, elmondható, ritkán találkoznak olyan felelős vagyonpolitikával, ami itt megvalósul.

Pakusza Zoltán szerint a miskolciak nem igazán tartoznak a tőkeerős vásárlók közé, attól tartanak, a spekuláns tőke fogja felvásárolni az ingatlanokat. Javasolta, hogy ajánlják fel az ingatlanokat kedvezményesen a pályakezdő fiataloknak, hogy megpróbálják itt tartani őket, ugyanis ijesztő az elvándorlás. Véleménye szerint azt, hogy nem gazdaságos a fenntartása, bármire rá lehet fogni, így kótyavetyélték el a gyárakat is.

Kriza Ákos polgármester elmondta, támogatni fogja a város a fiatalok lakáshoz jutását, ez szerepel a koncepcióban is.

11.30
Közbiztonsági előterjesztések

Ezt követően összevont, közbiztonságot érintő napirendi pontokról tárgyalt a közgyűlés: az egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról szóló önkormányzati rendelete módosításáról – hogy helyi szinten szabályozzák a közterületen történő italfogyasztás szankcionálását – valamint a közterületi térfigyelő kamera-rendszer bővítéséről.

kozgyules_120927ml_12.jpg

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető elmondta, a közös címe az lehetne az összevont előterjesztéseknek: „üzenetek a rossz fiúknak”. Komolyan gondolták a választási ígéretet, hogy javítanak a város közbiztonságán, ezt lépésről lépésre valósítják meg. Kiss János felidézte az eddigi intézkedéseket, az ellenőrzéseket, a közterület-felügyelők és a kamerák számának bővítését, a közös járőrpárosok elindítását. Ezek bővülnek most ki: még több térfigyelő kamera lesz Miskolcon, és kezelik a lakosság által szintén régen jelzett problémákat, a közterületi italfogyasztással kapcsolatban. "Fegyvert adnak" a közterület felügyelők kezébe száz ezer forintig lehet bírságolni ilyen esetben.
Tompa Sándor szerint mindkét napirend olyan súlyú, amely önálló tárgyalást igényelne. Alapvetően támogatják a célokat, komoly lépéseket tett a megelőző városvezetés is ezeken a területen. Ezek azonban csak tüneti kezelések. Az is kérdés, szükség van-e lakótelepeken ennyi garázsboltra, a gócokat kellene felszámolni. A napirendeket támogatják, örülnek, hogy fontosnak tartják ezt.

Bazin Géza kérdésként fogalmazta meg: biztos-e hogy a közterület-felügyelet rendelkezik akkora kapacitással, hogy mindent meg tudjon oldani, felügyelni, amit a feladatai közé sorolnak? Emellett jó lenne, ha az önkormányzat is megfelelően gondozná a saját zöldterületeit – fűvágás, cserjeirtás – nem csak a lakosokon kérné számon a területek rendjét.

Jakab Péter (Jobbik) képviselő elmondta, a Jobbik maximális támogatja a közterületi italfogyasztás betiltását, minden rendelet annyit ér azonban, amennyit be tudnak tartatni belőle. Tudomásuk szerint nem túl sok bírságot szabtak még ki ilyen esetekben, arra sincs garancia, hogy sikerül behajtani. Az is kérdés, van-e megfelelő kapacitás a kamerák figyeléséhez, jó lenne egymáshoz igazítani a százmilliós kamerarendszert és az ehhez szükséges humán erőforrást. Jakab Péter arra is emlékezetett, hogy bizonyos kamerák felszerelésére a közgyűlés jóváhagyása nélkül került sor, ennek azóta sincs felelőse.

Fodor Zoltán (MSZP) képviselő arra hívta fel a figyelmet, nagyon fontos a közbiztonság, azonban az intézkedéseket mindig egyeztetni kell a lakosokkal, hogy valóban közmegelégedésre történjenek. A képviselő szorgalmazta a pályázati források hatékony bevonását a kamerarendszer bővítésébe.

Csiszár Miklós jegyző hangsúlyozta: nagyon fontosnak tartják a közbiztonság erősítését, dinamikusan növelték a közterület felügyelők létszámát, mintegy húsz fővel, az egyik legnagyobb létszámú felügyelet működik Miskolcon. Azonban arra is számítanak, hogy az állampolgárok egyfajta jogkövető magatartást tanúsítanak.
Nagyon fontos célkitűzés, hogy ez rendben menjen, a bírságolások számáról teljes körű kimutatást fog készíttetni, ez valóban lehetne nagyobb mértékű, de az összeg, amit Jakab Péter említett, csak a helyszíni bírságokat tartalmazta.

Földesi Norbert (MSZP) frakcióvezető véleménye szerint a boltosokat is be kellene vonni a közterületi italfogyasztás problémájának a kezelésébe.

Gazdusné Pankucsi Katalin (Fidesz) elmondta, ezek rendkívül fontos intézkedések, gondoljon például mindenki a gyerekekre, akik iskolából jövet-menet, a buszra várakozva is gyakran szemtanúi lehetnek az italozásnak. Ezek nagyon fontos intézkedések, kéri, támogassák.

Kiss János úgy fogalmazott, „csínján kell bánni” az olyan javaslatokkal, hogy szüntessék meg a garázsboltokat, az italozási gócok felszámolása érdekében, ezek az üzletek munkahelyeket jelentenek, családok megélhetését biztosítják.

Zsiga Marcell alpolgármester utalt rá, hogy több mint 200 új rendőr érkezett Miskolc térségébe, új autókat, motorokat kaptak a megyei rendőrök, látni lehet, hogy hosszú évek után végre elindult valami a borsodi közbiztonság javítása érdekében.

10.23
Költségvetés

Első napirendi pontban az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet módosításáról és egyéb kapcsolódó döntések meghozataláról, korrekciós javaslatról tárgyalt a grémium.

Soós Attila (Fidesz) képviselő elmondta, pár héttel ezelőtt a közgyűlés már tárgyalt egy előterjesztést, az első féléves teljesítésről, a mostani a további finomításra tesz javaslatot. Szemmel látható, hogy az első féléves számok teljesülnek, a tervezés jó hatékony és pontos, további lehetőségek nyílnak arra, hogy növeljék azokat a pénzeket, amelyek városfejlesztésre, üzemeltetésre, oktatásra, sportra jutnak. Kordában tartják a város eladósodását, forrásokat próbálnak szerezni, van lehetőség a gazdasági tönkretétel után is, hogy épüljön, szépüljön Miskolc.

A város likvid, eleget tesz a fizetési kötelezettségeinek, következetes szakmai hitelességet képviselnek, partnereik elfogadják és méltányolják az erőfeszítéseiket. A következetes munkának köszönhető, hogy a kormány is támogatásokat biztosít.
– Működési célra továbbra sem óhajtunk többet költeni, kizárólag a fejlődés, fellendülés lehet amihez egyéb forrásokat igénybe veszünk – szemben a korábbi városvezetéssel, amely terheket hagyott hátra. Az irány jó, megfordítottuk a vízesésen lefelé haladó hajót – tette hozzá.

Mokrai Mihály (MSZP) képviselő más véleményt fogalmazott meg, más következtetéseket vont le az előterjesztésből. Miskolc költségvetése és korrekciója szerint "rugalmasan alkalmazkodik" ahhoz, hány önhikis pályázatot írnak ki egy évben, annyi működési hiányt állítanak be. Nem tudni, mire akarja a vezetés felhasználni a céltartalékot, amely soha nem látott nagyságú – jelentette ki. 2,8 milliárd az önkormányzat folyószámla hitele, megdöbbentő nagyságú, mennyit fizetnek ennek igénybevételéért? – kérdezte. 1,4 milliárddal nőtt a folyószámlahitel állománya a városnak. Az anyag nem tartalmazza a nonprofit kft.-k átalakításának tapasztalatait. 1,7 milliárd az a tartozás, amire nem lát fedezetet, plusz a folyószámlahitel, amely viszont januártól megszűnik. Nem látnak terveket, csak toldozást, foldozást – mondta el a szocialista képviselő.

Pakusza Zoltán (Jobbik) képviselő szerint érthető, hogy Mokrai Mihálynak a korrupció jut eszébe a költségvetésről. „Soós Attila egy nimbuszt ápol, az idilli kép azonbanelmúlik, ha kimegyünk az utcára, bemegyünk az intézményekbe, amelyeknek egyre nagyobb a számlatartozása” – mondta a jobbikos képviselő, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségvetésen már másodszor kell korrekciót végrehajtani.

Seresné Horváth Zsuzsanna (Fidesz) képviselő kijelentette: mindig meglepődik, amikor az mszp-sek a jelenlegi vezetést bírálják. Ha az ő időszakuk sikeres lett volna, nem kellene ilyen problémákkal küszködni. Nyolc év alatt megtízszerezték a város adósságállományát, az adósságszolgálat idén kétmilliárd, és ez csak nőni fog. Ha nem így adták volna át a várost, akkor lenne alapjuk a bírálatra. Az új városvezetés racionalizálta, stabilizálta a város költségvetését – tette hozzá a Fidesz képviselője.

Tompa Sándor (DK) szerint "görgetnek valamit maguk előtt", ám még mindig nem tudják, mit akar a városvezetés elérni, két év után sem.

Nánási-Kocsis Norbert (Fidesz) képviselő az MSZP önkormányzat tevékenységére vonatkozó ÁSZ-jelentésből idézte a "pazarló" és a "szakmaiatlan" minősítéseket – mint mondta, ez volt a jellemző a tevékenységükre. A rendszeres felülvizsgálattal a tényadatokhoz való pontos alkalmazkodást szeretnék elérni, az „önhiki” lehetőségeit igénybe venni. Ügyesen lobbizik a vezetés, nem hitelből akarják finanszírozni a várost, hanem a legolcsóbb támogatásból az „önhikiből”. 4.3 milliárd szállítói tartozást örököltek az MSZP-től, kettő és fél év alatt ezt meg tudták felezni – tette hozzá.

kozgyules_120927ml_03.jpg

Simon Gábor (MSZP) képviselő szerint az a tökéletes költségvetés, amikor annyi a bevétel, mint a kiadás. Ez volt a terv, ezt módosítgatták. Most már az zajlik, hogy kimutatnak valamennyi hiányt, és ennek fedezetét elkérik az államtól. A kiadások is jelentősen nőttek, ezt véleménye szerint tudni kell, minden ellenkező állítással szemben. Simon Gábor szerint ez a költségvetés, nem jó, nincs egyensúlyban, hiába toldozzák, foldozzák. Ahelyett hogy állandóan az elmúlt nyolc évet „ekézik”, számolni kell a realitásokkal. 2012-őt írunk, most kell egyensúlyban tartani a várost, a számokról beszéljenek. Az intézmények és a hivatal is tele vannak kifizetetlen számlával, miért pont 1,1 milliárd hiányt tüntettek fel? – kérdezte.

Soós Attila annak a véleményének adott hangot, hogy ordenáré hazugságokról is beszélhetne az ellenzéket illetően, de inkább elkeserítő tudatlanságról lehet szó, ami riasztó képet ad róla, hogy irányították nyolc évig a várost. Félévente jogszabály írja elő a korrekciót, ez most történik meg, a kincstár által is előírt féléves beszámolót fogadták el korábban. A folyószámlahitel szerződését az MSZP-sek írták alá annak idején, ők taszították nyomorba a várost, most ezt rajtuk kérik számon, akik menedzselni próbálják a működést.

Sz. S. - H. I.


Az értékeléshez be kell jelentekeznie.

Hozzászólások

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be vagy regisztrálj.

Legyél te az első hozzászóló.

Miskolc TV mai műsora

2024-03-28 (Csütörtök)
Nincs műsorkiírás erre a napra... nézzen vissza később!