MiNap Online

Polgármesteri félévértékelő

2012-07-01 17:55

A június 21-i közgyűléssel véget ért a 2012-es politikai szezon első fele. Ám a miskolci hétköznapok nemcsak politikából állnak. Sőt, a polgárok hangulatát, azt, hogy mennyire tartanak élhetőnek egy várost, a különböző felmérések szerint, sokkal inkább befolyásolja a település gazdasági erejének alakulása, gazdasági társaságainak prosperitása, továbbá a közbiztonság helyzete.

A település presztízsét, általános megítélését ugyanakkor jelentősen meghatározza az is, hogy milyen az oktatás, a kulturális élet minősége, színvonala. Kriza Ákos polgármestert mégis arra kértük, féléves értékelését kezdjük a politikával, az utóbbi hetekben ugyanis meglehetősen zajosan teltek a mindennapok.

– Az átlagpolgárnak sokszor az volt az érzése, hogy mint számos esetben az országos politikai küzdőtéren, már itt nálunk sem a koncepciók harca, hanem a ki kit győz le kérdése dominál. Vajon ez egyfajta szükségszerűség?
– Lehet, hogy az elején hibáztunk abban, hogy nem álltunk ki azonnal a miskolci emberek elé, és nem mondtuk el a rideg valóságot. Hiszen minden várospolitikai döntésünket befolyásolja, meghatározza a felelőtlen és nemtörődöm Káli-korszak öröksége. Ma minden, ismétlem, minden döntésünket annak kell alárendelnünk, hogy tudjuk: a következő három év alatt közel 12 milliárd forintot vissza kell fizetnie a városnak azokra a hitelekre, amit az előző vezetés felelőtlenül felvett. Azokról a hitelekről van szó, amelyek 2010 végére jócskán meghaladták már a 30 milliárd forintot. A Káli, Simon-féle vezetés az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentése szerint 2006 vége és 2010 között ezeket a tízmilliárdokat úgy vette fel nyakló nélkül, brazil térkövekbe, úgynevezett belvárosi rehabilitációba és ki tudja még mibe fektetve, hogy Miskolc adósságát, országos rekordot produkálva, három esztendő alatt megháromszorozta. Ezt minősíteni nem az én dolgom, azt tegyék meg a választók, hiszen még az unokáink is nyögni fogják a hitelek terheit.
Mindenesetre szocialista képviselőtársaim láthatóan nem tudták palástolni indulataikat, amikor mindezt, bár egy kicsit talán megkésve, de frakciónk a fejükre olvasta az egyik közgyűlésen. Úgy gondolom, hogy a szocialisták és a gyurcsányisták utóbbi hetekben, napokban tapasztalható alaptalan vádaskodásainak alapvetően ez az oka.

– Ön alaptalan vádaskodásokról beszél. Simon Gábor hetvenhét új feljelentést emleget…
– Régi, jól bevált trükk ez a szocialistáknál. Vagy Ön szerint szívesebben beszélnének arról, hogy az általuk felvett hitelek miatt visszafizetendő összeg valójában – csak az önkormányzat esetében – meghaladja az 50 milliárd forintot? Ez persze költői kérdés volt, nem várok választ.

– Van a város, a holding vezetésének stratégiája a munkahelyteremtésre, a munkanélküliség csökkentésére?
– Természetesen, hisz ez az egyik legfőbb célunk. Reményt keltő, hogy mára beindultak azok a folyamatok, amelyek az agrokultúrán keresztül a turisztikán át Miskolcot újra bekapcsolják a gazdasági vérkeringésbe. A régióban a gépipar, a vegyipar, a szolgáltatóipar, a kereskedelem és az idegenforgalom egyaránt fontos ágazat. Miskolc városvezetése elkötelezett a befektetőbarát környezet kialakításában. Ennek bizonyítéka, hogy az elmúlt időszakban új korszak kezdődött városunkban: a munkahelyteremtés korszaka! A drótgyártásnak komoly hagyományai vannak nálunk, többek között éppen ez vonzotta a német céget, a Gustav Wolf GmbH-t. A gyár első körben mintegy 50 munkahelyet hoz létre. De Európa egyik vezető finn gépgyártó társasága is Miskolcot választotta. A következő 1-2 évben megvalósuló beruházást követően a cég 400 fő foglalkoztatását tervezi. Támogatjuk a komplex technológiai fejlesztéseket, az ipartelepítést, a foglalkoztatást. Orbán Viktor jelenlétében adtuk át az utóbbi évek egyik legjelentősebb hazai Bosch-fejlesztésnek számító új autóipari gyártócsarnokot. A beruházással a dolgozók létszáma 2014-ig 3000-re bővülhet.

– A konzervatív politikai értékvilág azt mondja, hogy állami pénzt, segélyt az kapjon, aki tesz is valamit a közért. Szemben a szocialista-liberális nézettel, amelyik alanyi jogon, mindenki számára egyformán gondolja szétosztani a közpénzt. Ön mit gondol erről a kérdésről?
– Annak idején a Gyurcsány-kormány rendelete és a Káli-korszak bűnös nemtörődömsége okozta azt a szociális, kriminalisztikai válságot az Avason és Diósgyőrben, amit Fészekrakó-programnak neveztek el. Most ezek a politikusok rendszeresen visszajárnak hozzánk sajtótájékoztatókat tartani. És persze tanácsokat osztogatni nekünk azon problémák kezeléséhez, amelyeket ők maguk okoztak... Egyébként, nem utolsó sorban közbiztonsági ellenőrzéseink következtében, egyre-másra hagyják el az úgynevezett fészekrakók az Avast. Ezeket az ellenőrzéseket most már heti rendszerességgel végezzük, bizonyos városrészek természetesen újra és újra sorra kerülnek... Az Avas városrész lakóinak általános hangulata egyébként, nem utolsó sorban a közbiztonsági akcióknak köszönhetően, jelentősen javult.
De visszatérve az eredeti kérdésére. A városban és kistérségeiben beindítottuk a szociális közmunkaprogramot, amelyre Miskolc és kistérségei kapták a legtöbb állami forrást. Több százan dolgoznak már jelenleg is és remélem a program újabb részei is beindulnak még az esztendő vége előtt. Igen, magam is azok táborát erősítem, akik azt mondják: valamit, valamiért. Segélyt, közpénzből járandóságot az kapjon, aki tesz is érte valamit.

– A várost vezető koalíciós képviselőcsoportok döntése az Avasi és a Földes gimnázium vezetőváltásával összefüggésben, nagy vihart kavart.
– Véleményem szerint egymástól merőben különböző két ügyről van szó. Őszintén szólva, magam nagyon sajnálom, hogy a sajtóban mintha minden kicsit összekeveredett volna, az utóbbi napokban... Először is: természetesen szó sincs semmilyen politikai akcióról, egyik esetben sem. Egyszerűen lejárt a szóban forgó két iskola vezetőjének mandátuma. Mindössze ennyi a közös a két közgyűlési döntés eredőjében. Az Avasi Gimnázium élére sikerült egy kiváló kvalitásokkal rendelkező, tantárgyszakmai és pedagógiai szempontból is kikezdhetetlen igazgatót találni, Schmidtné Törő Ágnes személyében. Különösen sajnálom, hogy ez a nagyon fontos tény szinte eliminálódott a vitában. Most a legfontosabb teendő a szakszerű, higgadt átmenet biztosítása. A hivatal mindent meg fog tenni ennek érdekében.
A Földes esetében arról volt szó, hogy a régi igazgató a közgyűlési szavazás során egyszerűen nem kapta meg a szükséges többséget. Akadt már erre példa a közgyűlés történetében és szerintem nem is utoljára fordult elő. Mivel a Földes is emblematikus intézménye városunknak, közös érdek az, hogy az új igazgató kinevezéséig, az ideiglenes vezető, vezetőség biztosítani tudja a zavartalan működést, a pedagógiai munkához elengedhetetlen alkotó, nyugodt légkört. A magunk részéről minden erőnkkel támogatjuk ezt. Én azt szeretném, ha a Földes nem a város, hanem az ország második gimnáziuma lenne, mint ahogy az a Kálmán László igazgató úr fémjelezte korszakban volt Az Avasi Gimnáziumnak pedig azt kívánom, hogy tantárgyszakmai és pedagógiai szempontból is járjanak az igényességnek azokon a csúcsain, ahová egyszer már eljuttatta őket iskolaalapítójuk, Takács Márta tanárnő.

– Miskolcra országos figyelem irányult, amikor színi direktort választottak. Jól döntöttek?
– Ezt majd a jövő, de leginkább a nézők eldöntik! De ne felejtse el, nemcsak Kiss Csaba jött Miskolcra, hanem Kesselyák Gergely személyében régi-új fesztiváligazgatónk is van. Azért említem őket együtt, mert hála Istennek azt látom, ők is a városi kultúra, a városi művészeti élet abszolút korszerű szemléletű komplexitásában gondolkodnak és működnek. Látszólag ugyan nem nagy dolog, de én mégis úgy érzem, lélekemelő azt látni, hogy a művészeti képzésben résztvevő miskolci gyerekek teljesen természetes módon forognak, dolgoznak az úgynevezett magas művészeti műhelyeinkben. Ezáltal ugyanis kinyílik számukra a világ. Közös kiállításokat, pályázatokat csinálnak. A színház-csomagolási, rendkívül attraktív ötletük bejárta az egész magyar sajtót. Operafesztiválunk is ezzel a friss, kreatív, alulról építkező szemlélettel aratott az idén egészen váratlan sikereket, nemcsak itthon, de a nemzetközi színtéren is. A világhírű operaszerző, Alekszej Ribnyikov például itt lesz jövőre, a Miskolcon megrendezendő operaversenyen. Óriási megtiszteltetés mindannyiunknak, hogy elvállalta az operaműfaj megújítását célzó nemzetközi operaíró verseny zsűri elnöki tisztét, sőt a Háború és béke című operájának nálunk lesz a világpremierje. Jövőre egyébként megint kicsivel hosszabb lesz a fesztiválszezonunk, hiszen Miskolc rendezi meg februárban a színi akadémiák nemzetközi fesztiválját, amire a város és színházunk Madridtól Budapestig várja a tehetségeket. Egy szó, mint száz, én úgy érzem a nehézségek ellenére is megyünk előre!
Hiszem azt, hogy közös erővel megvalósítjuk az álmainkat, minden miskolci álmát és egy élhető, biztonságos, virágzó várost teremtünk!

minap.hu