MiNap Online

Átalakításokról, fejlesztésekről döntött a közgyűlés

2012-05-16 16:47

Májusi rendes ülését tartotta május 17-én, csütörtökön Miskolc Megyei Jogú Város közgyűlése. Számtalan hozzászólást, véleményt eredményezett a városi rendőrkapitányság munkájáról szóló beszámoló, s hosszas vitát váltott ki a polgármesteri hivatal múlt évi pályázati tevékenységét elemző tájékoztató is. Döntöttek a nap folyamán intézményi fejlesztésekről, átalakításokról, és gazdálkodó szervezet fejlesztési támogatásáról is.

Sikeres városnap, sikeres pályázatok

A napirendi pontok elfogadása után, Kriza Ákos polgármester bevezetőjében köszönetet mondott mindazoknak a miskolciaknak, akik a Város Napján részt vettek a rendezvényeken, köszöntötték a kitüntetetteket, mindazokat akikkel együtt ünnepelhettek. Mint mondta, öröm volt látni a „zsongó” Miskolcot, az élettel teli köztereket, azt a nyüzsgést, életerőt amit a város mutatott. Nagy siker volt másnap az „Avasi Borangolás” is, teli voltak a pincék, jól szórakoztak az emberek. Kriza Ákos hangsúlyozta, megígérték, hogy visszaadják az embereknek Miskolcot, s kérte a városlakókat, a továbbiakban is társuljanak ezekhez a törekvésekhez.
A polgármester két sikeres pályázatról is beszámolt, amelyet Miskolc szlovák testvérvárosával, Kassával közösen nyújtott be.
Ezek egyike a klímaváltozásból eredő problémák csökkentését, a másik történelmi borút kialakítását célozza.

A szociális ellátórendszer átalakítása

A közgyűlés jóváhagyásával, előre hozták a sürgősségi indítványok között ötödikként szereplő, Miskolc szociális ellátórendszerének átalakítására irányuló előterjesztést illetve javaslatot, ezt tárgyalta elsőként a közgyűlés. Ez arról szólt, hogy - a szakértői javaslatot figyelembe véve - a város szociális és gyermekvédelmi ellátórendszere kerüljön átalakításra és a feladatok egy integrált szociális intézmény keretében kerüljenek ellátásra.

A miskolci önkormányzat az előírt szociális, gyermekvédelmi és a gyámügyi feladatokat jelenleg négy önkormányzati fenntartásban működő intézményén keresztül biztosítja. Ezek: a Miskolci Családsegítő Központ, az Iránytű Szociális Szolgálat, a Miskolci Gyermekvédelmi Központ és az Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálat.

Kiss Gábor alpolgármester hozzászólásában elmondta: az intézmények jelenlegi működésében számos olyan probléma tapasztalható, amely elengedhetetlenné tette a működés újragondolását és egy új működési modell kidolgozását. E problémák, kockázatok egy része szakmai, másik finanszírozási jellegű.
A jelenlegi működési modellből fakadó szakmai nehézségek között Kiss Gábor megemlítette, hogy az intézményrendszer funkcionálisan és strukturálisan rosszul tagolt, amely nehezíti a szakszerű, magas színvonalú, ugyanakkor átláthatóbb, tervezhetőbb és hatékonyabban működtethető szolgáltatás szervezését. A két alapszolgáltatást nyújtó intézmény - bár területileg elkülönülten, de - szakmai feladatellátás tekintetében párhuzamosan működik. Egyes kötelező feladatokat a város jelenleg semmilyen formában nem lát el, nem érvényesül a területi kiegyenlítés elve, a városon belüli kapacitásszabályozás nem érvényesül. Így egyes ellátások túldimenzionáltak, nem követték a társadalmi igények, szükségletek változását - idősek alapszolgáltatásai - mások - gyermekjóléti szolgálat jelentős kapacitás problémákkal küzdenek.

 Költségvetési szempontból - a térítési díjak megállapításánál - visszatérő problémát jelent, hogy minden párhuzamosan ellátott szolgáltatás, ellátás vonatkozásában kétféle szolgáltatási önköltség, kétféle számított intézményi térítési díj keletkezik. A feladatellátásra biztosított infrastruktúra jelentős részben elavult, működtetése gazdaságtalan, felújításra szorulna, kihasználtsága nem optimális.
Kiss Gábor elmondta, hogy szakértőkkel egy döntés-előkészítő tanulmányt készíttettek, a szociális feladatellátás új működési modelljére három alternatívát dolgoztak ki – legyen-e integráció, s ha igen, milyen mértékű - ezekben részletesen kifejtik az intézményrendszer javasolt átalakítási irányait, bemutatják a megvalósítandó új működési modelltől várt előnyöket és lehetséges kockázatokat - abból  a  szempontból, hogy melyik biztosíthatja a  leghatékonyabb és  legeredményesebb feladatellátást Miskolc városának. - Ez az előterjesztés tehát egy koncepció elfogadásáról szól, a részletek újra a közgyűlés elé kerülnek majd - hangoztatta az alpolgármester.

Kovács László (KDNP) képviselő hozzászólásában utalt rá, hogy négy évvel ezelőtt az akkor városvezetés az ellátás teljes vertikumát megváltoztatta. Olyan összevonásokra került sor, amelyek a kritikák kereszttüzébe kerültek. A képviselő kifejezte reményét, hogy a funkciók megtartásával megvalósuló egységes irányítás, az egész városra kiterjedő egységes ellátás új struktúrájában mindenki meg fogja találni a szerepét, az érintettek eredményesen lesznek ellátva. Kovács László hangsúlyozta, hogy képviselőcsoportjuk véleménye nem változott, négy éve is ezt a megoldást támogatták.
Fodor Zoltán (MSZP) képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy a koncepcióban sok hasznos dolog szerepel, ugyanakkor azonban ez egy racionális, érzelemmentes anyag. A képviselő kérte, ne szülessen döntés az érintettek megkérdezése nélkül. Mokrai Mihály (MSZP) képviselő szerint "nem ördögtől való" az integráció, annak idején ők is ebbe az irányba indultak el, lépésenként. Ugyanakkor most nem látják, hogy a létrehozni kívánt monstre szervezetet funkcionálisan hogyan fogják igazgatni, összehanagolni a működéseket. - A puding próbája az evés, lássuk a dolgot működés közben - fogalmazott Mokrai Mihály, aki szerint félő, hogy az átalakításban el fog veszni "maga az ember", külön iránytűt kell adni az érintetteknek, hogy el tudjanak igazodni, kinek mi jár, hogyan jár.

Bosch-támogatás

Ezt követően tárgyalták az eredetileg tervezett első napirendi pontot, a Bosch miskolci üzemének nyújtott, önkormányzati támogatásról. 
A képviselő-testület 2009-ben határozott arról a támogatási kategóriáról, amely szerint az önkormányzat, saját költségvetése terhére, vállalkozásonként egyszeri, maximum 500 ezer euro összegű támogatást nyújthat a vállalkozás-fejlesztés, befektetés-ösztönzés érdekében. Ennek alapján, egy 2010-es határozattal a tavalyi és az idei évben is 250.000 - 250.000 eurós, vissza nem térítendő támogatásról döntöttek, a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. számára. A támogatás feltételeként 2,7 milliárd forint értékű beruházást, 2011. szeptember 30-ig 350 új munkahely létrehozását, és a foglalkoztatás legalább ötéves fenntartását határozták meg. Az előterjesztés szerint a beruházás nagyságrendje csökkent, viszont az újonnan teremtett munkahelyek száma nőtt a tervezetthez képest: előbbi 2,7 milliárd helyett 1,66 milliárd forint, utóbbi pedig 350 helyett 550 fő lett. Ennek tükrében a cég a támogatási szerződésben foglalt feltételek módosítását kérte, hangsúlyozva, a tervezetthez képest megteremtett 200 új munkahely a város foglalkoztatási helyzetében javulást jelentett, további családok megélhetését biztosítva Miskolcon és vonzáskörzetében.



Soós Attila (Fidesz) képviselő a napirend vitájánál elmondta: a Bosch példájából is látszik, hogy a miskolciak nem véletlenül szavaztak bizalmat 2010-ben a jelenlegi városvezetésnek. Elegük volt a kilátástalanságból, jövőképet akartak - hangsúlyozta a képviselő, aki a Bosch vállalatok múlt évi eredményeit ismertető újségcikkből idézve elmondta, hogy a vállalat tavalyi létszámbővítését illetően, több mint ezer fő a miskolci gyárakban kapott munkát, ezek közül 160 magasan kvalifikált mérnök. Nem akármilyen munkahelyteremtés zajlik tehát, a város vezetésében megvan elkötelezettség, a lobbierő, tudja hol tart s hogy hová szeretne eljutni - emelte ki Soós Attila. Mint fogalmazott: megígérték a miskolciaknak hogy munkahelyeket teremtenek, ezt folytatni fogják, köszönet illeti a Miskolc Holding szakembereit eddigi közreműködésükért.
Mokrai Mihály (MSZP) képviselő úgy fogalmazott, ő is örül hogy a Bosch Miskolcon fejlesztett, miskolciaknak teremt munkahelyet de sok dologra másképp emlékszik, "ideje lenne visszatérni a realitásokhoz". Mokrai Mihály szerint a Bosch legutóbbi fejlesztéséhez a jelenlegi kormánynak, városvezetésnek annyi köze volt, hogy "átvágták a szalagot", a beruházás előkészítése, az alapkőletétel a szocialista városvezetés idején történt. 
A képviselő szerint teljesen bizonytalan a jövő, nem folytatják a korábbi várovezetés idején elkezdett programokat, nincs konkrét válasz, hol, hány fő, milyen módon fog munkához jutni. 
- Ezt a kérdést pár éve a saját pártjának, polgármesterének kellett volna feltennie, alpolgármester korában - reagált Soós Attila az elhangzottakra, kiemelve, "hogy ami nincs, illetve nem volt azt nem tudják folytatni".
A képviselő utalt rá, hogy az előző városvezetés "áldásos tevékenysége" következtében kell gondolkodni az oktatási intézmények átszervezésén is, a korábbi évek elvándorlása, alacsony születési száma következtében ugyanis csökkent a gyermekszám így nincs szükség annyi pedagógusra sem.

Kriza Ákos polgármester arról szólt, hogy 2001-ben, az akkori Orbán-kormány idején írtak alá megállapodást a Bosch-al egy 2015-ig terjedő fejlesztési programról, ennek része a jelenlegi miskolci beruházás is. A fejlesztés alapkövét pedig Czomba Sándorral, a jelenlegi Orbán-kormány államtitkárával rakta le Káli Sándor szocialista polgármester.
Pfliegler Péter alpolgármester utalt rá, hogy a Bosch miskolci megtelepedése annak idején Kobold Tamás polgármestersége alatt történt, ő maga is szerepet játszott ebben. Mint az alpolgármester fogalmazott: kitüntető öröm és boldogság számára, hogy 2001 óta tárgyalhat a vállalattal. - Akkor is keményen dolgoztunk, lényeg hogy itt vannak több ezer munkahelyet teremtettek, és további nagy befektetéseket helyeztek kilátásba - mondta el Pfliegler Péter.  

Fejlesztési pályázatok

Ezt követően a "Szabó Lőrinc Általános és Német Két Tanítási Nyelvű Iskola tornatennének és sportudvarának infrastruktúra-fejlesztése. A Diósgyőri rendőrőrs, és a Bűnmegelőzési Centrum épületének fejlesztése" című pályázat benyújtására, önerő biztosítására vonatkozó előterjesztésről tárgyaltak a képviselők.

Az előterjesztés szerint a Bűnmegelőzési Centrumnak helyet adó épület (Miskolc, Széchenyi u. 12/B) valamint a Szabó Lőrinc Általános és Német Két Tanítási Nyelvű Iskola (Miskolc, Vörösmarty u. 76. sz) épületét a beruházás megvalósításától számított öt évig az eredeti rendeltetésének megfelelően kell hasznosítani, a feladat ellátási helyet nem lehet megszüntetni, illetve fenntartói jogát nem állami fenntartó részére átadni.
A Diósgyőri Rendőrőrsnek helyet adó, támogatásból korszerűsített (Miskolc, Árpád u. 2.sz) épületet a beruházás megvalósításától számított 5 évig az eredeti rendeltetésének megfelelően kell hasznosítani, a feladat ellátási helyet itt sem lehet megszüntetni.
Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető hozzászólásában egyebek mellett kihangsúlyozta: nyolcvan százalékos támogatottságú pályázatról van szó, melynek eredményeként a Szabó Lőrinc iskolában olyan fejlesztés jöhet létre, amely öszhangban van a város elfogadott sport-koncepciójával is. A képviselő kihangsúlyozta, hogy az iskolában harminc éve nem cserélték, újították meg az infrastruktúrát, az intézmény tornaterme nagyon magas kihasználtságú, havi szinten több mint 1500-an látogatják.



Színház: ingatlan-használat, vagyoni eszközök

A közgyűlés január 31-i rendkívüli ülésén döntés született a Miskolci Nemzeti Színház költségvetési szervként történő megszüntetése és a Miskolci Nemzeti Színház Nonprofit Kft. megalapítása tárgyában.
A Miskolci Nemzeti Színház Nonprofit Kft. 2012. június 1-től látja el a kulturális közfeladatokat a közgyűlés által elfogadott közszolgáltatási szerződés alapján. A harmadikként tárgyalt előterjesztésben foglaltak szerint, az intézmény 2012. május 31-i megszűnését követően rendelkezni kell a feladatellátást szolgáló vagyoni eszközök átadásáról, a hatályos jogszabályok, gazdasági társaságokról szóló törvényi előírások szerint.

Az ingatlanvagyon tekintetében a tulajdon az önkormányzatnál marad, a társaság használatba kapja az ingatlant, rögzített feltételekkel.
A Kft. használatába kerül átadásra 100.501 eFt+ÁFA éves bérleti díj fizetési kötelezettség mellett 2011. június 1-től határozatlan időre, de legfeljebb a közfeladat ellátás időtartamáig az Miskolc 2510 hrsz. 3525 Miskolc, Déryné u. l. sz. alatti ingatlan.
A bérleti díj a MIK Zrt. által, az ingatlan éves bérleti díjának megállapítására vonatkozó értékbecslésben foglaltakkal egyezően került megállapításra. Az ingatlanhasználat feltételei évente felülvizsgálatra kerülnek.
A Kft. működéséhez szükséges eszközök a 2012. május 31-i könyv szerinti nettó értéken, apportként kerülnek átadásra.

Óvoda névváltoztatása

Tárgyalt a grémium a Szinva-Népkerti Óvoda névváltoztatásáról is. A javaslat értelmében az intézmény elnevezése Eszterlánc Néphagyományőrző Óvoda névre változik. Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető kérte képviselőtársait, jó szívvel támogassák a névváltoztatási kezdeményezést, melyet az intézmény dolgozói is egyhangúlag támogatnak, többször megkeresték, támogassa ezt a kezdeményezést. Mint Molnár Péter fogalmazott, nem véletlen a névválasztás, az intézményben néphagyományőrző pedagógai programot folytatnak.

Turisztikai attrakciófejlesztés

Ezt követően tárgyaltak a "Miskolc-Csanyik turisztikai attrakciófejlesztés" című projekt pályázatának kidolgozására, valamint a projekt előkészítésére vonatkozóan szerződéskötésről a Miskolci Városfejlesztési Kft-vel.
Az előterjesztés szerint a "Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése" című, ÉMOP-pályázati konstrukció keretében az önkormányzatnak lehetősége van pályázni 100 százalékos támogatással, tehát önrész nélkül.
A "Diósgyőr- Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése" című projekt elemei között szerepelt a Herman Ottó Emlékpark felújítása, hasznosítása. Forráshiány miatt ez a fejlesztés kikerült a kiemelt projektből, megvalósítása azonban továbbra is az önkormányzat céljai között szerepel.

A közgyűlés elé kerülő projektjavaslat a Herman Ottó Emlékparkban egy Östörténeti látogatóközpont kialakításának lehetőségét mutatta be. A tervezett projekt keretében az önkormányzat célja a turizmus élénkítése, az épület számára a megfelelő funkció megtalálása. A meglévő, rossz állapotban lévő épület felújításával és mögötte egy új látogatóközpont megépítésével a pályázati lehetőségekhez igazodva a kulturális örökség, a Szeleta-kultúra, illetve hozzá kapcsolódóan az őstörténeti kor bemutatását tervezik, a mai igényeknek megfelelően, interaktív tartalommal. Az épület földszintjén az őstörténet kerülne bemutatásra a tudományág hátterével. Itt kapnának helyet a kiszolgáló helyiségek (ajándékbolt, ruhatár, büfé, mosdó, tárolók) is. Az épület földszinti kiállító része barlangszerűen végződne, mely erősítené a bemutatóterem funkcióját. A földszinten általánosabb, tudományosabb tartalmat lehetne megtekinteni, míg az emeleten az őstörténet érdekességeit mutatnánk be, például csillagászati ismereteket, mitológiát, temetkezési szokásokat. Az épületen kívül a teljes terület rehabilitációra szorul.

A külső térben folytatódna az ősember kultúrájának bemutatása, illetve itt egy tanösvényen keresztül tekinthetné meg a látogató a bükki érdekességeket, különböző szemszögből. Összességében egy látogatóközpont és ahhoz kapcsolódó park kerülhet kialakításra a Bükk kapujánál az adott kor történelmének, megmaradt emlékeinek felhasználásával.
A fejlesztés kapcsolódna a város más helyszínein kialakításra kerülő hasonló témájú turisztikai célpontokhoz, mint a Pannon Tenger Múzeum, Herman Ottó Emlékházban létesítendő "régészeti kalandpark", ezzel megteremtve a lehetőséget a távolabbról érkezőknek egy egész napos kulturális programra.

Tompa Sándor (DK) képviselő felszólalásában elmondta: a szóban forgó területet az ő véleményük szerint is fejleszteni kell. - Azonban áttanulmányozva az anyagot úgy gondoljuk, más koncepció mentén kellene a pályázatot elkészíteni - fogalmazott a képviselő, aki szerint nincs kellően végiggondolva, hogyan illeszkedik a tervezett  fejlesztés a város turisztikai kínálatához. - Úgy látjuk, ez ebben a formában egy látványberuházás, nem sok szó esik például a fenntarthatóságról, igen nagy felületek jönnek létre, amiket később üzemeltetni kell - mondta el Tompa Sándor. A képviselő szerint a tervezett beruházásban 500 millió forint kerül elköltésre, gyakorlatilag munkahely-teremtés nélkül. A képviselő szerint ez így nagy pazarlás, ezzel a tartalommal nem tudják támogatni. - Látni szeretnénk egy kidolgozttabb verziót, valós turisztikai funkcionális elemekkel - hangoztatta.

Soós Attila (Fidesz) képviselő úgy fogalmazott, csak mosolyog az ellenzéki "riogatáson", furcsállja hogy éppen ők beszélnek pazarló látványberuházásról, fenntarthatóságról. Mint mondta, reméli, hogy ez annak idején, az általuk kezdeményezett Hősök tere alatti parkolóház, illetve a Science Múzeum esetében is felvetődött. A város lerakott az asztalra egy értéktermtő beruházást, az ellenzéket nyilván zavarja hogy végre egy valós tursiztikai beruházás zajlik. - Ezt szeretnék szokás szerint parttalan kritikákkal szétzilálni, nehogy valami jó is szülessen a városban az önök nyolc éve után - fogalmazott Soós Attila.
Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető szerint teljesen nyilvánvaló, hogy valamit kezdeni kell a területtel, amely évek óta az enyészeté, ebben pártállás nélkül egyet lehet érteni. Molnár Péter megköszönte a munkát a tervek előkészítőinek, mint mondta,  úgy látja, egy igen jó anyag készült. A tervezett fejlesztés illeszkedik a Herman Ottó Emlékházhoz, a megyei múzeum régészeti gyűjteményéhez, a Pannon Tenger Múzeumhoz. Mint mondta, francia szakemberek is álmélkodva nézték azt az őstörténeti leletanyagot, amely Miskolcnak rendelkezésre áll, most jó lehetőség nyílik, hogy ezeket az értékeket bemutassuk, kihasználjuk,

Fedor Vilmos (MSZP) képviselő a vitában elmondta: nem azért nem támogatják az előterjesztést, mintha a Herman Ottó Park méltó állapotban lenne, hanem mert nem értik a beruházást. Évekkel ezelőtt a város elindította hogy visszakérje a területet, bízik benne, hogy most visszaadja a nemzeti park, ők jóval olcsóban 95 millió forintból megvalósították volna a terület fejlesztését. Most úgy érzik, ismét egy olyan "mega-valamiről" kell dönteniük, amiről nem lehet tudni, igazából mi lesz.

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető szerint "tipikus kettős beszéd"-et folytatnak a szocialista képviselők: számukra az is baj, ha van beruházás, az is, ha nincs. Kiss János kiemelte, hogy a tervezett fejlesztés 500 milliós összege teljes egészében pályázati pénz lenne, önkormányzati önerő nélkül. Mint mondta, ha az előző, szocialista városvezetésnek is ilyen "költései" lettek volna, akkor most nem kellene ekkora adósságállománnyal küszködnie a városnak. Kiss János színtiszta demagógiának nevezte, hogy a beruházás nem jár munkahelyteremtéssel: mint mondta, a beruházás kivitelezésén nem az ufók fognak dolgozni, és a működtetés is a miskolci munkavállalóknak jelent foglalkoztatást.

Kiss János szerint nincs olyan beruházás, amelynek nem keletkeznek fenntartási költségei nem mindegy azonban a nagyságrend. A frakcióvezető kérte az ellenzéki képviselőket, hasonlítsák össze például az ő városvezetésük idején elindított Science Múzeum fenntartási költségeivel.
Katona Ferenc (Fidesz) képviselő szerint ez az előterjesztés is mutatja, hogy a város vezetése komolyan törekszik a turizmus  fellendítésére, az attrakciók fejlesztésére. Ami kimaradt a korábbi pályázatból az most egy új lehetőség értelmében  megvalósítható, kapcsolódik a többi turisztikai attrakcióhoz, lehetőséget kínálva az idelátogatóknak egy egész napos turisztikai programra, kulturális időtöltésre. Ennek a város csak győztese lehet. Rendezve lesz lesz az évek óta gazdátlan, elhanyagolt terület, komplex turisztikai lehetőségek nyílnak, növelve a látogatók itt tartózkodási idejét.



Új bizottsági tag megválasztása

Az elhunyt Giákné Bobály Judit, a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság képviselő tagja helyére a Bizottságba a Közgyűlésnek új tagot kellett választania. A grémium elé kerülő előterjesztésben az SZMSZ rendelkezései alapján javasolták a közgyűlésnek, hogy az időközi választáson megválasztott Takács Gábor kerüljön a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság tagjaként megválasztásra.

Gyemekjóléti és gyermekvédelmi feladatok

Beszámolót tárgyalt a közgyűlés a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról. E szerint Miskolc város népessége a 2012. január 1-i adatok szerint 166.616 fő volt, ebből a 0-18 éves gyermekek száma 28.991, a 18-24 éves fiatalkorúak száma pedig 11.945.
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 34/1999. számú rendeletével 2000. január 01-től a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyintézését az Egészségügyi és Szociális Osztályhoz telepítette.
A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) rendelkezése alapján 2006. január 01. napjától a gyermekvédelmi támogatást felváltotta a gyermekvédelmi kedvezmény. Ennek a kedvezménynek nincs havi rendszeres kifizetési vonzata, az ezen támogatásban részesülő kiskorúak évente két alkalommal kapnak pénzösszeget.

2011. évben Miskolcon, havonta átlagosan 7.920 gyermek (4.445 család) részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. A kérelmezők nehéz anyagi, szociális körülmények között élő, gyermeket nevelő családok. A múlt évben 547 kérelem került elutasításra. Az elutasítások főbb indoka elsősorban az volt, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege meghaladta a hatályos jogszabályban előírt összeghatárt, néhány kérelmet pedig azért nem lehetett teljesíteni, mert a család olyan értékű vagyonnal rendelkezett, mely kizárta a támogatás megállapítását.

A fenti időszakban 248 gyermek részére állapított meg Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Főosztály Egészségügyi és Szociális Osztálya  rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, mely 3.948 eFt kiadást jelentett az önkormányzat számára. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását olyan gyermekes családok kérték, akik krízis helyzetbe kerültek, s problémájukon más módon segíteni nem lehetett.
63 kérelem került elutasításra, tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályban foglalt feltételek nem álltak fenn.

Miskolc Megyei Jogú Városban 2011. évben egyéb, a Gyvt-ben nem szabályozott pénzbeli és természetbeni juttatások megállapítására került sor:
Ifjúságvédelmi támogatást havonta átlagosan 195 olyan fiatal felnőtt részére állapítottak meg, akik felsőfokú oktatási intézményben, nappali tagozaton folytatnak tanulmányokat, s nehéz anyagi körülmények között élnek. Ezen támogatás 15.061 eFt kiadással terhelte meg a város költségvetését. 33 kérelem teljesítése nem történt meg, mert a hatályos jogszabályban előírt feltételeknek nem feleltek meg a kérelmezők.

A fentieken túl további természetben nyújtott támogatás, melyet a Gyvt. nem szabályoz, az alsó tagozatos tanulók kedvezményes utaztatása. Ezt a támogatást az oktatási intézményekben állapítják meg, s számolnak el a Gazdálkodási Főosztállyal. Azon gyermekek számára, akik nem önkormányzati fenntartású intézményekben folytatnak tanulmányokat, a támogatást az Egészségügyi és Szociális Osztály állapítja meg. 2011. évben 87 gyermek részesült ilyen kedvezményben, egy kérelmet nem tudtak teljesíteni, tekintettel arra, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladta a hatályos jogszabályban előírt összeghatárt. A gyermekétkeztetési kedvezményt az oktatási intézményekben állapítják meg, s számolnak el a Gazdálkodási Főosztállyal. Az adott időszakban olyan - nem önkormányzati fenntartású intézményben tanuló - gyermek nem volt, aki ilyen jellegű támogatást kért volna az Egészségügyi és Szociális Osztálytól.

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. január 29-i ülésén fogadta el Miskolc város 2007-2013. évre vonatkozó Gyermekvédelmi Fejlesztési Koncepcióját, mely meghatározza azokat a továbbiakban elvégzendő alapvetően szükséges feladatokat, melyek megvalósításával Miskolc Megyei Jogú Város jelenlegi gyermekvédelmi rendszere tökéletesedik.

Pályázati eredményesség

A következő előterjesztés keretében a Polgármesteri Hivatal által 2011. évben benyújtott pályázatok eredményességéről tájékoztatták a közgyűlést - a napirend tárgyalása ismét hosszas vitát hozott.

A beszámoló szerint a Polgármesteri Hivatal által 2011. évben benyújtott 20 pályázatból 12  részesült támogatásban csaknem két és félmilliárd forintos támogatási értékkel. Egy pályázat elutasításra, egy pedig visszavonásra került, hat pályázat bírálata jelenleg is folyamatban van.
A grémium elé került tájékoztató anyag a 2012.03.01 nap szerinti állapotot mutatta be. Nem foglalta magában az intézmények és az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonú gazdasági társaságainak pályázatait.

Tompa Sándor (DK) képviselő a felszólalásában a munkahely-teremtő pályázatokat hiányolta. Mint mondta, nem derül ki adott-e be ilyen pályázatokat a város. A képviselő szerint „azt ígérték, abbahagyják a presztízs-beruházásokat, azonban nem látjuk hogyan történt ez”. - Minden korábbi projektet folytatnak, kisajátítják, dicsekednek vele – fogalmazott Tompa Sándor, aki szerint a város vezetése csak „sodródik”, közben Miskolc csúszik lefelé.
- Álljunk meg egy szóra, nézzünk szét a világban! – reagált Kiss János (Fidesz) frakcióvezető, aki szerint a szocialisták 2010-ben „ugyanezzel a szöveggel álltak ki, és a választók erről véleményt mondtak”.  Kiss János kérte, ne feledkezzenek meg erről a véleményről, s felhívta a figyelmet, hogy 2012-ben, az időközi választáson ismét megkérdezték a miskolciak véleményét, ami ismét ugyanaz volt: a Fidesz-nek szavaztak bizalmat, nem kívánták vissza az MSZP-t. 

Seresné Horváth Zsuzsanna (Fidesz) képviselő szerint az eladósítással olyan helyzetbe hozták a várost, hogy az adósságszolgálat miatt zömmel csak olyan pályázatokat tudnak beadni, amelyeknek alacsony az önrésze. 
Takács Gábor (Fidesz) képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2002-2010 közötti ciklusban sokkal jobb volt a nemzetközi gazdasági helyzet, mint ma. Mégsem tudták a várost sikeres gazdasági pályára állítani. A képviselő szerint a pályázatok készítői jó munkát végeztek, több mint két és fél milliárdot sikerült elnyerni, ami az itt élők közérzetének javítását, a gazdaság fejlődését szolgálja.

Földesi Norbert (MSZP) frakcióvezető szerint 2004 és 2010 között százmilliárd fejlesztési forrás érkezett a városba, „sok munka, sok pénz”. - Mutassák be ezzel szemben a saját eredményeiket, amit Önök teljesítettek – mondta a politikus.

Pfliegler Péter alpolgármester felhívta a figyelmet, hogy pályázni csak azokra a forrásokra lehet, amiket meghirdetnek. Mint mondta, ez a beszámoló csak a hivatal pályázatait érinti, majd megemlítette a Miskolcnak juttatott, 1,2 milliárdos kormányzati támogatást is, ami az eredményes lobbitevékenységet jelzi.

Soós Attila (Fidesz) képviselő az ellenzéki felvetésekre reagálva annak a véleményének adott hangot, hogy a pályázatokról szóló tájékoztató megvitatásánál nem arról kellene beszélni, mi az, ami nem szerepel tájékoztatóban. „Arról is beszélhetnénk, mi az, amit Önök nem tudtak megvalósítani” – fogalmazott Soós Attila, kiemelve, hogy a most elnyert pályázatok zöme száz százalékos támogatottságú. Olyan projektekkel, amely az alapszolgáltatások fejlesztését, az emberek létbiztonságának növelését szolgálják. 

Fedor Vilmos (MSZP) képviselő a korábbi választási ciklusok beruházásait érintő kritikákra feltette a kérdést: vajon kik hozták létre a papszeri a közbiztonsági központot, a jégcsarnokot, a Művészetek Házát, a Szinva-teraszt, és a többi fejlesztést? - Egy történelmünk van, ne próbáljuk már átírni, ezek közös értékei Miskolcnak. Nem az a lényeg ki építette, hanem hogy vannak ilyen értékeink – hangoztatta Fedor Vilmos.
Nánási-Kocsis Norbert (Fidesz) képviselő a felvett hitelekre, az adósságszolgálatra emlékeztette az ellenzéket. Mint fogalmazott: a hitelekért semmi nem adtak a miskolciaknak, akiknek most közösen kell viselniük a két és fél milliárdos, idei adósságszolgálat következményeit. A képviselő szerint a korábbi városvezetés nyolc évét veszteség, romhalmaz, hitel, kilátástalanság jellemzik. Nem gondoltak a lakosságra, nem teremtettek munkahelyeket, olyan beruházásokba kezdtek, amelyekről igazából ők sem tudták, van-e értelme megvalósítani. 
Nánási-Kocsis Norbert szerint a selyemréti strand fejlesztése jó példa rá, hogyan kellett rendbe tenni egy pályázatot, "amit Káli Sándorék bebuktak".
Lengyel Katalin, a Miskolci Városfejlesztési Kft. ügyvezető ehhez kapcsolódva elmondta, hogy a bölcsődéket és a két egészségházat érintő fejlesztési projekteket is "nehéz volt rendbe tenni", ha tavaly nyáron nem lép közbe az új városvezetés, és nem adja át nekik, vissza kellett volna fizetni a támogatást. A Science Múzeum projektjével ugyancsak sok a probléma, határidő módosítást kellett kérni. "Küzdünk folyamatosan a beruházás érdekében, s kitaláljuk a fenntartását, ami eredetileg évi 50-60 millióba került volna a városnak - ezt legalább nullára ki szeretnénk hozni" - mondta az igazgató.



Beszámoló a Miskolci Rendőrkapitányság munkájáról

Rengeteg hozzászólást eredményezett a Miskolci Rendőrkapitányság elmúlt évi tevékenységéről készült beszámoló megtárgyalása. A képviselők többsége amellett hogy köszönetet mondott a rendőrség munkájáért és elismerte nehézségeiket, erőfeszítésiket, számos kritikai észrevételt is megfogalmazott, pártállástól függetlenül. Leginkább az emberek szubjektív biztonságérzetének erősítésére irányuló tevékenységet hiányolták, s erősebb, láthatóbb rendőri jelenlétet szorgalmaztak a közterületeken.

Jakab Péter (Jobbik) képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy ami a beszámolóból tükröződik, az merőben ellentétes a választási ígéretekkel. Mint a képviselő fogalmazott: "nem két hét, hanem két év alatt sem történt előrelépés a közbiztonság területén". Rossz az emberek szubjektív biztonságérzete, folyamatosan növekszik a vagyon elleni bűncselekmények száma, a garázdaságoké, az idősek sérelmére elkövetett cselekményeké. A képviselő szerint a statisztikák nem tükrözik a valóságot, nem tartalmazzák azokat a bűncselekményeket, amelyeket az emberek már be sem jelentenek, mert nem látják értelmét. Jakab Péter hangsúlyozta, hogy minderről nem a rendőrök tehetnek, akik csekély anyagi erkölcsi megbecsülés mellett, már a papírmunkát is alig győzik, hanem a rendszer amelyik ilyen helyzetet teremtett. - A miskolci rendőröket nem Budapestre, Gyöngyöspatára kellene vezényelni, hogy az emberek önvédelmi kezdeményezéseit, a polgárőröket hajkurásszák. Itt helyben kellene visszaszorítani, elsősorban a cigánybűnözést, amely igenis létezik, akár elismerik, akár nem - fogalmazott Jakab Péter.  
Földesi Norbert (MSZP) frakcióvezető szerint az elszegényedés komolyan közrejátszik a közbiztonság romlásában, és a rendőrséget érintő kormányzati intézkedések is rontják a helyzetet. - Aki csak tehette elment nyugdíjba, megfiatalodott a állomány: fiatalnak kellene képezni fiatalt - fogalmazott a politikus, aki szerint a rendőrségi járművek száma is csökkent Miskolcon. Földes Norbert arra kérte a városvezetést, támogassa a rendőrség munkáját ahogyan elődei tették, választókörzetét, az avasi területet illetően pedig főként a kábítószer-terjesztés visszaszorításának szükségességére hívta fel a bűnüldöző szervek figyelmét.
Kiss János (Fidesz) frakcióvezető elmondta, ő most elsősorban úgy értékeli ezt a beszámolót, mint választókörzetének - mondjuk a Gyár utcának - az egyik lakója. A frakcióvezető szerint a beszámoló egy korrekt módon összerakott, hivatalos anyag,  nem tükrözi azonban, hogy az emberek valójában a város több területén elvesztették a biztonságérzetüket. Helyette félelemérzet lett úrrá. Van, ahol már nem merik kiengedni a gyermekeiket az utcára. 
Kiss János hangsúlyozta, hogy a rendőrség erőfeszítéseit bemutatja az anyag, viszont nincs benne az üzenet, hogy mikor, milyen módon térhet vissza az emberek biztonségérzete. A frakcióvezető szerint paradigma-váltásra van szükség a rendőrségi gondolkodásban: nem csupán az elkövetett bűncselekmények felderítésére kellene koncentrálni, hanem a megelőzésre is. Mint Kiss János fogalmazott: a politikusok nem tudják meggyőzni a lakosságot arról, hogy biztonságban van, erre csak a rendőrség képes. - Ezt a munkát nem lehet megspórolni, ezt a problémát meg kell oldani ebben a városban - emelte ki a frakcióvezető.
 
Nánási Kocsis Norbert (Fidesz) képviselő a Szentpéteri kapui lakosok nevében köszönetet mondott egyes gyors, rendőri intézkedésekért, mint mondta, kifejezetten jó, eredményes kapcsolatot ápol a rendőrséggel. A képviselő kérte, hogy látványos, aktív közterületi járőrszolgálattal erősítsék az emberek biztonságérzetét, például a Kassai, Pozsonyi, Katowice utak környékén, majd annak a véleményének adott hangot, hogy a hatékony rendőri fellépés érdekében erősíteni kellene a bűnüldözés törvényi hátterét. Kovács Józsefné (Fidesz) képviselő kiemelte, hogy a közbiztonság javítása szempontjából nagyon pozitív a lakossági visszhangja annak rendőrség közreműködésével megvalósult intézkedésnek, hogy az önkormányzat kezdeményezésére megszűntek a közterületeken a postai kifizetések. A képviselő utalt az eredményes hatósági akciósorozatra is, amelyekkel a társszervek a frekventált területeken rendszeresen, összehangoltan ellenőrzik a rendeletek, az együttélés normáinak betartását.
Benczés Miklós (Fidesz) képviselő a Lyukóvölgyet érintő közbiztonsági problémákról szólt, hangsúlyozva, tisztában van vele, hogy ezeket nem lehet pusztán rendőri eszközökkel megoldani. Mint mondta, a területen szinte állandó a rendőri jelenlét, azonban nem csak a nagyobb utakat kéne ellenőrizni, hanem a belső területeket is, a helyiek bevonásával, a polgárőrség, mezőőrség szorosabb együttműködésével.
Seresné Horváth Zsuzsanna (Fidesz) képviselő megerősítette, hogy az önkormányzat a rendőrség közreműködésével jelentős erőfeszítéseket tesz a közbiztonság javítása érdekében. A képviselő is megemlítette a rendszeres, közrendvédelmi akciókat, s arról is szólt, hogy a közgyűlés legutóbbi ülésén állították fel a kirívóan közösségellenes magatartások visszaszorítására irányuló szabályrendszert - mintegy hatvan cselekményt soroltak ide. - A város vezetése elszánt abban, hogy be is tartassa a közbiztonság erősítését, együttélés normáinak betartását érintő rendelkezéseket - hangsúlyozta Seresné Horváth Zsuzsanna.

Gazdusné Pankucsi Katalin (Fidesz) képviselő ehhez kapcsolódva elmondta, hogy a jelenlegi városvezetés a tavalyi összeg tízszeresét, csaknem 400 millió forintot fordít a közbiztonság erősítésére, közbiztonsági munkacsport jött létre, egyre több közös hatósági akciót tartanak az együttélési normák betartatása érdekében. A képviselő is szorgalmazta, hogy a rendőrség alakítson ki közvetlenebb kapcsolatot a lakossággal, járőrözzenek többet, majd köszönetet mondott a körzetét érintő eddigi tevékenységükért - kiemelve a Vasgyári Rendőrősnek és parancsnokának együttműködését.
Pakusza Zoltán (Jobbik) képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy a rendőri munka törvényi hátterének erősítéséért a politikusoknak kell lobbizniuk, a Fidesznek ehhez kétharmados felhatalmazás áll a rendelkzésére. A képviselő kérte, erősítsék az ezzel kapcsolatos lobbitevékenységet, s kezdeményezte, hogy közös levélben forduljanak ebben az ügyben a belügyminiszterhez. 
Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető megköszönte a rendőrség munkáját, s kiemelte: Miskolc nincs könnyű helyzetben, a nagyvárosi lét számos bűnözési formának a melegágya. Ehhez jöttek a gazdasági szerkezetátalakítás, a nehézipar leépülésének, a munkanélküliségnek a következményei, mindezeket figyelembe véve érzi úgy, hogy elismerés illeti a rendőrség tevékenységét.

Meghirdettük: szeretnénk, ha rend lenne Miskolcon, érzésem szerint a rendőrség maximálisan partner ehhez - hangoztatta a frakcióvezető, aki a megfelelő nevelés-oktatás jelentőségére is felhívta a figyelmet a megelőzés területén. A miként arra is, mennyire fontos a szubjektív biztonságérzet szempontjából a rendőrök látható jelenléte.
Takács Gábor (Fidesz) képviselő hangsúlyozta, az eddigi eredmények tükrözik hogy a kormány elkötelezett a bűnüldözésben. A képviselő egyebek mellett kiemelte ezzel kapcsolatban egyes büntetési tételek szigorítását, s reményét fejezte ki, hogy a rendőrséggel karöltve, folytatódni fognak a hatósági ellenőrzések. 
Tompa Sándor (DK) képviselő arra hívta fel a figyelmet, a beszámolóból nem derül ki, milyen a rendőri állomány lelkiállapota, hogyan élik meg a mindennapjaikat érintő változásokat - külön elismerés jár érte, hogy ilyen körülmények között is teszik a dolgukat. 
Kriza Ákos polgármester zárszavában leszögezte: a városvezetés eldöntötte, hogy Miskolcon rendnek kell lennie. - Ennek érdekében elmegyünk addig, ameddig a lehetőségeink engedik, nem fogjuk megengedni, hogy Miskolcon bűnözők garázdálkodjanak. Úgy látjuk, ezekben a törekvésekben maximálisan partner a városi rendőrkapitányság - fogalmazott Kriza Ákos.

A beszámolóban foglaltak szerint, a bűnözés szerkezetében nem történt jelentős változás, a bűncselekmények döntő hányadát - 63 százalékát - továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki a kapitányság illetékességi területén.
Mint ismert, a Miskolci Rendőrkapitányság nem csupán a város, hanem a vonzáskörzetéhez tartozó, további harminc település közrendjéért, közbiztonságáért is felel. A kapitányság illetékessége bel- és külterületekkel együtt 875 négyzetkilométerre, s mintegy 250 ezer lakosra terjed ki.
A működési területen a nap minden szakában, 11-22 gépkocsival, 25-50 egyenruhás rendőr végez folyamatosan közterületi tevékenységet.
A minisztériumi ENYÜBS (egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika) alapján, a kapitányság illetékességi területén az elmúlt évben 10.027 bűncselekmény vált ismertté - szemben a 2010. évi 10.241-gyel. Ez 2,1 százalékos csökkenést jelent, ami kedvezőbb az országos, közel egy százalékos emelkedésnél.
A beszámoló szerint a regisztrált bűncselekményeinek túlnyomó részét - több mint kétharmadát – a korábbi évekhez hasonlóan, tavaly is Miskolcon követték el, csakúgy, mint a megye összes ismertté vált bűncselekményének 42 százalékát. Ezek az adatok egyértelműen tükrözik, hogy a nagyváros bűnözést gerjesztő hatása továbbra is jelentkezik. A helyi bűnelkövetők mellett nagy számban előfordulnak vidékiek is, akik kifejezetten bűncselekmény elkövetésének szándékával érkeznek a városba.

Emberölés 2010-ben hét volt, 2011-ben kilenc a kapitányság illetékességi területén, szándékos testi sértés tavalyelőtt 231, tavaly pedig 207. A bűnözés szerkezetében nem történt jelentős változás, a bűncselekmények döntő hányadát - 63 százalékát - továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki, ezek száma összességében öt százalékkal nőtt. Mindebben szerepet játszik, hogy az országos átlaghoz képest a térségben nagyobb a munkanélküliség, alacsonyabb az életszínvonal.
A negatív tendencia megállítása, visszafordítása érdekében, a jövőben előtérbe szeretnék helyezni a bűnmegelőzési tevékenységet.
A legnagyobb gondot a betörések számának emelkedése jelenti, ezen belül évek óta megfigyelhető tendencia, hogy főleg a hétvégi házak sérelmére elkövetett betörések száma nő. Ezek az ingatlanok a települések lakatlan peremrészein találhatóak, és több ilyen területre az is jellemző, hogy a társadalom perifériájára szorult népesség lakja.

A Miskolci Rendőrkapitányságon 2011-ben 766 közigazgatási eljárást folytattak le eltűnés miatt. Az esetek jelentős része, 65 százaléka a különböző gyermekvédelmi intézetből szökött, illetve oda beutalt gyermek-, illetve fiatalkorúakhoz kötődik.
Az eltűnt, megszökött intézeti neveltek tényleges száma azonban ennél jóval kevesebb - az esetek mintegy negyede – többségük ugyanis az év folyamán többször is megszökik. Nem ritka, hogy valaki egy év alatt 10-15 alkalommal is engedély nélkül távozik az intézetből, mintegy 20 személy pedig szinte folyamatosan szökésben van. Ezek kivétel nélkül fiatalkorúak, a lányok több esetben tiltott kéjelgést folytatnak, míg a fiúk különböző lopások, rablások elkövetőiként is megjelennek.
Klasszikus értelemben vett eltűnést 264 esetben regisztráltak, ezek közül 25 gyermekkorú, 95 fiatalkorú és 144 felnőtt korú személy volt.

Kollégiumi átalakítás

A sürgősségi előterjesztések között először a kollégiumi rendszer átalakítását tárgyalta a grémium, melynek kapcsán Pakusza Zoltán arról szólt, hogy újra az oktatási rendszer szűkítéséről tárgyalnak. Kollégium bezárásról van szó, melynek során sikerült két kollégiumot egymás ellen hangolni, komoly indulatok feszülnek jelenleg. Véleménye szerint rövid távú gazdasági érdek, hogy a Központi Leánykollégium szűnik meg. Szeretnék tudni, hogy a MIK-nek milyen tervei vannak az épülettel és kérte, hogy napolják el egy hónappal a döntést, és ismerjék meg a két kollégium helyzetét addig a képviselők.
Seresné Horváth Zsuzsanna emlékeztettt rá, hogy a kollégiumok jelentős kihasználatlanság mellett működnek, ami különösen igaz a lánykollégiumokra, tehát ésszerű és indokolt a két épület összevonása. A kérdés csak az lehet, hogy melyik épület maradjon kollégium. Ami a Karacs Teréz mellett szól, hogy jobb állapotban van, kevesebbet kell ráfordítani a felújítására. A Központi Leánykollégium épülete pedig könnyebben hasznosítható, mert jobb helyen van. Megérti a pedagógusok és a tanulók aggodalmát, de véleménye szerint ők is belátták, hogy ésszerűtlen a rendszert így működtetni.
Fedor Vilmos mind két képviselőtársával egyet értett bizonyos részekben. Valóban kihasználatlanok a kollégiumok, kérdés, hogy melyik épület maradjon, mi jobb a városnak, a diákoknak, a belvárosnak, az önkormányzatnak. 1955-ben Krisztik Pál tervezte a Központi Leánykollégium épületét a gimnáziummal együtt, amely később szakközép lett. Az az épület tehát kifejezetten kollégiumnak épült, ellentétben a Karaccsal. Piacra vinni egy kollégiumnak épült épületet nem biztos, hogy jó ötlet.
Kriza Ákos kijelentette, a miskolciak pénzéből nem fognak üres szobákat fűteni, nincs pénze a városnak arra, hogy az ablakon dobja ki.
Benczés Miklós szerint több érv van pro és kontra a két kollégium mellett, és szinte mindegyikben van igazság. Ha kiderül, hogy milyen célra hasznosítja majd a MIK az épületet, ha munkahelyek teremtődhetnek ott, akkor azzal mindenki elégedett lesz.



Molnár Péter szerint, akik hozzászóltak a témához, azok értik a problémát. Persze ellenzékből más politizálni, a város vezetésének ezt a problémát meg kell oldani. Valóban kollégiumnak épült a központi, de a Középszeren lévő autószalon például annak idején bölcsődének épült, mégis másképp hasznosították a demográfiai problémák miatt. Tarthatatlan helyzet alakult ki, ötven százalék alatti a kihasználtság, nem gazdaságos üres folyosókat, szobákat fenntartani. Felelősen nyúltak ehhez a kérdéskörhöz, úgy próbálják megoldani, hogy mindenki a lehető legjobban járjon. Azt is hozzátette, a központi esetében egyszerűbb az átalakítás a szerkezete miatt is, míg a Karacs panelépületéről ez nem mondható el.
Kovács László elmondta időnként fájdalmas döntéseket is meg kell hozni a köz érdekében, ez igaz erre az esetre is.
Kiss Gábor alpolgármester a vita végén elmondta, a számok makacs dolgok sajnos, a teljes kollégiumi kihasználtság 59 százalékos, ezt hosszú távon nem lehet finanszírozni. Végig nyíltan és demokratikusan kezelték a témát, már egy évvel ezelőtt összehívták a kollégium vezetőket és ismertették velük a helyzetet. Mind a két épületnek vannak előnyös és hátrányos adottságai, sok energiát töltöttek az oktatási kerekasztalban, ahol sok érvet meghallgattak, megértettek. Amire lehetőség van az integrációban azt támogatni, garantálni fogják. Nem túl szerencsésen jelennek meg az indulatkeltések. A szakmai egyeztetés után érezhető volt a feszültség, ezért is igyekeztek megfelelő tájékoztatást adni, még szerda délután is a gyerekek számára is. A problémák nagy része megoldható, lehet közeli az iskolákhoz közeli kollégiumba kérni elhelyezést a gyerekeknek például. A Karacs épületével kapcsolatban nincs reális felhasználási lehetőség, félő, hogy üresen maradna. A rendszerbe be kell avatkozni és a döntést most kell meghozni, jelentette ki az alpolgármester. Vagy most döntenek, vagy csak egy év múlva, de akkor már nem az önkormányzat dönt.

Nemzetiségi együttműködések

Következett a javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által a Nemzetiségi Önkormányzatokkal kötött Együttműködési Megállapodások hatályon kívül helyezésére és az új Megállapodások megkötésére. Az Országgyűlés 2011. december 19-i ülésén fogadta el a nemzetiségek jogairól szóló törvényt, amelynek hatályba lépésével a kisebbségek vonatkozásában számos változás következett be. Az új törvény hatályba lépése előtt létrejött kisebbségi önkormányzatok elnevezése nemzetiségi önkormányzatra változott 2012. január l-től.
A jogszabály meghatározza az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, a konkrét végrehajtási feladatokat és azt, hogy a helyi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodásban a feleknek miről kell rendelkezniük. Ezek többek között a nemzetiségi önkormányzat működéséhez biztosítandó ingó- és ingatlan vagyontárgyak ingyenes használata, a költségvetés tervezése, elfogadása, végrehajtásának ellenőrzése, valamint az általános gazdálkodás szabályainak meghatározása.

A jelenleg hatályban lévő együttműködési megállapodások ezeknek a kritériumoknak nem minden tekintetben felelnek meg, így új, a jogszabályoknak megfelelő megállapodások megkötésére van szűkség.
A törvény azt is kimondja, hogy ezeket a megállapodásokat a megkötésűket követően minden év január 31-ig felül kell vizsgálni. A törvény e szakaszának 2012. január l-jei hatályba lépésére tekintettel a Njtv. tv. arról rendelkezik, hogy ebben az évben a szerződések felülvizsgálatának és az új törvényi előírásoknak megfelelő módosításának határideje 2012. június l.
Bárány Péter, a szlovák nemzetiségi önkormányzat képviselője elmondta, egy lakott ingatlant ajánlottak fel tíz kissebségi önkormányzat számára, ami kevés. Kérte, hogy a bükkszentlászlói közösségi ház üzemeltetéséért kapjanak ugyanúgy támogatást, mint a többi hasonló intézmény esetén.

Szabadidőközpont

Következett javaslat a Miskolc Városi Szabadidőközpont megszüntetésére és a Miskolc Városi Szabadidőközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság megalapítására. Erről a napirendről beszámoltunk már korábban.

A képviselők elé került javaslat hozzájáruló nyilatkozat kiadására a Forrás Közösségi Központ Szolgálat és a Homex 2000 Bt. részére az állami finanszírozási rendszerbe történő befogadáshoz.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény 2012. január l. napjától módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Az Sztv. 58/A. § (2) bekezdés (2b) és (2c) pontja értelmében:
„(2b) A házi segítségnyújtás nem állami fenntartója - ide nem értve az egyházi fenntartót­ esetében a 20ll.  december 31-én ellátási szerződéssel nem érintett ellátotti létszám külön jogszabály szerinti  finanszírozási rendszerbe 2012.  július 1-jétől   történő befogadásának feltétele, hogy a kérelemhez csatolja az ellátási területe szerinti települési önkormányzat hozzájáruló nyilatkozatát.
(2c) Az önkormányzat a hozzájárulását különösen akkor adja meg, ha a (2b) bekezdés szerinti nem állami fenntartó olyan területen biztosít szolgáltatást, ahol az önkormányzat vagy a kistérség által biztosított szolgáltatás nem elérhető, vagy olyan többletszolgáltatást biztosít az adott területen, amely kiegészíti az önkormányzat által nyújtott ellátást.”

A 2011. évi CXCI. törvény indoklása szerint:
„A házi segítségnyújtás biztosítása valamennyi települési önkormányzat számára kötelező feladat. Az elmúlt néhány évben megjelent a szolgáltatási területen több olyan szolgáltató, amelyek ingyenesen kínált szolgáltatásuk révén kiterjedt hálózatot építettek, így az önkormányzatok versenytársaivá váltak, jelentős mértékben megnövelték a költségvetési kiadásokat, ugyanakkor szakmai szempontból vitatható értékű szolgáltatást nyújtanak. A törvény célja, hogy erősítse a kötelező feladatellátást, támogassa a szakmailag minőségi ellátást biztosító önkormányzati szolgáltatót, és a hozzájáruló nyilatkozat megszerzése által csak olyan nem állami szolgáltató részesülhessen állami támogatásban, amely a feladat ellátási kötelezettséggel rendelkező önkormányzat döntése szerint az adott ellátási területen szükséges és szakmailag megfelelő tevékenységet végez.”
Mokrai Mihály elmondta, támogatják az előterjesztést, mert jelezni akarják, hogy támogatják az egyházi szerepvállalást, bár nem mindenben értenek egyet az előterjesztéssel. De hitet akarnak tenni amellett, hogy az egyház és a vallás attól függ, hogy az emberek hisznek-e benne, vagy sem.
Kovács László szerint a város szociális ellátásában a házi segítségnyújtás nagyon fontos kérdéskör. Törvényi szabályozás van arról, hogy az önkormányzatnak hozzájárulást kell adnia az egyházi szerepvállaláshoz, mert ehhez kötik az állami támogatást.



Aluljáró hasznosítás

Javaslat került a képviselőtestület elé a Miskolc-Avas városrész Fényi Gyula téren jelzőlámpa kialakítása miatt a megszűnő aluljáró hasznosítása tárgyában hozott közgyűlési határozat visszavonására. Erről korábban már beszámoltunk!
Molnár Péter elmondta, jó lenne, ha végre hasznosítani tudnák az aluljárót, így több funkciója is lehetne és új rendeltetésének megfelelően a miskolciak és az avasiak megelégedésére működhet majd.

Tárgyalták a képviselők a javaslatot a Szabó Lőrinc Általános és Német Két Tanítási Nyelvű Iskola helyiségeinek és ingó vagyontárgyainak bérbeadására Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Intézményfenntartó és Működtető Közalapítvány részére, és a német iskola működtetéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosításáról szóló közgyűlési határozat módosítására.
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012. február 23. napján tartott ülésén fogadta el határozatát, melynek tárgya „Javaslat a Szabó Lőrinc Általános és Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola helyiségeinek és ingó vagyontárgyainak bérbeadására a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Intézményfenntartó és Működtető Közalapítvány részére.
A határozat értelmében Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyta, hogy a Szabó Lőrinc Általános és Német Két Tanítási Nyelvű Iskola 2012. augusztus l. napjától 5 év meghatározott időtartamra bérbe adja az intézmény 6571151. hrsz-ú ingatlanának l. számú mellékletében megjelölt helyiségeit, valamint ingó vagyontárgyait kizárólagos, illetve közös, megosztott használatra a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Intézményfenntartó és Működtető Közalapítvány részére német nyelvű általános iskolai oktatás céljára, kedvezményes 40.000 Ft + ÁFA/hó bérleti díj megfizetése mellett, mely tartalmazza a bérelt ingatlanrészre vonatkozó rezsiköltségeket is.

Tekintettel arra, hogy a bérleti szerződés l. mellékletét  képező építési tervdokumentáció és helyszínrajz szerint a bérbe adandó épületszárny és helyiségek átalakítása, mint építési beruházás elvégzése szükséges ahhoz, hogy a BOSCH iskola az elvárt körülmények között, a rá irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelően működjön, a II-2112319/2012. sz. határozatot módosítani szükséges.
A módosítás értelmében a bérbeadó közoktatási intézményt fenntartó önkormányzat kötelezettséget vállal az előterjesztés l. mellékletében rögzített tartalmú belsőépítészeti átalakítás teljes körű lebonyolítására és az ehhez szükséges közbeszerzési eljárás lebonyolítására 2012. július 31. napi véghatáridővel a 2012. évi költségvetés terhére. A szükséges belsőépítészeti átalakítás az iskolában tanuló minden diák számára egy esztétikusabb, megújult környezetben biztosítja az oktatáshoz szükséges feltételeket.

Holding alapító okirat

Javaslat tárgyaltak a Miskolc Holding Zrt. Alapító Okirat módosításának jóváhagyására. A Miskolc Holding Zrt. Igazgatósága a határozatával jóváhagyta a társaság Javadalmazási Szabályzatát. A Miskolc Holding Zrt. Felügyelőbizottsága a Javadalmazási Szabályzatot megtárgyalta, azt elfogadásra javasolta. A társaság Javadalmazási Szabályzatának elfogadása az Önkormányzat vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti rendelkezési és tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól, a vagyongazdálkodás rendjéről, valamint a vagyonkimutatási rendszer kialakításáról szóló hatályos vagyonrendelete szerint a Városgazdálkodási és- üzemeltetési Bizottság hatáskörébe tartozik.
A Városgazdálkodási és- üzemeltetési Bizottság elé a szabályzat a 2012. év május 24-i bizottsági ülésre kerül előterjesztésre, mely a társaság 2011. évi beszámolóját és a 2012. évi üzleti tervét is tárgyalja.
A Javadalmazási Szabályzat rendelkezéseinek és a Miskolc Holding Zrt. Alapító Okiratának rendelkezései közötti összhangot meg kell teremteni. A korábbi szabályzatok és a jelenleg még hatályban lévő Javadalmazási Szabályzat rendelkezései nem egyértelműek, nem adnak tiszta iránymutatás!az egyes érintett vezetők javadalmazásának szabályaira. Ennek az összhangnak a megteremtése érdekében az Alapító Okirat rendelkezéseinek módosítására tesz javaslatot az előterjesztés.

Közérdekű kérdések

Bazin Géza (MSZP) a temetőgondok állás megszüntetése kapcsán szólalt fel, és a szemét-, illetve fűhelyzet kapcsán szólalt fel Perecesen kapcsán. Érdeklődött, hogy valóban új gépkocsit szerzett-e be a város.
Kriza Ákos a gépkocsi kapcsán elmondta nagy teljesítményű és nagyon széthajtott Passatot voltak kénytelenek eladni és újat beszerezni helyette, ami olcsóbb és fenntartása is kevesebbe kerül.
Pakusza Zoltán (Jobbik) megköszönte a perecesi átfogó ellenőrzést. A Vilma forrás kapcsán megkeresték, hogy talán magánosítani szeretnék, erre kérdezett rá. A közlekedés kapcsán a Győri kapu és az Újgyőri főtér közlekedését katasztrofálisnak nevezte, amellyel valamit kezdeni kellene. A villamosmegállóknál takarásban vannak a gyalogosok a zebráknál, ami nagyon balesetveszélyes.
Kriza Ákos elmondta, a felvetődött kérdések a Zöld Nyíl bevitelezéséhez kapcsolódnak. A pálya úgy épült meg, hogy mindenütt négy centivel magasabb lett. Nyáron vizsgálják majd, hogy a Görögszőlő utcáról hogyan lehet a forgalmat visszaterelni a Győri kapuba. Az Újgyőri főtéren veszélyes volt az a megoldás, hogy gyalogosok kelljenek át a nagy forgalmú utcán, a terv az, hogy a Kiss Ernőt tovább viszik a számozott utcák felé.
Kovács László (KDNP) köszönetet mondott az ómassai rész kátyúzásáért. Korábban már felszólalt az Árpád utcán megszűnt parkolóhelyek miatt, melynek kapcsán elkezdődtek a tárgyalások, de még nem kezdődött meg a kivitelezés. Az Árpád utcai játszótér felújítása és a papír utca felújítása meg fog történni a képviselői alapjából - jelentette be.

Benczés Miklós (Fidesz) Lyukóvölgy kapcsán szólalt fel, rengeteg a megkeresés az ivóvíz és szennyvízhálózat kapcsán. Ezért május 24-én 17 órától Sebestyén László országgyűlési képviselő és Üszögh Lajos, a MIVÍZ Kft. ügyvezetőjének a részvételével lakossági fórumot tartanak a Szent Imre Általános Iskolában. Várják a lakosságot, remélik, tudnak megoldást találni a felvetődő kérdésekre. A Tátra utcában élőknek problémát jelent a nyárfák ágainak letörése, most úgy tűnik ez megoldódik fakivágás keretében.
Seresné Horváth Zsuzsanna (Fidesz) jelezte, közeledik a gyereknap, a Turisztikai Kft. jóvoltából pedig két ingyenes belépővel ajándékozzák meg a 14 év alattiakat a Vadaspark és a Barlangfürdőbe. Köszönik a lehetőséget és ez a családoknak is sokat jelent majd. Fűnyírás, kátyúzás kapcsán is érdeklődött, lehet-e a munkákról ütemezést kapni.
Mokrai Mihályt (MSZP) a Corvin 7. alatti lakók keresték meg, ahol egy MIK lakásba beköltöztettek egy új lakót, aki olyan tevékenységet folytat, amivel nem tartja be az együttélési szabályokat, a kutyáinak „döghúst” főz. Kérte, hogy tegyen a MIK valamit a lakóval kapcsolatban.
Zsiga Marcell alpolgármester arról beszélt, hogy átfogó ellenőrzést tartottak ma a lakók kérésére az Újgyőri főtér környékén. A lakók türelmét kérte, mert járdát kezdtek építeni, ebben megköszönte mindenki közreműködését. Az Andor utcán korszerű komfortos utat kapnak a beruházások kapcsán, ehhez a közvilágítás korszerűsítése is meg fog történni. Hamarosan kezdődik a munka. Június 15-ig megtörténik az Andor utca teljes aszfaltozása is. Kérte a lakosság segítségét abban, hogy a Győri kapu legyen a legvirágosabb körzet, közösen vigyázzanak a kihelyezett virágokra.

Nánási Kocsis Norbert (Fidesz) kérdést fogalmazott meg a jegyző felé Simon Gábor telekügye kapcsán, aki „miután megneszelte, hogy bírósági eljárás készül kerítést épített”. Érdeklődött, hogy a miskolciak figyelemmel kísérhetik-e a tárgyalást, és, hogy kinek volt a kötelessége a kerítés építése? Áll-e még a vaskerítés, ami a telek megközelítését akadályozza, és ami Simon Gábor kerítéséhez van erősítve, történt-e már díj megállapítása az éveken keresztül használt telek miatt.
Csiszár Miklós, Miskolc jegyzője elmondta, a bírósági eljárások nyilvánosak, így figyelemmel kísérhetik a választók. A korábbi kerítés kapcsán az utolsó információ az volt, hogy még áll, ami miatt a birtokvédelmet el kellett indítani. Vargha Tibor, az építési osztály vezetője elmondta, nincs kötelezettség ara, hogy kerítést kell építeni, de a megépítés esetén ez a lakót terheli ez esetben.
Földesi Norbertet (MSZP) az avasi arborétum kapcsán keresték meg, hogy azt hallani, felparcelláznák és eladnák a területet, érdeklődött igaz-e a hír?
Kriza Ákos elmondta, még az előző városvezetés kapcsán vetődött fel először, ez a hír akkor indult el, jelenleg ez kacsa, nem szándékoznak vele ilyesmit csinálni.

Szabó Sándort (KDNP) a Jókai lakótelepen dolgozó orvosok parkolási gondok miatt keresték meg, csak egy parkolóhely van a négy orvosnak, amit rendszerint más használ jogtalanul, vagy ráállnak. Kérésük, hogy megfelelő számú parkolóhelyet kaphassanak. A Dózsa György utca 12. alatti takarékszövetkezetből is megkeresték, az épület előtti park és a köztéri padok elhanyagolt állapota miatt, kérte történjen ez ügyben valami. Jelezte, hogy a Jókai lakótelepi aluljáró lépcsője töredezett, és veszélyes.
Fedor Vilmos (MSZP) az idén hatodik alkalommal megrendezendő Játékos Városjárásra hívta fel a figyelmet.
Tompa Sándor (DK) arra hívta fel a figyelmet, hogy a miskolc.hu oldalon, illetve egyéb a városhoz kapcsolódó oldalakon nem lehet információkat találni. Érdeklődött, igaz-e, hogy a polgármester szabályozza, milyen információkhoz juthat egy képviselő?
Kriza Ákos elmondta, a honlap valóban állandó fejlesztés alatt van, szívesen várják az észrevételeket. Hogy a közérdekű információk kapcsán hozzá kellene fordulni, azt badarságnak nevezte, ami nem igaz.
Bartha György (MSZP) a Bartók Béla köz, és Bartók Béla utca közötti tömbben élő negyven család kapcsán érdeklődött, mi a cél ezekkel a házakkal, igaz-e, hogy utat szeretnének ott nyitni?
Kriza Ákos elmondta, nem akar a város mást tenni, mint amit a városrendezési tervben elfogadtak, ezt több, mint két éve történt.
Jakab Pétert (Jobbik) miskolci kerékpárosok keresték meg, hogy a sportcsarnok elé jó lenne megfelelő méretű tároló. Kérte, a városvezetés fogadjon állást a roma média centrum kapcsán, hogy valóban épül-e ilyen Miskolcon.
Kriza Ákos elmondta, megnézik a kerékpár tároló lehetőségét. A roma centrummal kapcsolatban senki nem kereste még meg őt, tette hozzá.

A végszavazásnál minden előterjesztést elfogadtak a képviselők.

A következő közgyűlést június 21-én tartják.


Sz. S. - H. I.