MiNap Online

„Állati jövés-menés”

2007-04-24 12:44

Az elmúlt napokban-hetekben több állat költözött a Miskolci Állatkert és Kultúrparkba, illetve innen más városba, igazán nagy volt tehét a jövés-menés, amelynek egyetlen célja, hogy a kilátogató közönség minél több állatfajban gyönyörködhessen.

Egy dunántúli magánszemélytől leguánpár érkezett az állatkertbe. Sajnos a több hónapos elégtelen tartási körülmények miatt a két állat igen legyengült, dehidratált állapotba került, s a nőstény a szállítás utáni napon el is pusztult. A hím azonban kezd felerősödni, s szívesen veszi, ha növénypermetezőből itatja is gondozója (a leguánok a természetben csak ritkán isznak közvetlenül, a nedvességet a táplálékuk szolgáló növényekből, illetve az elfogyasztott leveleken lévő vízcseppek révén veszik föl). A Dél-Amerika trópusi vidékéről származó zöld leguánok hímjei toroklebenyeik mutogatásával és bólogatással rivalizálnak egymással. Megjelenésükben emlékeztetnek az ősidők dinoszauruszaira, persze kisebb „kiadásban”, bár 1,5 - 2 méteres kifejlettkori méretük így is impozáns. A trópusi házban látható példány neme és termete ellenére nagyon kezes. Igen szeret a külső kifutóban napfürdőzni (ami biztosan jót is tesz neki), a belső férőhely ajtajának nyitásakor szinte mindig ki is vonul a jó levegőre. A tervek szerint lakhelyét hamarosan átalakítják, hogy a régi főemlősház egyre inkább trópusi, őserdei hangulatot öltsön.A feketefejű törpepapagájok Afrika fás szavannáin élnek, így a bemutatásra kerülő négy példány az Afrika-házba költözött be. Nevüknek megfelelően termetük kicsi, legfeljebb 16 cm-es hosszt érnek el, így jól elférnek az épület belső röpdéjében. Fiatal egyedekről van szó, s a kobaltkék színváltozata látható Miskolcon, de érdekességképpen bemutatnak egy fehér egyedet is, melyről a fekete álarc is hiányzik. Fehér szemgyűrűt viselnek, így ezen jellemzőjük alapján a tenyésztők Fischer törpepapagájnak is nevezik őket.Elköltözött a tavaly született guanakó csődörcsikók. Most az abonyi magánállatkertben él egy társával együtt, ahol új fajként kerül bemutatásra ez a lámaféle patás – az alföldi látogatók nagy örömére. Kihelyezésére azért volt szükséges, mert ivarérése után apjával folyamatos konfliktusban állna, hiszen a természetben a csapatokból a fiatal hímeket elűzi az apaállat. Az utánpótlásra szerencsére nem kellett sokáig várnia a miskolci látogatóinknak sem, hiszen április 5-én újabb csikó született. A kicsi jól fejlődik, erős és egészséges, s gyönyörű nagy szemeivel és puha bolyhos bundájával a vendégek egyik kedvencévé válhat. Szintén az abonyi állatkertbe került fehérpamacsos selyemmajmaink közül két hím. A miskolci hatfős csapatban három-három hím és nőstény volt, s a hímek mindegyike rokonságban állt a nőstényekkel, így szaporításuk nem volt célszerű. A megmaradt fiú sem marad sokáig anyja és nővérei társaságában, hiszen a tervek szerint még e hónapban elcserélik őt a veszprémi állatkert egy példányával, s így nem lesz a továbbiakban akadálya, hogy ennek az amúgy is kistermetű fajnak a kicsinyeiben gyönyörködhessenek a látogatók.Hasonló hím-csere történt az ormányos medvéknél is. Az egyetlen hím szintén rokonságban állt nőstényeink egy részével. Az új állattal most akár mind a négy „lánytól” várhatnak egészséges szaporulatot. A mackó egyelőre a karanténidő leteltére vár az állatkert gazdasági udvarában, de leendő társai sem tétlenkednek a kényszerű szalmaözvegység napjai alatt – április 17-én egyikük egy kis kölyöknek adott életet. A kicsit még nem láthatják, mert anyja folyamatosan az alvódobozban tartózkodik vele. A jászberényi állatkertből újabb mókusmajom érkezett eddigi négytagú hímcsapat erősítésére. Ez a faj Dél-Amerika erdeiben él nagy csapatokban, melyben általában egy hím, több nőstény és azok kölykei élnek együtt. Épp ezért fogságban sem nagyon lehet nőstényekkel több hímet együtt tartani. A Miskolcra került fiatal példányt a pécsről jászberénybe került csapatból verték ki, s mivel nálunk a konfliktusok elkerülése érdekében csak hímeket tartanak, így kerülhetett ide. Ráadásul csupa kezes állatból áll az állomány, így hamarosan a látogatók is közelebbi kapcsolatba kerülhetnek velük. A régi majomház (Trópusi ház) három külső kifutójának összenyitása után, úgynevezett immerziós bemutatóként szeretnék majd működtetni, vagyis gondozói felügyelet mellett be lehet menni az állatok közé. A most érkezett egyed karanténideje e héten letelik, az összeeresztés után remélik befogadják társai. Az Afrikai rózsabogár állomány kiegészítése végett 15 egyedet kaptak a Fővárosi Állat és Növénykert inszektáriumából. Ezek a látványos színezetű, lemezescsápú trópusi bogarak nálunk is szaporodnak, de a kifejlett állatok csak néhány hónapig élnek, míg a laza szerkezetű, korhadékos talajban fejlődő lárvájuk és bábjuk a hőmérséklettől függően több hónapig, de akár évekig is a látogatók szeme elől rejtetten, a föld alatt maradhat. Az édes szirupokkal (nektár), virágporral, virágokkal, gyümölcsökkel táplálkozó bogarak kifejlett példányainak bemutatása érdekében kérték a budapestiek segítségét, hogy addig se kelljen őket nélkülözni az Afrika-házban, míg bábjaik ki nem kelnek. Legtermetesebb újdonság a nagy futómadarak közé tartozó nandu. Egyelőre egy tojót sikerült szerezni a Pécsi Állatkertből, de a közeljövőben párt is szeretnének hozni mellé. A nanduk Dél-Amerika pampáinak lakói, s az afrikai strucchoz, az ausztráliai emuhoz és a sisakos kazuárhoz hasonlóan ők is teljesen röpképtelenek. A felsorolt fajok mindegyike látható most már a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban, így e nagytestű madarak teljes skálája bemutatásra kerül. A madár egyelőre a régi farkaskifutó egyik részében látható. Ezen a területen a tervek szerint Dél-Amerika kifutó épül majd, melyben a nanduk guanakókkal és nagy marákkal élnek együtt.Több kis állat is született az elmúlt időszakban. Március közepén csíkos vadmalacok látták meg a napvilágot, akik szüleikkel együtt hamarosan új kifutóba költöznek a hazai patásokat bemutató szárazárokkal határolt rendszer elsőként elkészülő negyedébe, az új farkaskifutóval szembe. A Trópusi-házban mamája mellett cseperedő szurikátakölyök után április 11-én újabb csöppség született a szurikátaházban, de őt anyja eldobta, így első naptól kezdve az egyik gondozó vette pártfogásába, s eteti őt éjjel-nappal néhány óránként egy szemcseppentőből az előállított pót szurikátatejjel. Már korábban is sikerült mesterségesen felnevelni egy kölyköt (épp a mostani kicsi nagymamáját), így esélye lehet a felcseperedésre. Egy harmadik nőstény is kicsiket nevel – szám szerint hármat (ők a gazdasági udvarban kaptak elhelyezést).A Sörényes juhoknál is sorozatos a gyermekáldás, több kis néhány napos bárány is szaladgál a csapatban, melynek létszáma egyre tetemesebb. Ezek a patások jelenleg a kulánokkal (ázsiai félszamarak) élnek közös kifutóban, de a tervek szerint külön költöznek majd, hiszen eltérő élőhelyek állatvilágát képviselik.

A víziszárnyasok tava tavalyi felújításának úgy tűnik meg lesz az eredménye. Nem csak a látogatók tetszését nyerte el, de a madarakét is: a hattyúk most először kezdtek családalapításba, ami annyira jól sikerült, hogy fészkükben nem csak saját, de a velük együtt tartott más fajoktól begyűjtött tojásokon is kotlik a tojó. Kíváncsian várják mihez fog kezdeni hattyúmama, ha a kiskacsák, a kislibák és a hattyúcsemeték is kikelnek majd?!