MiNap Online

Színház, Tapolca, őstermelők - fajsúlyos ügyek a közgyűlés előtt

2011-11-17 07:51

A közérdekű bejelentésekkel, napirend utáni hozzászólásokkal véget ért a miskolci közgyűlés novemberi ülése. A sürgősségi indítványokkal együtt, összesen tizenhét napirendi pont került a grémium elé.

Kriza Ákos polgármester napirend előtt arról tájékoztatott, hogy Miskolc testvérvárosi együttműködést írt alá a dél-koreai Asan városával, amely bizonyára sok eredményt hoz majd, s köszönetet mondott mindazoknak, akik közreműködtek ebben. Kriza Ákos arról is szólt, hogy a közgyűlés MSZP frakciója írásban, jelezte, hogy az általuk delegált Ignácz Dávid lemond Jogi és Ügyrendi Bizottsági tagságáról, helyette Csontos Krisztiánt delegálják. A közgyűlés megszavazta a jelölt személyét, aki esküt tett a grémium előtt.

Költségvetési előirányzat módosítás

A meghívó szerinti, első napirendi pontban javaslat került a testület elé, a költségvetési előirányzatokat érintő önkormányzati rendelet módosítására. Mint elhangzott, a közgyűlés szeptemberi ülésén az I. félévet érintően módosította utoljára költségvetési előirányzatait, a mostani előterjesztés a harmadik negyedév végéig, szeptember 30-ig eltelt időszakban keletkezett bevétellel összefüggő előirányzat módosításokat tartalmazza, ezeknek a költségvetési rendelettervezeten történő átvezetésére tesz javaslatot. A harmadik negyedévhez kapcsolódó előirányzat változások a működési és felhalmozási bevételeket egyaránt érintik. Ezek elsősorban a központi költségvetésből különféle feladatokkal összefüggésben kapott támogatásoknak, hozzájárulásoknak, a támogatásértékű bevételek növekedésének, valamint az intézményi saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításoknak a költségvetésre történő ráépítését jelentik.



Mokrai Mihály MSZP képviselő a vitában annak a véleményének adott hangot, hogy ez csak formai korrekció, nem érinti az érdemi problémákat, a zárolás, valamint a kormány gazdaságpolitikájának önkormányzatokat is érintő hatásait. Mokrai Mihály azt is kifogásolta, hogy elzárják az ellenzéki képviselőket az érdemi gazdasági információk elől, és a lakosság előtt is titkolóznak.
Simon Gábor MSZP frakcióvezető úgy fogalmazott, szakmai szempontból sincs lehetőség ennek a jogszabálynak illetve rendeletnek az elfogadására, mert nem látnak a számok mögé, nem kaptak érdemi tájékoztatást a pénzügyi helyzetről.

Szegedi Márton Jobbik frakkcióvezető annak a véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi az előző városvezetés kártékony nyolc évének jövőt felélő filozófiáját folytatja. Elhanyagolják a forásteremtő beruházásokat, "széttárt karokkal állnak a válság hatásai előtt". A politikus adatokat sorolt annak alátámasztására, hogy folytatódott az emberek elszegényedése, mint fogalmazott, a városvezetés feladata az itt élők lelki, szellemi, anyagi jóléténének előmozdítása. Ennek a feltételeit kellene megjeleníteni a költségvetési előirányzatokban. A politikus szerint a tervezet nem alkalmas a társadalmi gzdasági válság hatásainak kezelésére, és arra hogy növekedési pályára állítsa a várost. Szegedi Márton arról is szólt, hogy a zárolás intézmények, családok életét lehetetleníti el, és tájékoztatást kért arról, van-e egyáltalán eredménye a zárolásnak. A politikus felszólította a városvezetést, a legrövidebb idő alatt készítse elő és terjessze a közgyűlés elé a válság leküzdését célzó feladat és eszközrendszert, ebben a Jobbik is felajánlja a közreműködését "nincs kire várni, magunkra vagyunk utalva" - fogalmazott Szegedi Márton.

Kriza Ákos polgármester reagálásában kaotikusnak és logikátlannak nevezte a hozzászólásokat. Mint mondta ez egy technikai javaslat, a hozzászólók egyáltalán nem a napirendi pontot érintő témákat említettek. Kriza ÁKos kihangsúlyozta, hogy mindazonáltal költségvetési kérdésekben is várnák a valóban építő, reális, javaslatokat az ellenzéki pártoktól ilyenek azonban nem nagyon hangzottak el. A polgármester arról is szólt, hogy nem az idei működés miatt kell például hitelt felvenni, jóval kevesebbet költött az önkormányzat, mint tavaly. Az előző városvezetéstől áthúzódó, milliárdos kötelezettségeket kell finanszírozni, ennek hatásait viseli a város. Rég ki lett küldve az anyag, megtehették volna hogy érdeklődnek a szakembereknél, ha kérdéseik merülnek fel. - Az idei fejlesztési hiteleket mind az Önök által elindított fejlesztések önrészéhez kellett felvenni, kérem, következő hozzászólásaikat precíz információk, valós adatok birtokában tegyék meg - kérte a polgármester az MSZP-s képviselőket.  

Soós Attila Fidesz képviselő szintén azt hangoztatta, hogy semmit nem titkolnak el. Minden adat nyilvános, bármilyen érdemi gazdasági kérdésre választ adnak, ha megkeresik őket ilyenekkel, erre azonban nem nagyon került még sor. A konkrét felvetésekről szólva a pénzügyi szakpolitikus egyebek mellett elmondta: működésre továbbra sem fog hitelt felvenni a város, a meglévő fejlesztéseket azonban folytatni kell, biztosítani fogják ehhez a szükséges fedezetet. Soós Attila hasonlattal élve úgy fogalmazott: egy tatarozás alatt álló épület nem mindig látványos, esztétikus, de azt is meg kell nézni, kik miatt került ilyen állapotba az az épület, ahol már az életveszélyt kellett elhárítani. 

Önkormányzati díjak, elismerések

Önkormányzati elismerések alapításáról és adományozásuk szabályairól tárgyalt a közgyűlés, második napirendi pontban. A miskolci önkormányzat elismeréseinek alapításáról és adományozásuk szabályairól szóló önkormányzati rendelet értelmében, a kitüntető címek és díjak átadása minden év május 11-én, Miskolc Város Ünnepén történik. Az előterjesztés szerint, a rendelet utolsó módosítása óta eltelt időszakban olyan javaslatok, észrevételek fogalmazódtak meg, amelyek ismételten indokolttá teszik a rendelet módosítását. A Német Kisebbségi Önkormányzat indítványozta, hogy a közgyűlés a kitüntető címek és díjakról szóló rendeletét egészítse ki a Pro Minoritatae címmel, melyet a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek érdekében kifejtett kimagasló tevékenység elismerése céljából ítélhetnek oda. Az "Év sportolója" díjak esetében a díjosztó kuratórium felvetésére az előterjesztésben javasolják az egyéni sportágakban a nemzetközi versenyeket is beemelni a kritériumok közé, a csapatsportágak népszerűségének növelése érdekében pedig az országos bajnok-csapat díjazását, tekintettel arra, hogy a csapat sportágakban sokkal nehezebb nemzetközi eredményeket elérni, mint egyéniben.

A Bizony Ákos Kitüntető Jogi Díj esetében, a város címerével ékesített serleg helyett javasolják, hogy a többi díj mintájára plakett és oklevél legyen a tárgyi elismerés.A Nívódíj esetében ugyanakkor a lehetséges díjazott személyek, szervezetek, közösségek megjelölésének pontosítását indítványozzák az előterjesztésben, ugyanis az évek során tett módosítások miatt az eredeti megfogalmazás nem fedi a kitüntethető személyek körét. Ugyancsak javasolják, hogy az életmű, a tudományos, a közéleti díj után következzenek a kiemelkedő művészeti tevékenységért, utána a kimagasló szakmai munkáért és sportteljesítményért adható díjak, majd a közösségeket illető, végül pedig a valamennyi terület számára megítélhető elismerés, a Nívódíj.



Mokrai Mihály MSZP képviselő - aki módosító indítványt is benyújtott - több ponton bírálta az előterjesztésben foglaltakat. Megemlítette egyebek mellett, hogy a jeles kisebbségi személyiségek tevékenységét eddig is elismerték - például a Pro Urbe díjjal - erre értelmetlen klülön díjat létrehozni, a Nívó díj esetében pedig nem helyeslik, hogy csak az adott év tevékenységét vegyék figyelembe, hiszen ezzel életművet is el szoktak ismerni.

Kiss János Fidesz frakcióvezető válaszként egyebek mellett elmondta: a tapasztalatok és a célszerűség is indokolta például a sport-jutalmak átalakítását, azt pedig mindenképpen indokolnak és méltányosnak érzik, hogy a kisebbségek tevékenységét külön díjjal is elismerjék. 

Újra a közterületek rendjéről

Indítvány került a közgyűlés elé a közterületek rendjéről is, amelynek korábbi, kiküldött szövege azt tartalmazta, hogy ne lépjenek hatályba a közterületek használatáról legutóbb elfogadott, új rendelet azon bekezdései, amelyek szerint december 1-től, a boltok öt méteres körzetében csak a kereskedő engedélyével lehetne más termékeket árusítani - az üzlet profiljába illő termékeket pedig, ötven méteres körzetben, egyáltalán nem. Ehhez azonban utólag több kiküldött, módosító indítvány is társult, mind a korábban elfogadott díjtételek csökkentéséről, mind pedig arról, hogy az őstermelők mégis csak az eredetileg meghatározott távolságokra árusíthassanak a boltoktól.

Simon Gábor MSZP frakcióvezető visszautalt a korábbi vitára, ami közterületek használatáról szóló új rendelet elfogadását előzte meg. Kifogásolta, hogy még előző este, és a közgyűlés délelőttjén is kaptak módosító javaslatokat a napirendhez, amelynek eredeti verzióját - amely mégis lehetővé tette volna az őstermelők árusítását a boltok előtt - üdvözlik és támogatták volna. Az előző este kapott indítvány esetében viszont - az új díjtételekről - összehasonlítási lehetőségük sem volt, ma délelőtt pedig ismét kaptak egy módosító indítványt, mely szerint továbbra sem akarják engedélyezni a kispiacok létesítését, a boltok közelében. A frakcióvezető szerint, a "módosítások módosításával" visszakerültek a kiindulóponthoz, s ismét több ponton kifogásolta az új díjtételeket is.
 
Pakusza Zoltán Jobbik képviselő ugyancsak a módosítások ütemezését kifogásolta, mint mondta, így nem lehet érdemi döntéseket hozni. Egy éjszaka és pár óra nem elég előterjesztések érdemi áttanulmányozásához. A jobbikos képviselő is bírálta a díjtételeket - mint mondta, a miskolciak már nem bírnak el további terheket - s azt is, hogy a legutóbbi, délelőtti módosítás értelmében, mégis meg lesz tiltva az árusítás az őstermelőknek a boltok előtt.
Kriza Ákos polgármester leszögezte: ma díjcsökkentésről kell szavazni, mindössze húsz számot kellett volna átnézniük a képviselőknek. 14 évig nem nyúltak hozzá a korábbi közterület-használati rendelethez, a díjtételekhez, ezt mindenképpen rendezni kellett - az érintettek megkérdezésével, széleskörű egyeztetésekkel.

Seresné Horváth Zsuzsanna Fidesz képviselő megerősítette, hogy valóban díjcsökkentésről van szó, a korábbi tervekhez képest. Valóban parázs vita alakult ki a legutóbbi közgyűlésen arról, hogy árusíthatnak-e az őstermelők a boltok közelében. Kriza Ákos polgármester már akkor jelezte, hogy az őstermelők védelmében járják körül a lehetséges megoldásokat. Így is történt, alaposan utánajártak, valamennyi érintett szereplővel felvették a kapcsolatot, s arra jutottak, igazságosabb, jobban hozzájárul a közterületek rendjéhez, ha hatályba lépnek az októberben elfogadott rendelet eredeti pontjai, amelyek bizonyos távolságokhoz kötik, a boltok körüli árusítást. - Ez azonban nem azt jelenti, hogy az őstermelők egyáltalán nem árulhatnak a boltok közelében, csupán azt, hogy ez nem a bejárat közelében fog történni, hanem rendezett, szabályozott formában, megfelelő távolságra. Tehát nem szüntetjük meg az őstermelők számára ezt a lehetőséget, csak rendezzük, szabályozzuk - emelte ki a képviselő.

Kiss János Fidesz frakcióvezető szerint folyamatos csúsztatás folyik az MSZP-s képviselők részéről, akik azt próbálják sugalmazni, mintha az őstermelőknek "el kellenne tűnniük" a miskolci közterületekről. Erről szó sincs, bármelyik kiskereskedő, őstermelő kérhet közterület használati engedélyt - bizonyos feltételek mellett, amelyek nagyrészt a közterületek rendjét szolgálják. Kiss János utalt rá, hogy az előterjesztés szerint tavasszal, a tapasztalatokat értékelve, visszatérnek a kérdésre. Az őstermelők tevékenysége ugyanis szezonális, tavasszal elő kívánnak készíteni egy olyan jogi szabályozást, amely lehetővé teszi az őstermelők pozitív diszkriminációját, a kulturált, rendezett kispiacok létrejöttét. A politikus arra is utalt, hogy az MSZP-nek nyolc éve lett volna rá, hogy rendezze az őstermelők helyzetét, mégsem tette meg. 



Kulturális intézmények átszervezése

Javaslatot tárgyalt a testület az önkormányzat öt kulturális intézményének költségvetési szervként történő megszüntetéséről, kulturális feladatellátásaik gazdasági társaságok részére történő átadásáról és az új, kulturális feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságok alapító okiratainak jóváhagyásáról. Mint elhangzott, az önkormányzat a hatékonyabb, takarékosabb kulturális feladatellátás további lépéseiként, gazdasági társaságokká kívánja alakítani öt kulturális intézményét. Az érintett intézmények: a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a Miskolci Csodamalom Bábszínház, a Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központ, a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum, valamint a Miskolci Kulturális Központ. Az előterjesztés arra tesz javaslatot, hogy az önkormányzat a fenti öt kulturális intézmény, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv 2012. március 31. napjával történő megszüntetése mellett 2012. január 1. napjával a kulturális feladatok ellátására új gazdasági társaságokat alapítson. A gazdasági társaságok, és a költségvetési szervek három hónapos, párhuzamos működése biztosíthatja a megfelelő átállást, és a feladatellátás zavartalanságát. Mint indoklásként elhangzott, a gazdasági válság hatásainak csökkentésére az önkormányzat felülvizsgálja intézményei tevékenységét, és költségtakarékossági okokból racionalizálja működésüket. Az önkormányzatok a Miskolchoz hasonló, megyei jogú városokban is különböző lépéseket tettek, művészeti, kulturális, közművelődési intézményeik átszervezésére, a hatékonyabb gazdálkodás céljából. Az átalakításra vonatkozóan áttekintették a vonatkozó jogszabályokat, megtörténtek az egyeztetések pénzügyi, munkaügyi, gazdasági kérdésekben. Az új gazdasági társaságok 2012. január 1-jével kezdhetik meg működésüket. Fedor Vilmos MSZP képviselő a napirend vitájában feltette a kérdést, vajon megfelelő-e ez az időszak, a kultúra finanszírozási helyzete egy ilyen bizonytalan kimenetelű átszervezéshez? A politikus azon véleményének adott hangot, hogy ez programokat, egzisztenciákat veszélyeztet, s mindezzel együtt a kulturális ellátás színvonalát is. A képviselő utalt rá, hogy több városban más utat választottak, egyeztetni kellett volna a tapasztalatokról olyan intézmények vezetőivel, amelyek egy ideje már gazdasági társaságként működnek. Megvizsgálni, hogy milyen valós szponzori támogatásra lehet számítani Miskolcon, a kultúra területén. 

Kriza Ákos polgármester kihangsúlyozta, hogy szó sincs piacosításról, az önkormányzati támogatások csökkentéséről, ez sehol nem szerepel az anyagban. Egyetlen forintot sem kívánnak elvonni az intézményektől, az új működési feltételekkel viszont lehetőséget kívánnak biztosítani a számukra, hogy plusz bevételekre tehessenek szert. A polgármester véleménye szerint elkeserítő, mennyi olyan dolog elhangzik a vitában, amelynek semmi köze az előterjesztés témájához. 
 
Pakusza Zoltán Jobbik képviselő azokat a háttéranyagokat, kutatásokat hiányolta, amelyek alátámasztanák az előterjesztésben foglaltakat, a arról is szólt, hogy kulturális intézmények esetében nem jellemző a jelentős szponzori támogatás, utópia erre építeni. Molnár Péter KDNP frakcióvezető arról szólt, az a fő kérdés, miért vált szükségessé az átalakítás, és mi a helyzet jelenleg? A kulturális intézmények évek óta alulfinanszírozottak, nehézségekkel küzdenek, köszönet illeti a vezetőket, hogy ennek ellenére is biztosítani tudták a megfelelő működést. - Megváltozott a gazdasági, jogi, kulturális környezet, nekünk is alkalmazkodnunk kell ehhez. Innovatívnak kell lennünk, koszerűsítenünk kell, hogy ne legyen szükség bezárásokra, elbocsátásokra - emelte ki a frakcióvezető. Mint Molnár Péter fogalmazott, az előterjesztés elvárásokat is megfogalmaz: az intézményeket továbbra is a jelenlegi színvonalon kell működtetni, tovább kell foglalkoztatni a dolgozókat, és a városi támogatás sem csökken.



Kiss János Fidesz frakcióvezető szerint figyelembe kell venni, vajon miért támogatják az átalakítást az intézményvezetők is, akik szakértői ennek a területnek? Mint a frakcióvezető fogalmazott: az intézmények jelenleg gúzsba vannak kötve, van egy éves költségvetésük, ide "bezárva, fékezve" kell dolgozniuk. A jelenlegi jogszabályi környezetben nincs lehetőségük hogy alkossanak, kreatívak legyenek, s le is tudják aratni ennek a gyümölcsét, felhasználják az esetleg keletkező többletforrást. Most megjelenhet az érdekeltség, a motiváció a rendszerben, nagyobb lehetőségek nyílnak meg az intézmények előtt, új forrásokhoz juthatnak. 
Simon Gábor MSZP frakcióvezető annak a véleményének adott hangot, hogy az érintett intézmények a jelenlegi rendszerben is jól, színvonalasan működnek. A politikus indítványozta, hogy ne döntsenek ebben a kérdésben, várják meg a kulturális területet érintő törvénykezést, és későbbi időpontban térjenek vissza az ügyre. Pakusza Zoltán Jobbik képviselő szerint az lenne az igazán meggyőző, ha írásban csatolták volna az érintett intézményvezetők véleményét, majd annak a véleményének adott hangot, hogy az önkormányzat irányító testülete, a közgyűlés is lehet innovatív, adott esetben vissza tudná juttatni a megtermelt forrásokat az intézményekhez, ehhez nem kell gazdasági társaságokat alakítani. Mokrai Mihály MSZP képviselő úgy fogalmazott, szerintük sem "ördögtől való" intézmények gazdasági társasággá alakítása, azonban látni kellene a folyamat végét, és ez az, amit hiányolnak az előterjesztésből. 

Hasonló előterjesztés került a testület elé, a Miskolci Nemzeti Színház működésének átalakításáról is. E szerint, jövő év májusában a színház is megszűnik - mint költségvetési szerv – feladatainak ellátására pedig itt is gazdasági társaságot hoznának létre. Az indoklás szerint az önkormányzat új gazdasági programja új prioritásokat fogalmazott meg a kulturális területre vonatkozóan is. A szakmai célkitűzéseket egy korszerűbb intézményi struktúra keretein belül, a humánerőforrások koncentráltabb alkalmazásával, hatékonyabban szeretnék megvalósítani. Az alapfunkciók meghatározása és finanszírozása mellett, a város művészeti intézményeinek, így a színháznak is lehetővé kívánják tenni, hogy működésük biztosítása és bővítése mellett, piaci szereplővé is váljanak.Határoz a közgyűlés pályázat kiírásáról is, a majdan létrehozandó Miskolci Nemzeti Színház Nonprofit Kft. ügyvezetői posztjára. Fedor Vilmos MSZP képviselő hozzászólásában utalt a színház eddigi eredményeire, s úgy vélte, az előterjesztés nincs kellően átgondolva. Az átalakítást követően minden bizonytalanná válik, sérülni fognak azok az előadások, műfajok, a színház azon tevékenységei, amelyek nem széles rétegekhez szólnak, nem hoznak profitot.

Jakab Péter Jobbik képviselő szerint az átalakítással a színház elveszíti közszolgálati jellegét, nem lesznek kisebb számú közönségnek szóló, magas színvonalú művészeti előadások.
Molnár Péter KDNP frakcióvezető hangsúlyozta, hogy nincs szó jegyáremelésről, profit-orientáltságról, az átalakítást követően a színház nonprofit kft.-ként fog működni. Úgy, mint például a sikeres Madách színház. Molnár Péter szerint fontos cél, hogy az intézmény a nemzet színházaként, nemzeti intézményként működhessen a továbbiakban, ennek az előkészítése zajlik, ennek kell megteremteni a feltételeit. Simon Gábor MSZP frakcióvezető a szakmai célkitűzéseket, hatásvizsgálatokat hiányolta az előterjesztésből, mellyel szemben formai, tartalmi kifogásokat is említett.
Pakusza Zoltán Jobbik képviselő szerint valóban nincs benne az előterjesztésben, hogy jegyáremelés lesz a színházban, de az sem, hogy nem lesz. A képviselő szerint egy budapesti színház lehetőségeit, körülményeit semmilyen szempontból nem lehet összehasonlítani, egy vidékivel. Mokrai Mihály MSZP képviselő úgy fogalmazott, közös felelőssége mindenkinek, hogy ezt a színházat megóvja, megőrizze az utókor számára. Kérte, hogy az átalakításnak ne legyenek áldozatai, mondják el a színház dolgozóinak, mi várható. Kriza Ákos polgármester hangsúlyozta, teljesen egyetért azzal, hogy a színházat, ezt az egyedülálló értéket meg kell őrizni, ez számára személy szerint is nagyon fontos, ezen dolgoznak. A polgármester utalt a színházi látogatására is a napokban, amikor válaszolt a felmerülő kérdésekre.   

Jelzálog átruházása

A tapolcai strandot terhelő jelzálog átruházásáról is tárgyalt a grémium, egy másik, önkormányzati ingatlanra. A tulajdonos Miskolctapolca Fejlesztési Kft. ugyanis indulni szeretne az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében várhatóan 2011. év őszén kiírásra kerülő turisztikai, egészségturisztikai szolgáltatásokat fejlesztő pályázaton, amelynek alapvető feltétele, hogy a fejlesztéssel érintett ingatlan tehermentes legyen.A jelzálogjog-bejegyzés még abból az időből származik, amikor még a Tapolcai Kék Hullám Kft. üzemeltette a Tapolcai Strandfürdőt. A Kft. jelenleg felszámolás alatt van, és Miskolc önkormányzatával, valamint a Miskolctapolca Fejlesztési Kft.-vel is perben áll. Ezért kellett más megoldást találni, ami a jelzálogjog átterhelése lehet, egy másik ingatlanra. Ilyennel a Miskolctapolca Fejlesztési Kft. nem rendelkezik, ezért az önkormányzat tulajdonában álló, és megfelelő fedezetet nyújtó ingatlant választottak ki, jelesül az Aradi utca 15. alatti épületet. A tehermentesítéséhez szükséges jelzálogjog-átjegyzéshez a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség már hozzájárult, tehát csak a képviselőknek kell rábólintani, hogy elháruljon az akadály a pályázat útjából. Tompa Sándor MSZP képviselő feltette a kérdést, vajon van-e olyan lobbierejük a helyi, kormánypárti képviselőknek, hogy elengedje a jelzálogot szakminisztérium, majd az információkat hiányolta, a strandot érintő pályázattal, illetve Kék Hullám Kft.vel zajló, peres eljárással kapcsolatban.

Soós Attila Fidesz képviselő szerint az előterjesztés tisztán technikai jellegű. Bármelyik képviselőnek joga van tájékoztatást kérni, ezekben az ügyekben, de, mint fogalmazott, az elmúlt nyolc év után, egy MSZP-s képviselő "ne adja az ártatlant Tapolca ügyében, ne tegyen úgy, mint aki az egészről nem tud semmit". Simon Gábor MSZP képviselő elmondta, számukra is terhes örökség volt ez a jelzálog, a korábbi vezetéstől, majd ő is feltette a kérdést, hogy ha nem az önkormányzat az adós, hanem egy Kék Hullám nevű cég, van-e rá esély, hogy az állam elengedje a jelzálog-tartozást. Kérte, próbáljon a városvezetés ingyen megszabadulni ettől a kötelezettségtől, vannak erre példák. Kriza Ákos polgármester jelezte, elindították a szakminisztériumban a jelzálog semmissé nyilvánítására irányuló folyamatot.  

Ingatlan használati jogának átadása

Ezt követően azt az előterjesztés került napirendre, amelyben önkormányzati ingatlan használati jogának határozatlan időtartamra történő, ingyenes átadását kezdeményezik, a Szeretet Misszionáriusai (Teréz Anya Nővérei) egyházi szervezet részére. A használattal kapcsolatban felmerült költségeket (rezsi, karbantartási költség, stb.) és az ingyenes szolgáltatás miatti adóterhet viszont, a javaslat szerint, az ingatlan használójának kell viselni. Mint elhangzott, a javaslat szervesen illeszkedik az egyházakkal történő szorosabb együttműködés szándékához, a város szegény sorsú embereinek támogatásához. Az Ötödik utcai házban, melyet a Szeretet Misszionáriusai (Teréz Anya Nővérei) használnak, a korábbi négy helyett, ma már hat nővér él és tevékenykedik. Rendjük kelet-európai tartománya főnökének információi alapján, a miskolci missziót az elmúlt tíz évben folyamatosan bővítették. Közösségi termük, amely szentmisék tartására, hittanórák és közösségi események bonyolítására is alkalmas, hamar szűkössé vált. Ma már leginkább csak az udvaron tudják fogadni a számozott utcákból, a Vasgyárból, és Lyukóból érkező családokat. Rendbe tették az udvart, a kisgyermekek számára kis játszóteret is építettek. A bérbeadó engedélyével a környékbeli családok nagyszámú gyermekei számára aszfaltozott sportpályát alakítottak ki saját erőből. A Szeretet Misszionáriusai (Teréz Anya Nővérei) tíz éve folytatnak missziós munkát, a részükre bérleménybe átadott ingatlanokat a jó gazda gondosságával karbantartják, a bérbeadó engedélyével játszóteret, sportpályát alakítottak ki. A tíz éves bérleti szerződés alatt a bérlővel szemben kifogás nem merült fel.

Közterület elnevezése

Közterület elnevezéséről is tárgyalt a közgyűlés. A Miskolc Szirmai Görög Katolikus Egyházközség kezdeményezte az egyházközségük épülő templomának és közösségi házának szomszédságában lévő közpark, valamint az egyházközség tulajdonában álló terület és a közpark közötti önkormányzati út elnevezését, „Szent András tér”- é. Mint elhangzott, a területek elnevezésének aktualitása, hogy november 27.-én szentelik fel helyszínen a 2008. óta épülő közösségi házat és templomot, amely a Szent András nevet kapja majd.

Köztisztviselőkkel szembeni, jövő évi teljesítménykövetelmények

A köztisztviselőkkel szembeni, jövő évi teljesítménykövetelmények is szerepeltek a képviselő-testület napirendjén. A törvény értelmében a közgyűlésnek évente meg kell határoznia a köztisztviselőkkel szembeni teljesítménykövetelmények alapját képező, kiemelt önkormányzati célokat.A megfogalmazott, átfogó célok között szerepel a polgármesteri hivatal ügyintézésében a szolgáltatói jelleg továbberősítése, az ügyfélbarát igazgatás eszközeinek és módszereinek fokozottabb érvényesítése, az önkormányzati és közigazgatási hatósági feladatok szakszerű, gyors, kulturált ellátása. Az ügyintézésben az ügyfélközpontúság, az elektronikus közigazgatás eszközeinek alkalmazása, a jogszabályokban előírt határidők betartása, ügyek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok szakszerű ellátása. Ágazati célokat fogalmaz meg az előterjesztés egyebek között a városfejlesztés- és rendezés, a városüzemeltetés, az építéshatóság, a környezetvédelem, a kultúra, valamint az önkormányzati feladatellátás valamennyi területén.

Sürgősségi indítványok

A sürgősségi indítványok között először önrész biztosítása került napirendre, természeti katasztrófák megelőzésére, kezelésére benyújtott pályázatokhoz, majd közbeszerzési eljárás kiírása, felnőtt háziorvosi, házi gyermekorvosi valamint fogorvosi ügyelet külső szolgáltatóval történő megszervezésére. Kovács László KDNP képviselő szerint a háziorvosi ügyeleti szolgálat mindenképpen korszerűsítésre szorul. A gyermekorvosi ügyeletet illetően nem lesz jelentős változás, nem változik a jelenlegi ellátás, a megszokott gyermek-szakorvosok látják el továbbra is az ügyeletet, a megszokott időpontokban, A fogorvosi ügyeletben - amely régóta neuralgikus pont - fejlődést hozhat az új rendszer, leginkább a szájsebészeti ellátás területén. A felnőtt ügyeletben egy integrációba kerülne a háziorvosi és a sürgősségi ellátás, ami a betegek számára könnyebb orvosi elérhetőséget, tájékozódást tesz lehetővé. Mokrai Mihály MSZP képviselő a változtatás esetleges hátrányairól szólva elmondta: zsúfoltság alakulhat ki, időhiány miatt fennáll a veszélye, hogy nem minden beteg lesz megfelelően ellátva, s annak is, hogy a közbeszerzésen esetleg nem megfelelő szakmai kvalitásokkal rendelkező orvosok lesznek kiválasztva. Mint a képviselő mondta, a közgyűlés hatáskörébe tartozó miskolci háziorvosokat tudták kötelezni a megfelelő ellátásra, külső szolgáltatóval szemben nem lesz ilyen jogkörük. Mokrai Mihály hangsúlyoza, az egészségügy kiemelten fontos terület, itt különösen nagy jelentősége van, hogy mindenki hozzájusson a korrekt ellátáshoz.

Kriza Ákos polgármester elmondta, nem fordulhat elő, hogy nem megfelelő felkészültségű orvosok kerüljenek be a rendszerbe, erre szigorú ÁNTSZ előríások vannak. Simon Gábor MSZP frakcióvezető szerint az előterjesztés arról szól, hogy az önkormányzat a jövőben ne saját cégén, a MISEK-en keresztül működtesse az ügyeletet, hanem közbeszerzési eljárással, külső szolgáltatót vegyen erre igénybe. A képviselő szerint egyértelműen tisztázni kellene, szakmai, vagy gazdasági okai vannak-e ennek - ez Simon Gábor szerint nem derül ki az előterjesztésből, amelyet jobban elő kellett volna készíteni. Gonda Géza Fidesz képviselő szerint előremutató hogy diszpécser szolgálat, plusz két fő klerül be az ügyeleti rendszerbe, elősegítve a hatékonyabb betegellátást. 
 
Kriza Ákos polgármester elmondta, jelenlegi formájában a MISEK igazgatójának véleménye szerint is ráfizetéses az ellátás. Eddig 16 órás volt a szolgáltatás, ezután 24 órás lesz, és a bonyolult, nehézkes szervési struktúrát is hatékonyabbá lehet tenni ilyen módon.
A miskolci önkormányzat egyes, forgalomképtelen ingatlanjainak törzsvagyonból való kivonásáról is tárgyaltak a sürgősségi indítványok között, majd ingatlan bér-használatának biztosítása került napirendre, az Avas-dél református misszió számára, az avasi városrészben, az úgynevezett Európa ligetben. Földesi Norbert MSZP képviselő kérdezte, mi az oka hogy sürgősséggel kerül a napirend a közgyűlés elé, lesz-e lakossági egyeztetés az ügyben? Varga Gergő MSZP képviselő az iránt érdeklődött, miért nem lehet több a bérleti díjként kialkudott összeg, miért nem került a napirend a gazdasági bizottság elé?
Kriza Ákos polgármester elmondta, a sürgősség oka a beruházás mielőbbi megkezdése. Támogatási pályzat benyújtásához kell a közgyűlés döntése. A pogármester kihangsúlyozta, hogy a területen felépülő egyházi létesítmények közfeladatot fognak betölteni, sok más sikeres, hasonló kezdeményezéshez hasonlóan. Kriza Ákos példaként említette a Nyilas Misi házat - mint mondta, szeretnék, ha ez a fajta közösségi tevékenység az Avason is jelen lenne.

A sürgősségi indítványok között került napirendre banki biztosíték nyújtása, a közgyűlés által korábban jóváhagyott, fejlesztési hitelek igénybevételéhez.
Simon Gábor MSZP frakcióvezető az iránt érdeklődött, melyek azok a vagyontárgyak, amelyeket a körülbelül 3,6 milliárdos hitel fejében, el kívánnak zálogosítani, miért nem kaptak ezek listájáról tételes tájékoztatást az ellenzéki képviselők? Simon Gábor szerint ilyen jellegű megterheléskor, a jogszabályok szerint, értékhatártól függetlenül a közgyűlésnek kell döntenie, az előterjesztés ilyen módon nem állja ki a törvényesség próbáját.  
Jakab Péter Jobbik képviselő szerint ez előterjesztés annak a beismerése, hogy a városvezetés nem tud mit kezdeni a szocilista örökséggel, folytatják a hitelfelvételt, felélik a jövő forrásait. Jakab Péter szerint Miskolc nem fogja tudni kifizetni ezt az adóságállományt, elvesznek a megterhelt ingatlanok, ami a bankok újfajta gyarmatosítását vetíti előre.

Kriza Ákos polgármester, és Farkasné Hadházi Ildikó gazdálkodási főosztályvezető egyaránt hangsúlyozták, hogy nem újabb hitelfelvételekről van szó, hanem a már jóváhagyott hitelek megszerzésének adminisztratív szabályairól. Frakasné Hadházi Ildikó kiemelte, hogy a korábbi városvezetés 2009-ben ugyanezt az eljárásrendet követte hitelfevételnél, a jelenlegi eljárás teljes egészében összhangban van az önkormányzat vagyonrendeletével. Tompa Sándor MSZP képviselő úgy fogalmazott, hogy a polgármester és a városvezetést támogató frakciók tagjai személyükben is felelősek a város vagyonáért, majd együttműködést ajánlott, a nehéz gazdasági helyzet kezelésére. Indítványozta, hogy a jelzálog jogokról ne a szakbizottság, hanem a közgyűlés döntsön.

Kriza Ákos polgármester reagálásában visszautasította, hogy az MSZP-s képviselők emlegessék a város vagyonáért érzett felelősséget. - Nézzék meg a 74 feljelentést! - emlékeztetett a polgármester, hangsúlyozva, hogy a hitelfelvételekre is a korábbi városvezetés felelőtlen túlköltekezése, elindított beruházásai miatt van szükség. Mint fogalmazott, "csodálkozik az MSZP-s képviselők "szelektív amnéziáján". - Próbáljanak visszaemlékezni, mit adtak át 2010-ben, nézzék meg az átadás-átvételi jegyzőkönyveket, a feljelentéseket - emlékeztetett Kriza ÁKos, aki ismételten a konkrét javaslatokat hiányolta az ellenzéki képviselők részéről, az általános, együttműködési ajánlatok helyett. 
Kiss János Fidesz frakcióvezető képviselőcsoportja nevében módosító indítványt nyújtott be, a napirend határozati javaslatához. Ennek értelmében kezdeményezik, hogy az érintett szakbizottság előzetesen tájékozódjon, tárja fel azon vagyontárgyak körét, terhelhetőségét, amelyek a jelzálogjog területén szóba jöhetnek. Az információkat, a vagyontárgyak listáját szakbizottság adja át a közgyűlés számára, és a végső döntést, mindezek ismeretében, a képviselő-testület hozza majd meg.  


Közérdekű kérdések

A zárt ülést követően volt lehetőség a közérdekű kérdések és bejelentéseket megtenni.

Váradi Gábor, a cigány kisebbségi önkormányzat vezetője karácsonyi akciójukra hívta fel a figyelmet, melyben a rászorulókat szeretnék segíteni, illetve november 30-i közmeghallgatásukra meghívta a közgyűlés tagjait és az osztályvezetőket. Köszönetet mondott Benczés Miklósnak a számozott utcákon elinduló útfelújításért.

Kovács László a Royal-köz környéki galambpiszokra hívta fel a figyelmet újra. Az Árpád utcán a villamos egy szakaszán közelebb került az úttest a lépcsőházakhoz, kérte, hogy vizsgálják meg zajcsökkentő aszfalt felhasználását. Parkolók is megszűntek az építkezés miatt, kéri, hogy ezeket pótolják.

Tompa Sándor arról szólt, hogy megszűnt a Miskolc Kártya és ígérték, hogy november 30-ig ezzel kapcsolatban előterjesztés születik majd. Afelől érdeklődött, mikor és miről fogják tájékoztatni a mintegy 30 ezer kártyabirtokost? Azt is megkérdezte, mi a sorsa a miskolc.hu városi oldalnak, mellyel kapcsolatban arról volt szó, új üzemeltető lesz, aki frissíti, de ez nem így van. Lassan követi az eseményeket, és az egyes tartalmakban is régi információk vannak, nem kerülnek fel az elfogadott anyagok, intézkedések.

Kriza Ákos elmondta a kártyán dolgoznak, az új honlap pedig november végén el fog készülni.

Pakusza Zoltán padot kért az egyik belső udvarra a körzetében, Perecesen Erenyő városrészben pedig játszóteret szeretnének az ott élők, érdeklődött van-e erre lehetőség. Érdeklődött, hogy Perecesen mikor indul patakmeder beruházás, hogy ne kelljen árvíztől tartani.

Bazin Géza szintén a perecesi patak, illetve csapadékvíz elvezetés kapcsán szólalt fel, úgy tájékoztatták, hogy hamarosan elvégzik majd ezt. Az útburkolati jelek a városrészben nem látszanak, a gyalogátkelőhelyek is teljesen le vannak kopva, így pedig balesetveszélyes. A 18-as gondozási központ számára pénzügyi támogatást adott le, de nem kapták még meg szeptember óta, kérte nézzenek utána.

Jakab Péter szerint a turizmus húzóágazat lehet, de csak a kukaturizmus fejlődött, amit vissza kellene nyesni. A guberálást rendelet tiltja, így a lakótelepeken ötpercenként valósul meg törvénysértés. Nagy mennyiségben jelenik meg illegális szemét, melynek elszállítására időn 15 millió forintot költenek erre, így a miskolciak kétszer fizetnek szemétszállítási díjat, mert az önkormányzat nem tartatja be a jogszabályokat. Javasolta, hogy ezt a pénzt jövőre ne fordítsák erre, helyette tegyék az egész városban zárhatóvá a szeméttárolókat.

Simon Gábor egy interjúrészletet idézett, melyben Zsiga Marcell alpolgármester egy multifunkciós csarnokot említett, mint amire szükség lenne Miskolcon. Erre rákérdezett a szocialista frakcióvezető az előző közgyűlésen, melyre azt a választ kapta, hogy nincs tervben, csak megállapítás volt. Márciusban egy írás jelent meg a Széchenyi utca megújulásáról tavasszal – a frakcióvezető ebből idézett – majd rákérdezett mikor valósul meg az ebben beharangozott teljes burkolatcsere a sétálóutcán.

Kriza Ákos beszélt arról, hogy a burkolatcserét a Zöld Nyíl keretében kellett volna elvégezni, de azokat a munkálatokat sem végezte el az előző városvezetés, amelyek a közműkiváltásokkal volt kapcsolatos. Jelenleg ez zajlik, és emiatt tart ilyen hosszú ideig az előkészítés.

Seresné Horváth Zsuzsanna a Zöld Nyíl kapcsán elmondta, többen megkeresték, hogy a Diósgyőri Gimnáziumnál lejjebb került a megálló, és a gyalogátkelőt is máshová festették fel, ami így nincs szemben a járdával. Megvizsgálták a helyszínen a problémát, és ígéretet kapott arra, hogy megvizsgálják a gyalogátkelő átfestését. Ez szerinte megelőzhető lett volna, ha az előző városvezetés megfelelően tájékoztatta volna a miskolciakat. A villamosprojekt legnagyobb nyertesei mégis csak a diósgyőriek, de gyakran ad bosszankodásra okot a beruházás - tette hozzá.

Fedor Vilmos a történelmi Avas fejlesztése kapcsán érdeklődött a főépítésztől, 2009-ben elfogadtak egy tervet, melynek előkészítésében a Fidesz is részt vett, a regionális fejlesztési tanács is támogatta és nemrég a város főépítésze is beszélt róla. Afelől érdeklődött, hogy megvalósul-e valóban, és mikor?

Kriza Ákos elmondta, több területen kell fejleszteni az Avason, több helyen stabilizálni kell a partfalakat, ami azonban nagyon sokba kerül, vizsgálják a megoldási lehetőségeket.

Katona Ferenc a Baross Gábor utca kapcsán mondta el, hogy a páratlan oldalon megváltozott a forgalmi rend, erre az oldalra nem tettek ugyan gömbsüveget, de megállni és várakozni tilos táblákat helyeztek ki, így nem tudnak az otthonaik előtt megállni az ott élők.

Molnár Péter szintén szót emelt a galambok miatt, amelyek sok helyen nagyon elszaporodtak. A Vörösmarty utcán történt súlyos baleset kapcsán megjegyezte, van aluljáró, de nem veszik igénybe, mert rettenetes állapotban van. Kérte vizsgálják meg annak lehetőségét, hogyan lehetne rendbe tenni. A bükki gyógyszergyár melletti terület kapcsán arról beszélt, hogy nagyon gazos a terület, érdemes lenne megvizsgálni, hogyan lehetne megtisztítani, hogy télen szánkózható legyen a domboldal.

Nánási-Kocsis Norbert felszólalásában egy esetről beszélt, mely egy internetes oldalon napvilágot látott. Mint a képviselő elmondta, egy „multimilliomos miskolci lakos” a telke melletti közterületből is jókora területet elfoglalt jogcím nélküli, és, hogy ez senkinek ne tünjön fel, még hozzá is kerítette a telkéhez. Az érintett telek helyrajzi számát is megemlítve érdeklődött a képviselő arról, hogy mi történt ez ügyben, milyen intézkedésekre került sor, behajtják-e visszamenőleg az illetőn a több éves közterülethasználati díjat?

Sz. S. - H. I.
Fotó: Mocsári L.