MiNap Online

Viharokat hoz a klímaváltozás

2007-06-04 15:44

A szokatlanul enyhe tél után a héten sokszor korai kánikulától szenvedtünk, pár héttel ezelőtt a váratlan hajnali fagyok megyénkben is megsemmisítették a várható gyümölcstermés jelentős részét. Mennydörgéssel, jégesővel, felhőszakadással kísért viharok pedig szinte bármikor kialakulhatnak, a hétvégén is kijutott belőle a régiónknak. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a sokat emlegetett klímaváltozás hazánk időjárására is nagy hatással van, s mindez napi életünket is gyökeresen megváltoztathatja.

Lóczy Nándor klímakutató szerint az egyelőre még csupán a „bulvár-elméletek” kategóriájába sorolható, hogy Magyarországon belátható időn belül mediterrán vagy trópusi gazdálkodásra kellene berendezkedni. Tény azonban: újabb és újabb nemzetközi kutatási eredmények igazolják, hogy töretlenül zajlik bolygónk felmelegedése, s a jelenlegi trendek gyorsulása rövidesen elvihet bennünket arra a kritikus pontra, amikortól egy „másik”, vagy inkább másféle Földön kell majd élnünk. A NASA klimatológusai megerősítették, hogy az utóbbi 30 évben évtizedenként mintegy 0,2 Celsius-fokkal emelkedett bolygónk átlaghőmérséklete. Jól megfigyelhető, hogy egyes növény- és állatfajok élőhelye kezd eltolódni a környezeti körülmények megváltozása miatt. Ezt a folyamatot a fajok nehezen bár, de egyelőre tudják követni a hűvösebb régiók felé történő elvándorlásukkal. Emellett a szárazföldi és a tengeri jég is erőteljes olvadásnak indult, s mivel ezek a hatások megváltoztatják, többnyire csökkentik a földfelszín albedóját (fényvisszaverő képességét), így a Napból érkező sugárzás egyre kisebb része verődik vissza a világűrbe, és egyre növekvő hányada fordítódik a bolygó további melegítésére.
Mint megtudtuk, a modellek mintegy 2 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést prognosztizálnak hazánk területén a század közepére. A szakértők szerint 1 fokos hőmérsékletemelkedés 200-250 km-es éghajlati eltolódást okozhat - a kétfokos emelkedés esetén tehát térségünkben 4-500 km-es eltolódással kell számolni. Ez éghajlatunk gyökeres megváltozásával járna, a Kárpát-medence legészakibb területeinek éghajlata is jóval melegebbé válna, mint jelenleg a legdélebbi területeké. Ez pedig új következményekkel szembesítene bennünket: ismeretlen betegségek és azokat terjesztő vektorok elterjedésével kell például számolnunk, s a meleg fokozódása szükségessé teheti a kialakult szokásos életritmusunk gyökeres megváltoztatását is. Például az egészségre veszélyes, legmelegebb déli órákban bevezetésre kerülhet a déli szieszta, és  az aktív időszak eltolódhat az esti-éjszakai órákra - mondta Lóczy Nándor, azt is hangsúlyozva, hogy ezek egyelőre csupán modellezéseken alapuló elméletek, a mai klímakutatás még nem képes évtizedes távlatokra megfelelő megbízhatóságú és pontosságú paramétereket szállítani. 
A szakértő szerint azonban senki előtt nem lehet kétséges, hogy cselekedni kell, hiszen számtalan jel mutatja, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk. Hazánk a nemzetközi erőfeszítések élvonalában haladva folytatja a megelőző intézkedéseket és a felkészülést a kibontakozó éghajlatváltozásra. Múlt év végén zárult le a szakminisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia ezzel a kérdéskörrel foglalkozó, átfogó hazai kutatási programja a VAHAVA (VÁltozás, HAtás, VÁlaszadás) projekt. A 2003 nyarán indult munkában több száz tudós, kutató, szakember vett részt. Meghatározták a hazai klíma változásának várható irányát, elemezték ennek az egyes ágazatokra és szakterületekre valószínűsíthető hatását. A projekt eredményeire alapozva készül a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, ami a következő mintegy negyed évszázadra meghatározhatja követendő klímapolitikánkat.