MiNap Online

Változó védőoltások?

2007-04-21 10:41

A vakcinákat csak a tiszta ivóvíz előzi meg a fertőző betegségekkel szembeni hatékony védekezésben. A védőoltások évente mintegy 3 millió életet mentenek meg, és körülbelül 750 000 gyereket óvnak meg attól, hogy rokkanttá váljanak. A vakcinációnak köszönhető a feketehimlő eltűnése a Földről; a súlyos kimenetelű, gyermekbénulást okozó poliovírus fertőzések megszüntetése a Föld nyugati felén és a keleti félteke nagy részén; a kanyaró megfékezése Észak-Amerikában, valamint a kanyaróhoz köthető elhalálozások 75%-os visszaszorítása Afrikában. Ez csak néhány példa arra, mit biztosítanak a védőoltások az emberiség számára.

Dr. Kulcsár Andrea, a Fővárosi Szent László Kórház gyermekinfektológusa szerint Magyarországon növekszik a bárányhimlő szövődményes, sőt halálos kimenetelű eseteinek száma, ezért indokolt lenne a védőoltás felvétele minden gyermeknek közösségbe (bölcsőde, óvoda, iskola) kerülés előtt. Amerikában egyébként a bárányhimlő elleni védőoltást már 1995 óta kötelezően oltják a kisgyermekeknek. Az elmúlt 10 évben a kombinált védőoltásoknak köszönhető a védőoltási programok sikeressége. A kombinált védőoltások rengeteg előnnyel járnak mind az egyén, mind pedig a társadalom számára: kevesebb szúrás, kevesebb orvosi vizit, kevesebb mellékhatás, jobb szülői együttműködés, valamint kényelmesebbek és olcsóbbak, mint az általuk megelőzhető betegségek gyógyítása. Ha gyermekekről, vagy csecsemőkről van szó, az is fontos szempont, hogy minél kevesebb injekciót kelljen beadni, mivel a szülők fejében az injekció még mindig a fájdalommal kötődik össze. A kombinált védőoltások lehetővé teszik az európai orvosok számára, hogy a gyerekeket akár 6 fertőző betegségtől védjék meg egyszerre, ezért ezeket kontinensünk több országában ma már rutinszerűen használják. Ennek ellenére – főként a fejlett országokban – a közvélemény még mindig nem foglalkozik jelentőségének megfelelően a védőoltások által megelőzhető betegségek témájával. Hazánkban 2006 januárja óta használunk hasonlóan korszerű oltóanyagokat, melyek segítségével 5 betegség ellen védjük meg a babákat egyszerre. A fent említett 6. összetevő lenne a hepatitis B, melyet nálunk a 14 éves korosztály kap meg, így mi is – mint nyugati szomszédaink – minden jelentős betegség ellen védettséget biztosítunk gyermekeinknek. Emellett számos olyan lehetőség van még, melyet a szülők választhatnak a megelőzés érdekében (pl.: rotavírus elleni védőoltás, bárányhimlő elleni védőoltás, hepatitis A elleni védőoltás).– A nyugati országokban a szülők már nem nagyon találkoznak gyermekbénulással vagy diftériával, így megfeledkeznek a fertőző betegségek kockázatairól, de ez a téves nyugalom nagyon veszélyes – nyilatkozta Prof. Dr. Robert Steffen, a svájci zürichi egyetem tanára, a WHO Együttműködési Központjának képviseletében. – Amikor a fejlett világban visszaesik a védőoltások beadásának száma, megfigyelhető, hogy azonnal újra megjelennek a betegségek. Ezért söpört végig a közelmúltban kanyaró járvány Németországban, az Egyesült Királyságban és Svájcban. Ilyen járványok számlájára írható rengeteg európai gyerek halála az elmúlt években. Ez különösen nagy tragédiát jelent azokban az országokban, amelyekben az oltóanyagok már elérhetőek minden gyerek számára.

A Magyarországon érvényben lévő kötelező védőoltási rendről Dr. Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának vezetője az alábbiakat nyilatkozta: – Minden hazánkban élő gyermeknek joga van a védőoltással megelőzhető betegségek elleni védelemre. A kötelező védőoltási rendben szereplő vakcinák terén teljes mértékben érvényesül az esélyegyenlőség. Minden gyermek – a leggazdagabb és a legelesettebb szülők gyermeke is – ugyanazt az oltóanyagot kapja, ugyanabban az életkorban. Az állam által biztosított oltóanyagoknál jobb minőségű – ugyanazon fertőző betegségek megelőzésére – patikai forgalomban sem szerezhető be. Hazánk járványügyi biztonsága – a közegészségügyi viszonyok javulásán túl – nagyban köszönhető európai színvonalú védőoltási rendünknek és a kimagasló védőoltási fegyelemnek, melyek fenntartása csak kemény munkával és nem kevés anyagi ráfordítással érhető el.

A csecsemőket, életük első hónapjaiban, rengeteg fertőző betegségtől kell megvédeniük az édesanyáknak az anyatej segítségével. Ez a természetes védelem csak akkor adható át, ha maga az anya is védett a fertőző betegségekkel szemben. Az anyától származó ellenanyagok nyújtotta védelem pontos hatása nehezen megjósolható, és időben is korlátozott (a csecsemő kb. 9 hónapos korára az ellenanyagok nagy része kiürül szervezetéből). Magyarországon az egyik legkiemelkedőbb probléma a gyerekbetegségek területén a bárányhimlő. 1999. és 2003. között átlagosan évi 38 ezer esetet, míg 2005-ben már 53 ezer esetet jelentettek az Országos Epidemiológiai Központnak. Tavaly és idén pedig tovább növekszik ez a szám. Kulcsár Andrea, a Fővárosi Szent László Kórház gyermekinfektológusa szerint Magyarországon növekszik a bárányhimlő szövődményes, sőt halálos kimenetelű eseteinek száma, ezért indokolt lenne a védőoltás felvétele minden gyermeknek közösségbe (bölcsőde, óvoda, iskola) kerülés előtt. Amerikában egyébként a bárányhimlő elleni védőoltást már 1995 óta kötelezően oltják a kisgyermekeknek. A bárányhimlő járványok időszaka a tavasz, ezért különösen fontos, hogy az édesanyák most odafigyeljenek erre a betegségre, és ha tehetik, védőoltással előzzék meg gyermekeiknél a bárányhimlőt.