Közgyűlés

Konszenzusos döntések születtek

2011-02-03 08:33

ADD TO IWIW FACEBOOK TWITTER LIVE GOOGLE

Idei első ülését tartotta csütörtökön Miskolc város képviselő-testülete. A napirendi pontok között szerepelt többek közt a lakcímbejelentés szabályairól szóló önkormányzati rendeletre vonatkozó törvényességi észrevételek megtárgyalása, az új miskolci rendőrkapitány kinevezésével kapcsolatos véleményalkotás, illetve a széndioxid kibocsátás-különbözet utáni díjfizetési kötelezettségről szóló önkormányzati rendelet alkotása.

Végszavazás konszenzusban

Véget ért Miskolc város közgyűlésének februári ülése, a grémium legközelebb március 10-én ül össze.
A végszavazáson egy napirendi pont kivételével konszenzusos döntések születtek:

Javaslat a lakcímbejelentés helyi szabályairól szóló 38/2009. (XII. 2.) önkormányzati rendeletre vonatkozó törvényességi észrevétel megtárgyalására. 21 igen.

Javaslat a széndioxid kibocsátás-különbözet utáni díjfizetési kötelezettségről szóló önkormányzati rendelet alkotására. 21 igen.

Javaslat a Miskolci Rendőrkapitányság kapitányságvezetői kinevezésével kapcsolatos vélemény megalkotására. 22 igen.

Javaslat oktatási-nevelési intézmények intézményvezetői álláshelyeire történő pályázat kiírására. 22 igen.

Javaslat az Avas és Környéke Óvodai Gazdasági Igazgatóság magasabb vezetői beosztására történő pályázat kiírására. 22 igen.

Tájékoztató a Miskolc Városi Diáksport Szövetség 2010. évi szakmai munkájáról. 19 igen, 2 nem.

Hiánypótlás a – második fordulós – KEOP-pályázathoz, melynek témája az ivóvízellátás biztonságának javítása korszerű víztisztító rendszer kiépítésével. 22 igen.

Miskolc Holding Zrt. alapító okiratának módosítása. 22 igen.



Kérdések, interpellációk

Tompa Sándor
azt kérte, hogy hívják vissza Czinkné Sztán Anikót igazgatói posztjairól, mert egyéb gazdasági tevékenységeivel összeférhetetlen.
Tompa Sándor afelől is érdeklődött, hogy a 2009-es panelprogram-pályázatokról mikor dönt a kormány? Miskolcról több mint 40 pályázatot nyújtottak be, ehhez a város is több mint 500 milliós támogatást vállalt.
Kriza Ákos elmondta, egyeztet a minisztériummal, ugyanaz a helyzet a kormány kasszájával, mint a városéval, fedezet nélkül vállaltak kezességet, amint meglesz a forrás, támogatni fogják a pályázatokat. Arra kérte a fideszes országgyűlési képviselőket, hogy támogassák és szorgalmazzák a panelprogram folytatását.

Tompa Sándor arról is érdeklődött, visszaállítják-e a Miskolc Kártya tulajdonosainak a korábban adott kedvezményt? Véleménye szerint a turisztikai kft. egyoldalúan, értesítés nélkül csökkentette a korábbi kedvezményt, és ezzel tulajdonképpen árat emelt, megszegve a korábbi szerződést.
Kriza Ákos jelezte, hogy felére csökkentették a Barlangfürdőben a belépőárakat, az X-Centrummal kötött szerződés szerint csak a bevezetés évében biztosítja a Miskolci Turisztikai Kft. a kedvezményt, és a szerződés szerint a mindenkori árból kell az X-Centrumnak a kedvezményt biztosítani, tehát nem szegtek szerződést. A polgármester arról is beszélt, hogy a Miskolc Kártya létrehozásakor arról rendelkeztek, hogy azt Miskolc város tulajdonában kell fejleszteni, ám a céget eladták névértéken magánkézbe. Kérdésként fogalmazta meg, hogy ezt nem kellett volna-e közgyűlés elé vinni?

Mokrai Mihály azt kérdezte, mi lesz a szekularizáció sorsa a miskolci oktatásban? Olyan hírek kerültek napvilágra, hogy önkormányzati tulajdonú épületeket, iskolákat, óvodákat szeretne a város átadni az egyházaknak, amit közgyűlés elé kellett volna vinni. Ezek az iskolák szegregálnak szerinte, és az egyházak nagyobb támogatást kapnak, így érthető, ha van igény ezekre az oktatási intézményekre.
Kriza Ákos szerint a szekularizáció 1949-ben lezárult, ez a fogalom ugyanis az egyházi vagyon elkobzását jelenti. A keresztény hagyományok a magyar oktatási rendszerben jelen vannak, magas minőségű az egyházi intézményekben az oktatás-nevelés, magasabb, mint az önkormányzati intézményekben. Tárgyalásban vannak egyházi vezetőkkel, hogy újabb intézményeket adjanak át az egyházaknak, hogy ők folytassák az intézményekben az oktatói munkát.
Mokrai Mihály szerint nem igaz, hogy az egyházi iskolákban magasabb a minőség, és nem tudják elfogadni ezt a folyamatot.
Több, írásban érkezett kérdés kapcsán is elhangzott, hogy ezekre írásban kapják meg a képviselők a választ.

Simon Gábornak a villamostender jelenlegi állásával kapcsolatos kérdésére Boros Attila, az MVK Zrt. igazgatója elmondta, jelenleg dolgoznak az újabb tender kiírásán, melynél minél több bírálati szempontot szeretnének beépíteni. Bíznak benne, hogy sikerül egy olyan tendert kiírni, amely mindenki számára megfelelő lesz.
A Holcim kapcsán kérdésre válaszolva Kriza Ákos elmondta: a város teljes súlyával vesz részt a tárgyalásokban és az a céljuk, hogy a munkahelyek megmaradjanak. A DAM-nak két „kérője” is van, a kérdés az, hogy a tulajdonos el akarja-e adni, a város próbál egyeztetni, hogy rábírja erre.

Simon Gábor arról is kérdezett, hogy miért nem frissül rendesen Miskolc város honlapja. Erre Kriza Ákos elmondta, korábban ötvenmillió forintba került a városnak a honlap üzemeltetése, miközben áttekinthetetlen. A jelenlegi üzemeltetővel szerződést bontottak és márciusban átalakul az oldal.
Az MSZP frakcióvezetőjének kérdése kapcsán Szélyes Domokos, a MIK Zrt. vezérigazgatója elmondta, kiemelten fontosnak tartják a főutca kérdését, hogy pezsgő élet legyen, ahová szívesen mennek a miskolciak és az idelátogatók is. Ennek szellemében új jövőképet szeretnének megalkotni. Ennek hangsúlyos eleme a bérlőkkel való együttműködés, a feltételek felülvizsgálata. Az első találkozón már túlvannak, mindkét fél vázolta az elképzeléseit, és folytatni fogják az egyeztetést. Legközelebb már konkrét ajánlatokkal találkoznak a bérlők és üzlettulajdonosok.

kozgyules_110103_4.jpg

Simon Gábor a Búza téri piac kapcsán is érdeklődött milyen lépések történtek. Kriza Ákos elmondta a város kisebbségi tulajdonos és a bérleti díjakra nem tud hatást gyakorolni. A piac még működik, de, ha a Miskolci Piac Zrt. nem tudja tovább üzemeltetni, akkor a város megteszi a szükséges lépéseket.

Bartha György arról kérdezett, hogy a DVTK labdarúgócsapata mikor kapja meg a támogatást. Ennek kapcsán elhangzott, komoly jogi útvesztőben kellett kiigazodni, kinek és hogyan kellene utalni. Szinay Attila elmondta, a DSM Nonprofit Kft.-vel vannak gondok, 45 millió forintot követelt egy hitelező és első fokon fel is számolták, mert semmilyen fedezet nem volt a követelésre. Meg kellett erősíteni, hogy egyáltalán talpon maradjon a klub, kifizették a 45 milliót, de újabb követelések vannak a műfüves pályák kivitelezői díjai kapcsán, melyeket nem fizetett ki az előző városvezetés.

Seresné Horváth Zsuzsanna a napvilágot látott pénzügyi jelentés kapcsán döbbenetesnek nevezte, hogy kommunikációs tanácsadásra, szakértői díjakra nem sajnálta a szocialista városvezetés a pénzt, miközben a választókörzetekben az intézmények rettenetes állapotban vannak. Koncentráltan kell a rendelkezésre álló munkaerőt kihasználni, mert nem lesz pénz a beruházásokra. A Városgazda Kft.-től azt kérte, dolgozzanak ki motivációs rendszert, mert a közfoglalkoztatottak trehány munkát végeznek. Perecsenyi Attila, a cég igazgatója elmondta, ezer közmunkás között nyilván akad olyan, aki nem megfelelően dolgozik. Motivációs rendszert ki fognak dolgozni, de ez egy speciális feladat.

Bazin Géza megköszönte a gyors munkát Perecesen a partfalszakadásnál. Nem kapták meg azonban a károk helyreállításához igényelt vis maior forrást, nem végezték el a szükséges munkát, ami problémát okozhat egy későbbi árvíz esetén.
Jakab Péter a gyermekváros kapcsán elmondta, olyan dokumentumok jutottak a birtokukba, amelyek szerint az adományok nem jutottak el a gyerekekhez, elakadtak a vezetőnél. Kérte a vizsgálatot, melyhez felajánlotta a dokumentumok átadását is. A kiliáni biomassza-égető kapcsán arról érdeklődött, tervez-e az önkormányzat bármilyen lépést ennek kapcsán?
Kriza Ákos válaszában elmondta, ilyen tulajdonviszonyok mellett – a város kisebbségi tulajdonban lenne – nem valósulhat meg az erőmű. Egyeztetni fognak, ha ennek ellenére is megmarad a lakossági tiltakozás, akkor nem épül meg az égető. A lakosság érdekei ellen semmit nem szeretnének megvalósítani.

Pakusza Zoltán annak kapcsán emelt szót, hogy Perecesen ki kellene pucolni az árkokat, nehogy gondot okozzon tavasszal a víz. Javaslatot tett arra, hogy a város használja ki azt a lehetőséget, hogy a szabálysértések esetén, ha nem fizetik ki a büntetést, akkor ingyen munkára is lehet kötelezni őket.
Kriza Ákos elmondta, felkészült a város a tavaszi olvadásra, cselekvési terv is van.
Pfliegler Péter alpolgármester elmondta, március elején a MIVÉD tagjai felkészítő munkán vesznek részt a város több pontján, illetve Felsőzsolcán és Alsózsolcán is, bár reméli, hogy ilyen jellegű beavatkozásra nem lesz majd szükség.

Sürgősséggel

Két sürgősségi indítvány szerepelt napirenden.
Az egyik a hiánypótlás a – második fordulós – KEOP-pályázathoz, melynek témája az ivóvízellátás biztonságának javítása korszerű víztisztító rendszer kiépítésével.
Mokrai Mihály szerint példaértékű az előterjesztés, ilyet kell a közgyűlés elé hozni, és ezt jó szívvel támogatja mindenki.

kozgyules_110103_2.jpg

A másik a Miskolc Holding Zrt. alapító okiratának módosítása. A holding vezetőjének kinevezése után vált nyilvánvalóvá, hogy jogkörei nem azonosak a korábbi vezetőjével. Az új javaslat: Szabó Tamás kinevezésére úgy, hogy a munkáltatói jogokat is gyakorolhassa.
Kiss János elmondta, az előterjesztés nagy része az új igazgató személyi adatait tartalmazza. Az igazgatóság a stratégiai döntéseket hozza meg, az igazgató pedig a napi irányítási funkciót látja el, az előterjesztés erre vonatkozik.

Pályázat, értékelés

A következő napirendi pontokhoz – Javaslat oktatási-nevelési intézmények intézményvezetői álláshelyeire történő pályázat kiírására, Javaslat az Avas és Környéke Óvodai Gazdasági Igazgatóság magasabb vezetői beosztására történő pályázat kiírására – nem volt hozzászólás. Zsiga Marcell alpolgármester megtartotta tájékoztatóját a Miskolc Városi Diáksport Szövetség 2010. évi szakmai munkájáról. Ennek kapcsán Bartha György elmondta: jó ötlet volt létrehozni a diáksportszövetséget és csak meg lehet nekik köszönni a munkát. 

A széndioxid-kibocsátásról – lényegében a távhőleválásról

Következő napirendi pontként a széndioxid kibocsátás-különbözet utáni díjfizetési kötelezettségről szóló önkormányzati rendelet alkotására vonatkozó javaslatot tárgyalták. Ennek lényege, hogy ha valaki (például egy társasházi lakóközösség) leválik a városi távfűtőrendszerről, akkor öt éven át külön díjat kell fizetnie – annak függvényében, hogy az új fűtési rendszer használatával mennyi széndioxidot bocsátanak ki a levegőbe.

Tompa Sándor az MSZP nevében elmondta, szakmailag támogatják az előterjesztést, üdvözlik a módosítást. Hozzátette, az előző Fidesz-frakció támogatta a leválást, és petíciókat gyűjtöttek hasonló előterjesztés kapcsán. Hozzátette: jó lett volna, ha az országgyűlési képviselők lobbiznak a miskolci erőmű ügyében, hogy nehogy emelkedjen a távhő ára. Az intézmények, közületek részére emelkedik a fűtési alapdíj egy közlemény szerint, kérdésként fogalmazta meg, hogy erről miért nem a közgyűlés döntött, és az intézményvezetőknek mivel fognak érvelni, hogy miért emelkedik számukra a távhődíj.
Kriza Ákos megjegyezte, nincs olyan nagyváros, amely ne emelte volna jelentősen a távhő árat, jogi lehetősége a cégnek, hogy emelje a közületeknek, de ez Miskolcon nem jelentős mértékű.

Soós Attila a Fidesz-frakció nevében kiemelte a város környezettudatos "viselkedését". Semmi akadálya, hogy valaki leváljon a távhőrendszerről, de ha kimutathatóan nő a károsanyag-kibocsátása a társasháznak, akkor környezetterhelési díjat kell fizetni. Az önkormányzat partner abban, hogy minél környezetkímélőbb módon fűtsenek a miskolciak, de a jelenlegi szmogos helyzetet nem hagyják tovább romlani.
Pakusza Zoltán a Jobbik nevében elmondta, támogatják a napirendi pontot, hosszú távon azonban a zöld energiákat támogatják.
Kriza Ákos megjegyezte, a város vezetésének is ez a célja.

Lakcímbejelentés - a vitában nem fogadták el az észrevételt

Az előterjesztés szerint a közgyűlés 2009 novemberi ülésén fogadta el a lakcímbejelentés helyi szabályairól szóló 38/2009 (XII. 2.) számú önkormányzati rendeletet. A rendeletet azért alkották meg, mert egyre gyakrabban fordult elő, hogy egyrészt külterületi, zártkerti ingatlanokon álló, többségében gazdasági épületekbe, építményekbe költöztek és jelentkeztek be állampolgárok, másrészt egyes ingatlanokba jóval többen költöztek be, mint amit a lakás mérete, befogadóképessége megengedne. Ehhez a jelenséghez társult, hogy az érintett területeken, lakóépületekben romlott a közbiztonság, elszaporodtak a tulajdon elleni, rendbontó és garázda cselekmények és ezzel párhuzamosan az ingatlanok értéke is jelentősen csökkent.

A „beköltözések” megállítása, visszaszorítása érdekében alkották meg a lakcímbejelentés helyi szabályait oly módon, hogy a vonatkozó központi szabályozást mintegy kiegészítve, a rendelet meghatározza a bejelentkezéshez szükséges minimális lakás, illetve lakrész fogalmát, valamint azokat a műszaki paramétereket, melyeknek meg kell felelnie a lakásként használt épületnek, építménynek. Abban az esetben, ha a lakás nem felel meg ezen előírásoknak, a bejelentkezést elutasítják.
A rendelet iránt nagy érdeklődés volt más települések részéről is, néhány ezt alapul véve szintén élt a helyi szabályozás eszközével, ami azt mutatja, hogy a fent részletezett probléma máshol sem ismeretlen, illetve más települések sem találtak jobb vagy hatékonyabb megoldást ennek kezelésére.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője B-TOR/110-78/2010. szám alatt azonban a rendelet kapcsán törvényességi észrevételt tett. Az indoklás szerint az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette, hogy az alapvető jog korlátozása törvényi szintű szabályozást igényel, azaz jelen esetben a szabad mozgás jogának korlátozását az önkormányzat helyi rendeletben nem szabályozhatja.

kozgyulnove2.jpg
Mint Kriza Ákos elmondta, a szabályozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, az elmúlt hetek ellenőrzése során sok elutasított lakcímbejelentéssel találkoztak. A törvényességi észrevétel elfogadása hozzájárul a jogbiztonság követelményének, az önkormányzat jogharmonizációs törekvéseinek megvalósításához, ugyanakkor nem szolgálja a közbiztonság, a közrend és a köznyugalom helyreállítására irányuló stratégiai célkitűzésünket. Két lehetőség van, elfogadni az észrevételt és hatályon kívül helyezni a szabályozást, vagy nem elfogadni és hatályban hagyni – a polgármester hozzátette, az utóbbit támogatja.

Az előterjesztés vitájában Jakab Péter jobbikos politikus arról beszélt, hogy egy újabb pofont kaptak a miskolciak a jelenlegi hatalomtól. A város vezetése még nem tett semmit a Fészekrakó-probléma megoldására. A mostani törvényességi aggály arra bizonyíték szerinte, hogy a Fidesz-kormány nem akarja megoldani a problémát. Tiltakozik Lukács Irén megyei kormányhivatal vezető az ellen, hogy van egy rendelet Miskolcon, amely akadályozza, hogy harmincan jelentkezzenek be egy lakásba. Ott viszont nem találnak alkotmányossági problémát, hogy egy idős nő nem tudja megközelíteni a kilencedik emeleti lakását, mert nincs áram, lift a lépcsőházban.
Kriza Ákos kérte, az országos politikát ne keverjék bele az önkormányzat munkájába, és még egyszer hangsúlyozta: nem támogatja az észrevétel elfogadását.

Kovács László azzal kezdte, hogy sok gondolatával szimpatizál a Jobbiknak, de kérte, Miskolc város képviselőjeként tartson mértéket Jakab Péter. Egyet ért azzal – és az a KDNP javaslata is –, hogy ne fogadja el a grémium az észrevételt. Annak kapcsán, hogy mit tettek a Fészekrakó-ügyben, elmondta, munkacsoport dolgozik a városházán, törvénymódosítás történt Nagy Kálmán javaslatára, elkezdődtek a razziák Miskolcon, egyeztetnek a rendőrséggel.

Kiss János szintén nem értette Jakab Péter politikai kirohanását, hiszen – mint mondta – egy állásponton vannak, a Fidesz-frakció sem támogatja, hogy elfogadják a véleménynyilvánítást. A hivatal munkája, hogy szakmai álláspontokat fogalmazzon meg, de a közgyűlés döntése, hogy azt elfogadja, vagy sem. A norma tekintetében pedig az Alkotmánybíróságé a végső szó.

Simon Gábor az MSZP-frakció nevében elmondta, egy társadalmi problémát próbáltak kezelni a szabályozással. Véleménye szerint célszerű lenne törvényi szinten kezelni a problémát, annál is inkább, mert napvilágot látott, hogy több település is átvenné a miskolci példát. Ezért javasolta, hogy kezdeményezzék a törvénymódosítást. Az MSZP frakció úgy is mint a rendelet megalkotója, azt támogatja, hogy tartsák fenn a rendeletet.

Támogatják az új rendőrkapitány kinevezését

rendorkap.jpg
A harmadik napirendi pontot – a Miskolci Rendőrkapitányság kapitányságvezetői kinevezésével kapcsolatos vélemény megalkotásáról szóló javaslatot – előre vették, ezt tárgyalta elsőként a közgyűlés.  

Vereczkei Csaba megyei rendőrfőkapitány mutatta be a leköszönő városi kapitány életútját.
Pásztor Albert elmondta, büszke arra, amit végezni tudott. Elérték, hogy elismerjék a munkájukat, a miskolci rendőr az országban fogalommá vált, itt szolgálatot teljesíteni igazi férfimunka. Megköszönte a segítséget, és hogy kiálltak mellette. Azt kívánta utódjának: minél több mindenben haladja meg őt, mert ez a lakosok, a rendőrség és Miskolc érdeke is.

Bogyay Ferenc felszólalását azzal kezdte, tisztában van vele, mekkora munka egy ilyen nagy város közrendjének fenntartása, főleg egy olyan kedvelt kapitány után, mint amilyen Pásztor Albert volt. Annak idején a szerencsi kapitányságot úgy kapta meg, hogy ütőképes csapatot kellett építenie. Ennek a feladatnak még nem ért a végére, de több sikeres munka van a hátuk mögött, mint például a taktaközi szocpolcsalás ügye, az uzsorabűncselekmények. A kevésbé súlyos, de az embereket irritáló ügyekben is sikerült új utakat kitaposniuk, így például garázdaság miatt indítanak eljárást, ha közfeladatot ellátó személyekkel kapcsolatban valaki trágár kifejezéseket használ.
Két héttel ezelőtt, az állomány előtti bemutatkozáson már kifejtette a számára fontos értékeket: törvényesség, együttműködés, tisztesség. Ígérte, tőle nem fogják azt hallani, hogy ilyenek a jogszabályok, nincs mit csinálni, de arról sem szabad lemondani, hogy javaslatokat tegyenek a jogalkotók felé. Meg is ragadta az alkalmat, hogy az országgyűlési képviselők figyelmét felhívja egy anomáliára: ha egy fatolvaj 20 ezer forint érték alatt lop fát, akkor szabálysértési eljárás indul, három napon belül bíróság elé állítják, viszont efölött nem tudják őrizetbe venni, pedig szükséges lenne. Határozottan és következetesen fogja vezetni a rendőrséget, kiáll minden kollégája mellett, aki jogszerűen intézkedik, ehhez a munkához kéri a támogatást.

kozgyules_110103_3.jpg

Szegedi Márton megköszönte Pásztor Albertnek, hogy kimondta azt, létezik cigánybűnözés. Megköszönte a munkáját, hogy Miskolcért cselekedett, és hogy kiállhattak mellette.
Mokrai Mihály az MSZP frakció nevében elmondta, Pásztor Albertet nem kell méltatni, ő a kapitányunk, aki magasra tette a mércét. Megköszönte a munkáját, és javaslatot tett a frakció nevében arra, hogy Pásztor Albert kapjon díszpolgári címet a városban. Az új kapitánynak sok sikert és jó munkát kívánt.
Kovács László szerint Pásztor Albert az a rendőr, aki szerepet vállalt abban, hogy a szocialista rendszernek olykor az elnyomókat szolgáló rendőrségét átvezette a polgárbarát rendőrség intézményébe. Személyes élményeit is mesélve méltatta a leköszönő kapitány munkáját, majd köszöntötte az újat.
Kiss János elmondta, nagyon kemény ügyekben kellett Pásztor Albertnek helytállnia. Álságosnak nevezte az MSZP felszólalását, hogy díszpolgári címet adományoznának a leköszönő kapitánynak, miközben a rendészeti miniszterük megpróbálta felállítani székéből. Kijelentette, megvan a bizalom az új kapitány felé.
Az előterjesztésről szavaztak is a képviselők a felszólalások végén, nem és tartózkodás nélkül támogatták az új kapitány kinevezését.
A napirend megtárgyalása után zárt ülés kezdődött.

Napirend előtt: holding, fészekrakók, fürdő 

Kiss János, a jogi ügyrendi bizottság elnöke elmondta, minden képviselő időre benyújtotta a vagyonbevallását, így gyakorolhatják képviselői jogaikat.
Sürgősségi napirendi pontokként került a grémium elé a Miskolci Csodamalom bábszínház magasabb vezetői álláshelyre pályázat kiírása (zárt ülésen), második fordulós pályázat hiánypótlás benyújtása Miskolc város ivóvízhálózatának megóvása érdekében, a Miskolc Holding Zrt. alapító okiratának módosítása, a Miskolc Piac Zrt. jegyzett, saját tőke helyreállítása, törvénytelen állapot megszüntetése (zárt ülésen)

kozgyul110203_megeml.jpg
A napirendi pontok elfogadása után Kriza Ákos polgármester a közelmúltban elhunyt  Tulipán Gábor bábszínház-igazgatóról és Heckenast Péter építészről emlékezett meg, emléküknek egy perces néma felállással adózott a közgyűlés.

A napirend előtti felszólalásokat Molnár Péter, a KDNP frakcióvezetője nyitotta meg. Véleménye szerint megdöbbentő híreket lehetett hallani arról, hogy a Miskolc Holding vezetése milyen felelőtlenül gazdálkodott az elmúlt nyolc évben. Akkor, amikor egy városvezetés pontos képet akar kapni a cégek gazdálkodásáról nem boszorkányüldözésről van szó. A nemzetközi sztenderdek szerint dolgozó könyvvizsgálók csak a valós helyzetet próbálják feltárni. Molnár Péter ismertette azokat az adatokat és számokat, amelyek Kriza Ákos polgármester keddi sajtótájékoztatóján is elhangzottak.
– Ez kifosztás, nem becsülték a közvagyont, és ennek következménye kell, hogy legyen. A miskolci szocialisták évekre előre eladósították a várost, a most felállt városvezetésnek nem a fejlesztéseken kell gondolkodnia, hanem azon, hogy miként kerüljék el a csődöt – mondta. Kijelentette: felelőtlen gazdálkodásba nem mennek bele, nem kezdenek olyan beruházásba, amely nem hoz munkahelyet, gazdasági fellendülést. Kérte a további vizsgálatokat, és azt, hogy az eredményt mindig tárják a nyilvánosság elé.

kozgyul110203.jpg
Bartha György,
az MSZP frakció nevében a január 8-i MiNap újság cikkeire hivatkozva beszélt arról, nem igaz, hogy nem teremtődött érték Miskolcon. Példaként említette a cikkek alapján a Kossuth utcai református templomot, a városi uszodát, a Jégcsarnokot. Majd beszélt a városi kórház fejlesztéseiről a polgármestertől kérdezve, hogy ezek látvány beruházások voltak-e, vagy értéket teremtettek.

Valcsev János
, a bolgár kisebbség képviseletében a decemberi közgyűléshez hasonlóan a Selyemréti Strandfürdő helyzetéről kérdezett.
Kriza Ákos válaszában elmondta, már hónapok óta elkezdődhetett volna a beruházás, de nem volt fedezet a kötelezettségvállalásra. A szerződéskötés már folyamatban van, a kivitelezővel elkezdték a tárgyalásokat, szeretnék, ha minél hamarabb élvezhetnék a miskolciak a strandfürdőjüket. Energetikai koncepció készül arra, hogy a strand melegvízforrásának fölös vizét felhasználják a környéken lévő panelházak fűtésére.

Varga Gergő szocialista képviselő a fészekrakó-ügy kapcsán szólalt fel. Örömét fejezte ki, hogy már vannak lépések, de félmegoldásoknak nevezte. Együttműködést kért, ajánlott egy komplex program kidolgozásához. Azonnali megoldást ígértek az ügyre, ezt hiányolta.
Kriza Ákos elmondta, több közgyűlésen felmerült már a téma, de egyetlen javaslatot sem kapott még, pedig várja. Már tettek lépéseket, de sok háttérmunkára van szükség, nem lehet négy hónap alatt megoldani évek problémáját.

Soós Attila, a Fidesz frakció tagja a holding-vizsgálat kapcsán elmondta, kérdés, hogyan tudott idáig jutni a helyzet, miként lehetett állam az államban a Miskolc Holding. Hatalmas mennyiségű pénz ment el tanácsadásra, melynek nincsenek dokumentumai, teljesítményigazolása. Olyan mértékű kötelezettségvállalást kezdeményeztek, amelynek lehetetlen megfelelni, továbbra is fenntartják, hogy vannak olyan látványberuházások, amelyeknek nincs haszna.

Bárány Péter a szlovák kisebbségi önkormányzat nevében elmondta, feladatként kapták az önkormányzattól, hogy Bükkszentlászlón a kulturális programokat szervezzék. Az ehhez kapott épület felújítása azonban 1998-óta nem történt meg, csak részlegesen. Próbáltak maguk kisebb munkákat elvégezni, de nagyobb munkákhoz, mint a tető felújítása nincs elég pénzük, ehhez kérte a polgármester támogatását. Azzal kapcsolatban is felszólalt, hogy a költségvetésüket a felére csökkentik, ami nehezíti a fennmaradásukat.
Kriza Ákos válaszában elmondta, nem szeretnék csökkenteni a támogatást, de jelenleg örül, ha a béreket és a megvalósult beruházások kivitelezőit ki tudják fizetni. Amikor a pénzügyi helyzetet rendbetették, azután lehet továbbgondolkodni. A 2011-es költségvetés a túlélésé lesz.

Kovács László kereszténydemokrata képviselő elmondta, szeretett volna arról beszélni, hogy milyen pozitív volt Miskolc bemutatkozása Brüsszelben, hogy Miskolcon mutatták be az Új Széchenyi Tervet, milyen jó, hogy városunkban kezdte országjáró körútját a köztársasági elnök, de a hét híreinek fényében inkább másról ejtene szót. Véleménye szerint nem maradhat következmények nélkül a könyvvizsgálói eredmény. Ez az eladósodás évekre megállíthatja a fejlesztéseket, beruházásokat, ilyen helyzetből kell talpra állítania a városvezetésnek Miskolcot.

Simon Gábor, az MSZP frakció vezetője azzal kezdte, elhangzott, hogy Brüsszelben milyen jól sikerült a bemutatkozás, hogy milyen szépen fejlődik a város, miközben arról is beszélnek, hogy szőnyegbombázták a várost. Négy hónap telt el a választások óta, számtalan ígéretet írtak le a választási újságokban, de ezek végrehajtásába bele sem kezdtek. Jól példázza ezt a közgyűlés is, amelyre valahogy összeszedtek néhány napirendet, de ezek nagy része törvényi kötelezettség, egyetlen előremutató, fejlesztést generáló előterjesztés sincs. Arra felhívták már korábban is a figyelmet, hogy az SZMSZ szerint a városvezetésnek beszámolási kötelezettsége van, de ezt továbbra sem teljesítik. Voltak ötletek, mint a Ganz-villamos gyártása, a villamosberuházás megváltoztatása, de ezekből láthatóan nem lesz semmi. Emlékeztetett rá, hogy már decemberben felhívta a figyelmet arra: olyan törvényjavaslat került a parlament elé, amely a miskolci erőműtől idén egy, jövőre kétmilliárd forintot vonna el a debreceni érdekében, de a miskolci képviselők is megszavazták a javaslatot, ami véleménye szerint kihatással lehet a távhőárakra. Az átvilágítás kapcsán arról beszélt, hogy rengeteg külső szakembert bíztak meg, akikről azt sem tudni kik, és mennyiért csinálják, szerinte a cél csak az volt, hogy minél nagyobb számokat tudjanak mondani. Hozzátette: ezek a számok nem igazak, mindent tételesen cáfolni fognak.
Kriza Ákos válaszában kijelentette: éppen a szocialisták vették ki az SZMSZ-ből a tisztségviselők beszámolási kötelezettségét. Továbbra is azon kell dolgozni, hogy ellapátolják, amit az előző városvezetés itt hagyott. A vizsgálati eredményt pedig megtekinthetik nyugodtan.

Szegedi Márton, a Jobbik frakcióvezetője azzal kezdte, egyelőre nem tudna higgadtan nyilatkozni a könyvvizsgálói jelentésről, és ha mégsem tudna elszámolni az előző vezetés a pénzekkel, akkor „szívesen látná őket önfenntartó börtönökben életük végéig követ fejteni”.
Az egy évvel ezelőtti ózdi esetet említette fel, ahol egy idős nőt vertek agyon, és ennek kapcsán kijelentette, egyre romlik a helyzet. Egy hét alatt három embert öltek meg a megyében, két esetben bebizonyosodott, hogy az elkövetők cigányok, az áldozatok magyarok voltak. Kérte a képviselőket, egy perces néma felállással adózzanak az áldozatok emlékének. Megemlített két diósgyőri esetet keddről: egy fiú kirablását és egy idős ember megverését, és kérte, „fogjuk meg egymás kezét, és ne hagyjuk, hogy ez folytatódjon”. Meghívót is átnyújtott a Jobbik délutáni laki demonstrációjára.

Kiss János, a Fidesz frakció vezetője arról beszélt, olyan helyzetben vették át a várost, hogy kimondhatjuk, a béka feneke alatt van. A megállapításokat független, a kamarában bejegyzett könyvvizsgálók tették anélkül, hogy bármilyen előzetes kérés született volna, hogy mi legyen az eredmény. Szerinte torzó beruházásokat hagyott nekik az előző városvezetés, hogy lekössék az energiáikat.
Kriza Ákos hozzátette, az elveszett közpénzek visszaszerzéséért mindent meg kell tenni, és meg is tesznek.


Az értékeléshez be kell jelentekeznie.

Hozzászólások

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be vagy regisztrálj.

Legyél te az első hozzászóló.

Miskolc TV mai műsora

2024-03-28 (Csütörtök)
Nincs műsorkiírás erre a napra... nézzen vissza később!