MiNap Online

Konferenciát tartottak siketek és nagyothallók részére

2010-11-05 16:35

Péntek reggel kezdődött a siketek és nagyothallók által használt jelnyelvi kommunikáció témakörében tartottak egész napos konferencia a Miskolci Egyetem Felnőttképzési Regionális Központjában. A rendezvény szervezője a campus Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke és az MTA Miskolci Területi Bizottsága volt.

A konferencia kommunikációs „akadálymentesítéséről” a Siketek és Nagyotthallók Országos Szövetsége (SINOSZ) gondoskodott, vagyis jelnyelvi tolmács fordította az elhangzó előadásokat. Dr. Dobróka Mihály, az egyetem tudományos és nemzetközi rektorhelyettese nyitotta meg a konferenciát, majd Csernyánszky Boglárka jelnyelven adott elő dalokat. Ezt követően a hallgatás és csen szerepéről tartottak előadást.



A jelnyelvi tananyagfejlesztés módszertani és nyelvészeti tanulságairól tartott prezentációjában Szabó Mária Helga kifejtette: „a magyar jelnyelvi rendszerben számos visszásság van jelenleg, nem rendelkezik teljeskörű nyelvtannal, finomításokra lenne szükség. Szükséges lenne egy tematikai táblázat kidolgozására is, az úgynevezett tulajdonságjelek aspektusaira részletesen kitérve. Sok a hasonlatos jelzés, például a ’beteg’ és a ’szomorú’ kifejezések igencsak hasonlatosak egymáshoz. A jelnyelvi tananyagok kidolgozása során nem könnyű minőségi adatot összerakni, ezen a téren speciális újításokra lenne szükség.”

Juhász Ferenc az oktatók szemszögéből mutatta be a jelnyelvészet nehézségeit, a jelnyelvi képzés megújítását szorgalmazta előadásában. „Az oktatás sok anomáliával rendelkezik, többek között  probléma, hogy sok szónak nincs jele, így félreértések adódnak, például a ’Hajó úszik a Dunán’ mondat elmutogatva igencsak vicces, a kézjelek terén időszerű lenne új elemek felvételére. Teendő, hogy a valódi magyar jelnyelv oktatása zökkenőmentesen megvalósuljon, ehhez szükséges a folyamatos monitoring és hospitálás.”

 

Vincze Tamás prezentációját a hangok sokféle jelnyelvi előadásával kezdte: az esőcseppek, a vonat zaja és egy motor robaja másképp kerül elmutogatásra. „A kellemes illatok és a rossz szagok is bemutathatók, ezt fontos az oktatásban is kellőképpen bemutatni. A jelnyelv az irodalomban is alkalmazható, a költészet is előadható, egy kis kreativitással” – mondta az előadó jelnyelvi tolmács segítségével.

Hazánk lakosságának 10 százaléka (közel egymillió ember!) küszködik valamilyen mértékû hallásproblémával. Ebbôl 6o ezer a siketek, s mintegy 3oo ezer a súlyos fokban nagyothallók száma. A „hallássérült" kifejezés gyûjtôfogalom: siketeket, nagyothallókat egyaránt magába foglal, függetlenül hallássérülésük fokától, súlyosságától, hallásállapotuk milyenségétôl. Különféle eltérések vannak a siketség és a nagyothallás között A siket ember az örök csend világában él, amely gyakran szomorúvá, magányossá teszi. A teljesen siketek semmiféle hangot nem hallhatnak, mégsem a csend jelenti számukra az igazán nagy nehézséget, megpróbáltatást, hanem környezetükkel, az egészséges emberekkel való kommunikáció.

Búzafalvi T.