MiNap Online

Mindenszentek történetéről

2010-10-30 17:05

- A szentek alatt eredetileg a vértanúkat értették - azokat, akik hitük miatt a Római Birodalomban üldöztetést szenvedtek. Ennek megfelelően a "Minden vértanú ünnepe" volt az első olyan jeles keresztény nap, amely emléket állított a halottaknak - tudtuk meg Szarvas Péter esperestől, a miskolci Szent Anna templom plébánosától.

Mindenszentek ünnepét III. Gergely pápa indította útjára a 8. században, azzal a céllal, hogy a vértanúk mellett a kereszténység elismerése után szentté avatottakról is megemlékezzenek. 732-ben a Szent Péter-bazilika egyik mellékkápolnáját "mindenszenteknek", vagyis az egyház szentjeinek ajánlotta. Nagyjából ettől az időponttól, tehát a 8. századtól említik november elsejét az ünnep dátumaként, állítólag IV. Gergely pápa helyezte erre az időpontra.

- III. Gergely pápa a "Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek" emléknapjává tette Mindenszentek ünnepét - tette hozzá Szarvas Péter. - Ezen a napon tehát nem csak azokról emlékezünk meg, akiket a katolikus egyház hivatalosan szentté nyilvánított, hanem mindenkiről, aki erkölcsös, igaz élete jutalmaképpen üdvözült, s földi zarándokútját követően a mennybe jutott. Mindannyian az ő példájukat szeretnénk követni, életük nagyban hasonlított a mindenszenteki gyertyára. Elégtek, miközben szeretetet, melegséget, világosságot árasztottak!

A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű: az ünnepet először - mai formájában - Szent Odilo cluny-i bencés főapát rendelte el 998-ban szerzetesei számára. Hamarosan a bencés renden kívül is elterjedt, a XIV. század elejétől pedig Róma is átvette. - Lelki vigaszt is jelent a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit elköltözött szeretteikért: imával, vezekléssel, szentmisével - mondta el a Szent Anna templom plébánosa. - Gyertyákat, mécseseket gyújtunk az elhunytak emlékére, a halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak.

Mindenszentekkel ellentétben ez az ünnep nem csupán a katolikusoké, a reformáció több vallása is elfogadja. Az idők folyamán egyházi ünnepből fokozatosan egyfajta népi megemlékezéssé is vált, tájanként változó szokásokkal, hiedelmekkel. Az egyik néphit szerint azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak "lakhelyükön". A gyertyák világossága ugyanakkor azt a célt szolgálja, hogy a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket.