MiNap Online

Ülést tartott a miskolci közgyűlés

2010-09-09 09:01

A 2006-2010-es választási ciklus utolsó ülését tartotta csütörtökön Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése. Az előzetes tervezet szerint 26 napirendi pontot tárgyalt a grémium, s most is több sürgősségi indítványt napirendre tűzött a testület. Az ülés elején esküt tett a közgyűlés új tagja, s Káli Sándor polgármester értékelte az elmúlt időszak fejlesztéseit.

Kobold Tamás (FME) képviselő 2010. július 1-ei hatállyal lemondott közgyűlési mandátumáról. A megüresedő képviselői helyet a Függetlenek Miskolci Egyesülete (FME) - Miskolci Orvos Társaság közös jelölő szervezet kompenzációs listájának következő helyén szereplő Hircsu Ákos Dezső tölti be, aki az ülés elején letette a képviselői esküt. Káli Sándor a képviselő-testület nevében köszönetet mondott Kobold Tamásnak a polgármesterként, képviselőként Miskolc érdekében végzett tevékenységéért.


Káli Sándor azt is bejelentette, hogy Balogh Zoltán (KDNP) képviselő szeptember 4-i hatállyal kilépett a frakciójából, s a ciklus utolsó ülésén függetlenként vesz részt.

Dr. Szinay Attila (Fidesz) frakcióvezető ügyrendi javaslatában, a DVTK ügyét érintő előterjesztés kapcsán elmondta: nem „elegáns”, hogy sürgősségi előterjesztések keretében, gyakorlatilag „látatlanban” tűznek fontos témákat az ülés napirendjére. A DVTK ügye is hetek óta foglalkoztatja a sajtót és a közvéleményt, mégsem kapták meg előre az anyagot. A politikus ügyrendi javaslatában indítványozta, hogy kétfordulós legyen a Miskolci Piac Fejlesztő és Üzemeltető Zrt. kizárólagos tulajdona megszerzésének előkészítésére irányuló napirend tárgyalása, a következõ közgyűlésnek is legyen lehetősége tárgyalni a nagy horderejű ügyről. Dr. Szinay Attila elmondta: egyetértnek azzal, hogy megnyugtató megoldást kell találni az ügyre, fontos, hogy a kereskedők ne lehetetlenüljenek el, és a vásárlóknak is megmaradjon a piac. Ennek a költsége azonban a következő büdzsét „nyomja”, ezért fontos lenne, hogy a következõ közgyűlés is foglalkozzon a témával – tette hozzá a képviselő.
Káli Sándor megjegyezte, már rengetegen vizsgálták a piac ügyét, a versenyeztetésre több cég jelentkezett, ezt nem szabad elfelejteni. Az ügyrendi javaslatot 13 igen, 19 nem, 5 tartózkodás mellett nem szavazta meg a grémium.
Dr. Simon Gábor (MSZP) frakcióvezető hozzászólásában elmondta: a napirenden szereplő előterjesztés is éppen arról szól, hogy kétfordulós legyen a tárgyalás - most egy előkészítő munka kezdődik. A végleges döntést az új közgyűlés hozza majd meg. Dr. Szinay Attila válaszában kijelentette: javaslatának az volt az indoka, hogy a következő közgyűlésnek hagyják meg a lehetőséget.



Káli Sándor polgármester napirend előtt szólt az elmúlt időszak fejlesztéseiről - mint mondta, a beruházások nagyságrendjére tekintettel, a választási ciklus utolsó ülésén kötelességének érzi erről tájékoztatni a lakosságot. Káli Sándor egyebek között megemlítette az iskolákat, középiskolákat érintő fejlesztéseket, bővítéseket, a város közlekedési rendszerének átalakítását, melynek keretében megvalósul a Zöld Nyíl projekt, minden idők talán legjelentősebb miskolci beruházása - a sportfejlesztéseket, a Kemény Dénes Sportuszoda létrehozását, a diósgyőri stadion korszerűsítését, a műfüves pályák kialakítását, az ipari területek folyamatos fejlesztését, a csaknem 15 ezer felújított panellakást. Mint a miskolci polgármester fogalmazott: 2002-ben, amikor átvették a város irányítását, „sokan legyintettek” Miskolc nevének hallatán. Mára viszont egy szemlélet-változásnak lehetünk tanúi, változott a város megítélése, s a miskolciak - ha bosszankodnak - ezt főként a fejlesztések munkálatai által okozott átmeneti kényelmetlenségek miatt teszik. Káli Sándor utalt a Financial Times üzleti magazinjának ajánlására - melyben nagyon kedvező befektetői környezetként ajánláják Miskolcot - s elmondta: akik igazán elfogulatlanul szemlélik, látják a kedvező változásokat, fejlődéseket Miskolcon. S mindezt annak figyelembevételével kell nézni, hogy nemrégiben az elmúlt évtizedek legnagyobb pénzügyi-gazdasági válsága söpört végig Európán és a világon.
A polgármester jelentős eredményként említette a város természeti kincseinek megőrzését, az Integrált Városfejlesztési Stratégia elindítását, az alternatív energiaforrások fokozatos bevonását a város energiaellátásába. Káli Sándor elmondta: azzal is tisztában vannak, hogy nagyon sokan élnek nehéz körülmények között, és sokan elégedetlenek a közbiztonság helyzetével is. Mint a polgármester fogalmazott: nagyon fontos, stratégiai célnak tekintik a munkahelyteremtést, a közbiztonság helyzetének javítását, az ennek érdekében tett, folyamatos erőfeszítéseket nyomon követheti a lakosság. Káli Sándor kiemelte: a nehéz helyzetekben a miskolciak mindig számíthattak a városvezetésre, soha „nem engedték el” az emberek kezét. Így volt ez a természeti csapások esetében, s így volt akkor is, amikor esetleg a saját kormányukkal kellett „szembemenni” a város érdekében: például a fűtőmű megszerzésekor, vagy a Pásztor Albert városi rendőrkapitány melletti, egységes kiálláskor. Mint mondta, akkori álláspontjukat azóta az élet igazolta: ma már ország- sőt, Európa-szerte nyíltan beszélnek az úgynevezett „romakérdésről”.
A polgármester befejezésül megköszönte a közgyűlés munkáját, azt, hogy a nehéz helyzetekben mindig össze tudtak fogni. Mint fogalmazott, ez nem megy másképpen, s a jövőre vonatkozóan is azt kérte - Soltész Nagy Kálmánt idézve - hogy az ülésterembe lépve mindenki hagyja kívül politikai meggyőződését, esetleges egyéni érdekeit, s kizárólag a város érdekeit tartsa szem előtt.
 


Napirend előtt

A napirend előtti felszólalásokat Molnár Péter, a KDNP frakcióvezetője nyitotta meg, aki azzal kezdte: helyénvaló az elmúlt nyolc évre visszatekinteni, véleménye szerint erre a korszakra úgy néznek majd vissza, mint a törökdúlás időszakára. Tavasszal már egyértelmű ítéletet mondtak a választópolgárok, ami véleménye szerint nem véletlen.
Nem akarják az emberek újra a szocialistákra bízni a várost. A város vezetése kiszolgálta a Gyurcsány-kormányt, megszavaztak minden megszorítást. 2002-ben nyolcezer új munkahelyet ígért Káli Sándor, de két ciklus alatt sem sikerült ezt betartani, magas a munkanélküliség, egyetlen nagy befektetés sem érkezett. Kérdésként tette fel, hogy a nagy beruházók miért más városokba mentek? Látványberuházások történtek, nem lett Miskolc Európa Kulturális Fővárosa, a panelprogram kapcsán az emberek problémákról beszélnek, a lakosság folyamatosan csökken a városban - tette hozzá. Megemlítette a közbiztonság romlását, ami már nem csak a külvárosi részekre vonatkozik. A Városőrség nem oldotta meg a problémákat, szerinte ez nem csoda, hiszen rendőrökre lenne szükség. A szocialisták alkották meg a Fészekrakó programot, és meg kellett volna akadályozni a beilleszkedni nem tudó emberek beköltözését a városba.
Említést tett a selyemréti és a tapolcai strand állapotáról, arról, hogy a város adóssága már eléri az ötvenmilliárdot az önkormányzati cégek hitelével együtt. Az idén százéves DVTK-t kampánycélra használták, de kiesett az első osztályból, a tömegközlekedést szétverték, a vonaljegyek és bérletek ára olyan drága lett, hogy sokan már nem tudják vagy nem akarják kifizetni ezt, így csökkent drasztikusan az MVK Zrt.
járatain szállított utasok száma. Az oktatásban is hatalmas károkat okoztak, 2002-ben egy intézményintegrációval kezdték munkájukat, valamint több óvodát, általános iskolát és középiskolát bezártak. Ezt követően további összevonások, integrációk is történtek, melyek hatalmas károkat okoztak az oktatásügynek. Molnár Péter hozzátette: A TISZK-eket ugyan létrehozták, ám ezt is csak arra használta a városvezetés, hogy az ebbe érkező több milliárd forintot szocialistákhoz közeli cégeknek játsszák ki, miközben a pedagógusok majdhogynem éhbérért dolgoznak.

Káli Sándor reagálásában megjegyezte: már érti azt is, hogy miért nem állnak ki vitázni, hiszen a Fidesz – KDNP nem vitázik, hanem kinyilatkoztatnak. Ezek alapján pedig attól fél, hogy olyan súlyos döntésekre készülnek a jövőben, melyektől mindenkinek van félnivalója.

Dr. Szinay Attila a Fidesz-frakció nevében felszólalva azzal kezdte: szerinte vitában nem túl erős a jelenlegi városvezetés sem, hiszen az elmúlt években minden fajsúlyos kérdésben zárt ülésen határoztak, vita nélkül. Négy év alatt sokat változik egy város, mint ahogy egy ember is. A polgármester szavaira reflektálva elmondta, sok fejlesztésnek örül a frakciójuk is. Ennek ellenére, ha felteszik azokat a kérdéseket, hogy erősödött-e a város gazdasági helyzete, valamint jobb-e itt élni, szebb lett-e a város, és a lakók nem-et válaszolnak, akkor nem mondhatják ki, hogy az előző városvezetés jól irányította Miskolcot. Örömét fejezte ki aziránt, hogy a vezetés időnként szembe ment a kormánnyal, ám szerinte nem elégszer, és nem elég fajsúlyos témában, valamint nem hallatták elégszer a hangjukat az Országgyűlésben, amikor még megtehették volna. Nem szóltak akkor a parlamentben, amikor 2008-ban 42%-kal nőtt a tömegközlekedés díja, köszönhetően annak, hogy megvonták a támogatást a közlekedéstől, és ekkor megtizedelték a város buszjáratait emiatt, de az egészségügyi helyzet romlásáért, a városi és megyei kórházak szakmaiatlan átszervezése miatt sem szólaltak fel. A közbiztonságot tekintve sincs mire büszkének lenni, hiszen a városi rendőrség gyenge, és városőrséget hívtak életre, máig sem értik, miért nem inkább a városi és megyei rendőrkapitányságot erősítették. Emlékeztetett arra, hogy Káli Sándor négy évvel ezelőtt a kampányban almazselé gyárat ígért, akik a választások után továbbálltak. A Financial Times elemzésére sincs miért büszkének lenni, hiszen elsőre hiába tűnik nagy eredménynek, az űrlapot, ami alapján minősítették a várost, a Miskolc Holding töltötte ki. Az összefogásra, az egységre reagálva annyit mondott el: valóban fontos dolog összefogni, ám ebben sem értek el eredményeket, hiszen a Miskolc Holdingban mindössze egy ellenzéki felügyelőbizottsági tag van, a fontos döntésekről csak kiszivárognak információk az ellenzékhez.
Fontos, hogy nem a napi csatározásokra kell koncentrálni, kérdés, hogy a problémákat helyben meg tudjuk-e oldani, vagy kormányzati segítséget kell kérni. Véleménye szerint nem sikerült erős lobbitevékenységet kifejteni az elmúlt években, és kérdés, hogy a Fidesz-kormány mellett sikerül-e lobbizni, még ha a szándék meg is van erre. A fideszes városok is komoly versenytársai lesznek egymásnak, a „körön kívülieknek” pedig elég kicsi az esélye elérni valamit. A választások után derül ki, milyen örökséget hagynak hátra a nyolc év után, akkor lehet majd véglegesen leltárt vonni a frakcióvezető szerint. Hozzátette: szerintük megoldható és kezelhető a probléma, de csak kormányzati segítséggel.



Káli Sándor megjegyezte: dr. Szinay Attila felszólalásában gyakorlatilag azt mondta, hogy, ha valakinek ellentétes pártállása van, ne is számítson segítségre, ez az előző kormányra nem volt jellemző. Emlékeztett rá, hogy a Mercedes-beruházást például a fideszes vezetésű Kecskemét nyerte el a szocialista kormány alatt. A nemzet kormánya számára Miskolc egy város, egy az ország nagyvárosai közül, akit a nemzet képviselőjének ugyanúgy támogatni kell, hiszen ott is magyarok vannak. Ha nem tudnak így gondolkodni, kérdés, tudnak-e nemzetben gondolkodni? – fogalmazta meg a kérdést a polgármester.

Kovács Józsefné, az 1-es választókörzet szabaddemokrata képviselője felszólalásában elmondta, sok feladatot sikerült elvégezni a négy év alatt a körzetében a pénzügyi források tekintetében. Közterületek, utak, járdák, játszóterek újultak meg, a közhasznúmunka-programban sok ember kapott munkát. A lehetőségeihez mérten segített, ahol tudott, bár vannak olyan problémák, amelyeket nem sikerült megoldania, nagy harcot folytatott a prostitúció ellen. Köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették a munkáját a négy év alatt, majd hozzátette, ha megvalósulnak a most folyamatban lévő beruházások is, a közgyűlésnek nincs szégyellnivalója. Véleménye szerint csak az nem látja a fejlődést a városban, aki nem is akarja látni. Végezetül pedig köszönetet mondott a választópolgároknak, hogy négy évig a bizalmukból dolgozhatott.

Hircsu Ákos azzal kezdte mondandóját: büszke arra, hogy még, ha rövid időre is, de képviselő lehet. Sajnálja, hogy négy éve a bíróság elvette tőle a lehetőséget, hogy Miskolcért dolgozzon, mert talán tehetett volna valamit a negatív folyamatok ellen. (A 2006-os önkormányzati választások után először úgy tűnt, hogy az FME-Miskolci Orvostársaság színeiben két képviselő kerül be a közgyűlésbe, de fellebbezések és szavazat újraszámlálás után csak egy helyet kaptak, a kompenzációs listáról pedig egy Fidesz–KDNP-s képviselő lett tagja a testületnek.) A képviselő szerint ahelyett, hogy a közgyűlés tagjai együtt dolgoznának a városért, csak bomlasztják az egységet. Szóvá tette azt is, hogy a négy miskolci polgármesterjelölt közül kettő nem vállalja a nyilvános vitát, ezért az elmarad, véleménye szerint ez azt jelenti, hogy ezek a jelöltek nem alkalmasak a posztra, amire pályáznak. Miután rákérdezett Káli Sándornál, hogy ő vállalná-e a vitát, és a polgármester igennel válaszolt, Hircsu Ákos megjegyezte: sejtette, hogy a Fidesz–KDNP jelöltje az egyik. De véleménye szerint a városi ellenzék ennél nagyobb hibákat is elkövetett, példaként említette azt, hogy évek óta nem ünnepelnek közösen a várossal. A városvezetés kapcsán megjegyezte, látványberuházásokat hajtottak végre, csapnivaló módon és túl sok hitelt vállalva. Hozzátette: a Fidesz képviselői nem lobbizhatnak hatékonyan, hiszen a párt vezetése a helyi Fideszt is leváltja, ha valami nem tetszik neki.

A Fidesz részéről ezt követően szerettek volna még felszólalni, de a közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzata szerint, mivel a frakcióidőt már kihasználták, így erre nem volt lehetőség. Dr. Szinay Attila ezért ügyrendi javaslattal élt, melynek magyarázatában megjegyezte: a polgármester kiforgatta a szavait, amikor a nemzeti egységről beszélt. A javaslata pedig az volt, hogy a közgyűlés térjen el az SZMSZ-től, és engedje vitázni a képviselőket. Káli Sándor azonban jelezte, hogy a javaslat a jogszabályok szerint kezelhetetlen, és szavazni sem tudnak róla.

Balogh Zoltán korábbi KDNP-s, most már független képviselő elmondta, büszkeséggel tölti el, hogy négy éve, ha egy rövid időre is, de vezette a várost. (Az alakuló közgyűlést a grémium korelnöke vezeti, amíg a polgármester fel nem esküszik). Megfogadta, amikor képviselő lett, hogy a megfelelő tiszteletet megadja mindenkinek, és megköszönte, hogy ezt mindenkitől vissza is kapta.

Horváth József, a cigány kisebbségi önkormányzat vezetője megköszönte az együttműködést és a közös munkát a képviselő-testületnek és a többi kisebbségi önkormányzatnak is. Majd aktuálpolitikai ügyet érintve felhívta a figyelmet a Jobbik bejelentésére, mely szerint a „cigánybűnözőket” táborokba zárnák. Elmondta, két hónapja járt Auschwitzban, ahol nagyon elborzadt a látványtól. Kérte, hogy az új közgyűlés ha feláll majd, abban párthovatartozás nélkül álljon ki mindenki az egyetemes emberi jogokért, és összefogással tiltakozzanak a kirekesztés ellen. Egy nemzeti trikolorral támasztotta alá mondandóját: „mi is magyarok vagyunk”.
Káli Sándor reakciójában elmondta, a város vezetése minden fasisztoid megoldást ellenez, de az együttélésből fakadó problémák megoldásra várnak. Véleménye szerint jelenleg a kisebbségi kérdés az egyik legfontosabb megoldásra váró probléma a városban, amit a városvezetésnek orvosolnia kell. 



NAPIRENDI PONTOK

A napirendi pontok között elsőként javaslatot tárgyalt a testület az önkormányzat 2010. évi költségvetési előirányzatainak I. félévi módosításáról, korrekciójáról, s tájékoztató hangzott el az önkormányzat első féléves gazdálkodásáról, a beszámolók tartalma ezúttal is vitát váltott ki a közgyűlési frakciók között.

Árvízi kárenyhítés

A tavaszi nagy esőzések miatt bekövetkezett árvíz és belvíz Miskolcon is több, magántulajdonban álló ingatlanban okozott kisebb-nagyobb károkat. A kárenyhítésre kapott központi támogatás felhasználásával kapcsolatos rendelet megalkotásáról is tárgyalt második napirendi pontban a miskolci közgyűlés. A május–június hónapokban kihirdetett veszélyhelyzetek időszakában felmerült védekezési költségekről szóló kormányhatározat alapján a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés elnöke intézkedett a károk felméréséről és pontosításáról. A megyei önkormányzat javaslata és a kormány határozata szerint a miskolci önkormányzat egy helyreállíthatatlanná vált lakóingatlan károsultjának kárenyhítésére igényelhet összesen 9 millió forintos támogatást. Az országos katasztrófavédelmi főigazgató levelében tájékoztatta az érintett önkormányzatokat a szükséges intézkedésekről. Ennek értelmében azon önkormányzatoknak, amelyek érintettek, helyi rendeletet kell alkotniuk a kapott központi támogatás felhasználásáról, s támogatási megállapodást kell kötniük az érintett ingatlan tulajdonosával. Az előterjesztés szerint a miskolci közgyűlés csak szeptemberi ülésén tudja megalkotni a szükséges rendeletet, a támogatás felhasználásával azonban nem lehetett eddig várni, a károsult ugyanis ebben az esetben olyan késedelmet szenvedne a helyreállításokkal, hogy ezáltal veszélybe kerülne a támogatás határidőre történő elszámolása, s ezzel a támogatási összeg tényleges felhasználása is. Így soron kívül kellett intézkedni a támogatási szerződés megkötéséről, hogy idejében elkezdődhessenek a helyreállítási munkák. A közgyűlésnek mindezekre tekintettel visszamenőleges hatállyal kell megalkotnia a helyi rendeletet, amely szükséges a támogatási szerződéshez. A rendelet címzettjére nézve kedvező, vagy kedvezőbb elbírálást jelentő jogi szabályozásnak nincs akadálya visszamenőlegesen sem, így ez a megoldás lehetővé teszi a támogatás károsult általi felhasználását és határidőben történő elszámolását.
Káli Sándor polgármester sajnálatosnak nevezte, hogy csak egy ingatlan került be a támogatási körbe - mint mondta, ez a döntés nem a helyi önkormányzattól függ, végre kell hajtaniuk a kormányhatározatot. Dr. Simon Gábor (MSZP) képviselő a jogi bizottság elnökeként jogilag is nonszensznek nevezte az ezzel kapcsolatos szabályozást. Bartha György (MSZP) képviselő elmondta, hogy a rendelkezésre álló, rövid idő alatt 174 kárbejelentést kaptak, s a károsultak közül 173-nak semmiféle tájékoztatást nem adtak az illetékes kormányzati szervek, miért nem kapnak támogatást. A képviselő bírálta a kárenyhítések késedelmes, s eddig csak részbeni kifizetését is. Bazin Géza (MSZP) képviselő a tavasszal megválasztott miskolci országgyűlési képviselők közbenjárását kérte az árvízi kárenyhítések ügyében.

Emelkedik a szabálysértési bírság

A miskolci önkormányzat számos rendelete tartalmaz szabálysértési rendelkezést, melyek alapján a rendelet előírásainak megsértőivel szemben pénzbírság, a tetten ért elkövetőkkel szemben pedig helyszíni bírság szabható ki. Az önkormányzati rendeletben megállapítható pénzbírság legmagasabb összege 2010. augusztus 19-ei hatállyal harmincezerről ötvenezer forintra emelkedett, ezért szükségessé vált a szabálysértési rendelkezést tartalmazó helyi rendeletek módosítása is - erről tárgyalt a testület a harmadik napirendi pontban. A szabálysértési törvény meghatározza az önkormányzati rendeletben megállapítható pénzbírság legmagasabb összegét, amely a módosítás előtt harmincezer forint volt. A közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvény ezt úgy módosítja, hogy 2010. augusztus 19-ei hatállyal felemeli az önkormányzati rendeletben megállapítható pénzbírság legmagasabb összegét, amely így nagyobb visszatartó erővel bírhat a helyi rendeletek által jogellenessé minősített cselekmények elkövetőivel szembenA módosítás szerint „önkormányzati rendelet ötvenezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét.” Ennek megfelelően módosítani kell azon helyi rendeleteket is, melyek tartalmazzák a kiszabható pénzbírság legmagasabb összegét. A módosítások egyebek mellett érintik a város címeréről és zászlójáról, nevének használatáról szóló, közterületek rendjéről és az allergén növényekkel kapcsolatos helyi szabályokról szóló, a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló, valamint a közösségi együttélés szabályairól, a lakóépületek házirendjéről és az állattartás helyi szabályairól szóló helyi rendeleteket is. Dr. Simon Gábor és Szebeni Péter MSZP-s képviselők a rendelet szigorú betartatására, érvényesítésére kérték az illetékes hatóságokat: mint mondták: "Miskolcon rendnek kell lennie", és minden szabály annyit ér, amennyire be tudják tartatni. Szebeni Péter különösen a frekventált városi közterületek rendjének betartatását, az közterületi italozás visszaszorítását szorgalmazta. Hircsu Ákos (FME) képviselő az eddigi hatékony fellépést hiányolta a közterületi szabálysértések - péládul az illegális szemétlerakás - ellen. A képviselő térfigyelő kamerák kihelyezését javasolta az illegális szemétlerakóhelyekhez. Hircsu Ákos az utcára kivezetett szennyvizekkel kapcsolatban kérte, hogy az érintett lakókat kötelezzék a rendeletek betartatására, akár folyamatos és következetes szankcionálással, majd a közterület-felügyelők számának növelését, s a hatékonyabb parlagfűirtást szorgalmazta. 



Bursa Hungarica
Ezt követően a hátrányos szociális helyzetű felsőoktatási hallgatók, illetőleg felsőoktatási tanulmányokat kezdő fiatalok támogatására létrehozott Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2011. évi fordulójához való csatlakozásról szóló előterjesztést tárgyalták a városatyák. Mint elhangzott, az önkormányzat az esélyegyenlőség biztosítása érdekében támogatja a tehetséges, tanulni szándékozó – de nehéz anyagi körülmények között élő – fiatalokat, ezért eddig minden évben csatlakozott.a 2000/2001. évtől beindított ösztöndíjpályázathoz.

Gyermekorvosi körzetek összevonása
Az ötödik napirendi pontban arról volt szó, hogy az önkormányzat 2010. szeptember 30. napjával megszünteti a 13. számú házi gyermekorvosi körzetet, és a körzet ellátási területét a 11. számú és 12. számú házi gyermekorvosi körzet ellátási területéhez rendeli. A 11-es körzethez csatolnák a Vörösmarty Mihály utca 1-33., 2-64. közötti részét, a 12-eshez pedig a Bem József utca páros oldalát végig, a teljes Bihari János utcát, a Dankó Pista utca páros oldalát a 14. számtól végig, a Kinizsi Pál utcát a 18-36., 19-31. számok között, a Király utca 5. számot, illetve a 28. számtól a páros oldalt végig, a Soltész Nagy Kálmán utcát 29-49. számok között, illetve a 58-78. számok között,illetve a Zrínyi Ilona utcát az 1-49. számok között. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a 11. számú és 12. számú háziorvosi körzeteket érintő körzethatár módosítással összefüggésben a háziorvosokkal megkötött megállapodások módosítására, aláírására, illetve a változás következtében szükséges intézkedések megtételére. A javaslat beterjesztésére az előterjesztés indoklása szerint azért volt szükség, mert dr. Simkó Borbála, a Dr. Simkó és Társa Kft. vezetője a 13. számú házi gyermekorvosi körzet orvosa, azzal a megkereséssel fordult az önkormányzathoz, hogy nyugdíjba vonulása miatt házi gyermekorvosi tevékenységét 2010. szeptember 30. napjától meg kívánja szüntetni. Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény alapján fennálló működtetési jogát (praxisjog) nem tudta a doktornő elidegeníteni, ezért kérte, hogy a körzet betegeinek az ellátásáról az önkormányzat gondoskodjon. A következő napirendi pont is hasonló témáról szólt: október 1-jétől átadnák a 15. számú házi gyermekorvosi körzet működtetési jogát, s ezzel összevonnák a 16. sz. és 15. sz. házi gyermekorvosi körzeteket. Ez a módosítás szintén a jelenlegi gyermekorvos kérésére történne: dr. Madar Ildikó, a 16. számú házi gyermekorvosi körzet orvosa fordult az önkormányzathoz azzal a kéréssel, hogy a közgyűlés járuljon hozzá a 15. sz. házi gyermekorvosi körzet működtetési jogának megvásárlásához - tekintettel arra, hogy mindkét körzet alacsony lakosságszámmal rendelkezik.

Tárgyalt a közgyűlés az önkormányzat szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálatáról is. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény értelmében a miskolci önkormányzat 2004-ben készítette el szociális szolgáltatástervezési koncepcióját. Ennek célja egy olyan dokumentum készítése volt, mely átfogó képet nyújt a város ellátási kötelezettségének helyzetéről, a szociális szükségletekről és a rendelkezésre álló lehetőségekről, a szolgáltatások fejlesztésének irányairól és a feladatokról az önkormányzat szabályozási hatáskörében, az ellátási kötelezettség szintjén és az intézményi szinteken. A felülvizsgálatok során fel kell tárni és megszüntetni azokat a hiányokat, melyeket a szociális szolgáltató rendszer jelenleg nem képes kezelni. Egy olyan szolgáltató rendszer létrehozása a cél, amely összehangoltan, koordináltan működik, lefedi a szociális szükségleteket, minőségi és differenciált szolgáltatást nyújt, melynek középpontjában az egyén áll. Mint elhangzott, a szociális gondoskodás feladata, hogy a társadalmilag tipikus, de egyénileg jelentkező élethelyzeteket feltárja, s azokra – a jog által kínált lehetőségek keretei között – reagáljon. A szociális szolgáltatások hatékonysága ugyanakkor az állam, az önkormányzat, a szolgáltatást nyújtók, a helyi közösségek és az egyén együttműködésén alapul. A szolgáltatástervezési koncepció jelen felülvizsgálatának az a célja, hogy nyomon kövesse a 2009-2010 közötti időszakban a szociális ellátórendszerben bekövetkezett változásokat.
 
Bérletidíj-kedvezmények
Ezt követően a Főutca Pláza Projekten kívüli területen lévő helyiségekre vonatkozó bérleti szerződéseket érintő módosítás került napirendre. A 2010. június 24-én tartott közgyűlésen döntés született arról, hogy az I-II. övezetben azon bérlők számára, akik bérleti díj hátralékkal nem rendelkeznek, 2010. július 1-től a főutca Ady híd – Városház tér közötti szakaszán a villamos projekt kivitelezésének befejezéséig, a villamosforgalom újraindulásáig – előreláthatólag 2010. szeptember 30-ig – 40 százalékos kedvezményt biztosít a mindenkori szerződés szerinti bérleti díjból a villamosprojekt kivitelezési munkálatai által okozott esetleges hátrányok kompenzálására. A közgyűlés utasította a MIK Zrt.-t arra is, hogy vizsgálja meg a Bajcsy-Zs. – Soltész Nagy Kálmán utcai helyiségek bérleti szerződését, és a szeptemberi közgyűlésre készüljön előterjesztés a kedvezmény esetleges területi kiterjesztésére vonatkozóan. Szeptember 24-én a városi közgyűlés foglalkozott a kereskedők akkor felvetett gondjaival, ennek alapján mind az FPP (Főutca Pláza Projekt) területén, mind azon kívül döntés született a bérleti feltételek könnyítéséről. Sajnálatos módon a közelmúlt gazdasági folyamatai, az elhúzódó pénzügyi válság, végül az induló villamosprojekttel járó nehézségek jelentősen megnehezítették a bérlők helyzetét. Több, korábban jól fizető bérlő kereste meg a MIK Zrt.-t és jelezte, hogy az elmúlt időszakban forgalmuk tovább csökkent, és nem tudják a bérleti díjat kitermelni. A kivitelezési munkálatok mintegy 3 hónapos időtartama mint átmeneti időszak alatt a gyalogos forgalom, valamint az üzletekhez történő bejutás biztosított volt, de a bérlők véleménye szerint a kivitelezés jelentős akadályt jelentett a jelzett terület forgalmában. 2010-ben az FPP területén a közgyűlés a villamospálya-rekonstrukció kivitelezés okozta átmeneti pénzügyi problémák enyhítésére a 2010. IV. negyedév bérleti díj kedvezményét előrehozta a III. negyedévre, így gyakorlatilag július-szeptember közötti időszakra 40 százalékos bérleti díj-kedvezményt biztosított. A közgyűlési döntés alapján megvizsgálták, hogy a Főutca Pláza Projekt területén kívül, mely területeket érintik még közvetlenül parkolási, árufeltöltési és vevői megközelíthetőség szempontjából hátrányosan a villamos pálya kivitelezési munkálatai. Az érintett területen lévő bérleti szerződési feltételek is áttekintésre kerültek: ez alapján megállapítható, hogy a bérleti szerződések mintegy fele (34 szerződésből 18) régi típusú, 2006. előtt kötött - lényegesen könnyebb bérleti feltételekkel - az új típusú szerződések bérleti díja akár duplája is lehet a régieknek. Mindezek alapján az előterjesztés arra tett javaslatot, hogy az FPP területén kívül eső, a Tízeshonvéd utca Nagyváthy utcai kereszteződésétől a Bajcsy-Zs. utca végéig, a villamos projekt által közvetlenül érintett bérlőket 3 hónap időtartamra 40 százalékos bérletidíj-kedvezményben részesítsük. Ezt a kedvezményt csak azon bérlőknek javasolják biztosítani, akik „új típusú” szerződést kötöttek, kötelezettségeiknek eleget tesznek, s rendszeresen fizetik a bérleti díjat, nem rendelkeznek hátrálékkal. Lenártek András (Fidesz) képviselő elmondta, nem tartják elégségesnek ezt a könnyítést, egész évre vagy akár a jövő évre is olyan kedvezmény kellene adni az érintett vállalkozóknak, amely ténylegesen kompenzálja kieső bevételeiket. Dr. Simon Gábor (MSZP) frakcióvezető reagálásában elmondta: az ellenzék a bizottsági viták során előadhatta volna idevonatkozó, módosító indítványait, erre azonban akkor nem került sor.



Szolgálati lakások értékesítése
Döntöttek a városatyák arról is, hogy miskolci önkormányzat – mint tulajdonos – a Miskolci Egyetem oktatói részére biztosított 12 darab magas komfortfokozatú lakás közül háromnak megszünteti a szolgálati jellegét, s a megjelölt lakásokat értékesítik a bent lakó bérlők részére. Azzal a feltétellel, hogy a Miskolci Egyetem írásban lemond a szolgálati jellegről, s egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó lakások helyett nem kéri újabb szolgálati lakások biztosítását. Ugyancsak döntés született arról, hogy a közgyűlés a létszámcsökkentések miatti kötelezettségek teljesítéséhez, egyszeri hozzájárulás igénylésére pályázatot nyújt be a Magyar Államkincstár Észak-Magyarországi Regionális Igazgatóságához.

Jókai-dombormű elhelyezése
A miskolci közgyűlés hozzájárult, hogy Miskolc, Jókai lakótelepén – a Fábián út 6/a. számú ház külső falán - Jókai Mórnak (1825-1904) – a Képző- és Iparművészeti lektorátus szakvéleményében foglaltak alapján - feliratokkal díszített, tölgyfa alapra erősített jávorfa faragású domborművet helyezzenek el. A közgyűlés az alkotás elkészítésének költségeit - az anyag és a kifaragás költségét árajánlat alapján: 400 000 Ft-ot - az önkormányzat költségvetése 15. sz. Fejlesztési Alap terhére, elhelyezésének és átadásának költségeit - 100 000 Ft-ot - a 15. sz. Választókerületi Alap terhére biztosítja. A közgyűlés az alkotás későbbi gondozásának, karbantartásának, fenntartásának költségét az Önkormányzat minden aktuális évi költségvetésének köztéri alkotások karbantartása soron biztosítja. A Jókai lakótelep névadójának, Jókai Mórnak – akinek eddig még nem volt a lakótelepen emléktáblája - Nyírő Pál (MSZP) önkormányzati képviselő kezdeményezésére kívánnak feliratokkal ellátott, tölgyfa alapra erősített jávorfa faragású domborművet készíttetni, aki a közgyűlésen elmondta: régi lakossági igénynek tesznek eleget a kezdeményezéssel, az alkotás Miskolc, Fábián út 6/a. számú ház déli külső falán, kb. 3 m magasságban kerül elhelyezésre. Az épület a Miskolci Szimfonikus Zenekar székhelye, és a lakótelep központi része. Itt egy kis teresedés is van, amely rendezvényeknek is helyet ad, így méltó elhelyezést biztosít a domborműnek. A művet és a feliratokat Mónus Béla budapesti szobrászművész készíti, az alkotás egy kicsi, hozzáillő tetőszerkezetet és időkapcsolóval ellátott köztéri világítást fog kapni. Jókai Mór domborművének elhelyezéséhez előzetesen hozzájárult Viszlai József főépítész, és Szabó Péter úr a Miskolci Szimfonikus Zenekar igazgatója is. Szűcs Tamás (Fidesz) képviselő hozzászólásában kifogásolta, hogy a kezdeményező neve ott szerepel az alkotáson, véleménye szerint esetleg az önkormányzat nevét kellene feltüntetni, de az alkotás jelenlegi készültségi fokán már nincs is lehetőség érdemi módosításra.

Ezt követően a miskolci közgyűlés által alapítóként vagy társalapítóként létrehozott közhasznú szervezetek 2009. évi szakmai munkájáról és elszámolási kötelezettségének teljesítéséről szóló beszámolót tárgyalták meg a képviselők.

Génmódosítás-mentes övezet
A Miskolci Környezet-, Természet- és Állatvédelmi Civil Műhely kezdeményezésére, valamint a szakbizottság egybehangzó véleménye alapján T. Asztalos Ildikó, az önkormányzat Környezetvédelmi és Energiaügyi Bizottságának elnöke javaslatot terjesztett a miskolci közgyűlés elé, hogy nyilvánítsák Miskolc közigazgatási területét génmódosítás-mentes övezetté. A bizottsági elnök indoklásában kifejtette: a genetikailag módosított élőlények (elsősorban növények) előállítása és mezőgazdasági alkalmazása számos kockázati tényezőt rejt magában. Az élőlények örökletes tulajdonságait hordozó gének összessége, illetve egy-egy növény vagy állat (akár ember) saját génállománya hosszú fejlődési folyamat eredményeként jött létre. A génmódosítási eljárás során ebbe az egységes rendszerbe, a befogadó élőlénybe (pl. kukoricába, burgonyába) attól teljesen idegen (pl. baktériumokból, vírusokból származó) géneket juttatnak be, valamilyen új tulajdonság megjelenítése érdekében. Így azonban olyan génkombinációkat hoznak létre, amelyek természetes körülmények között aligha alakulhatnának ki. A módszer lehetséges mellékhatásairól viszont ma még nagyon kevés tudományos ismeret áll rendelkezésre. Valószínű azonban, hogy a bejuttatott idegen gén az élőlényben a kívánt tulajdonság kifejezése mellett, kölcsönhatásba lépve a befogadó élőlény eredeti génjeivel annak más tulajdonságait is megváltoztathatja. Ennek következtében előre nem jelezhetően módosulhat a növény tápanyagainak összetétele, mérgező vagy allergiakeltő anyagok jelenhetnek meg benne. A természeti környezetbe való kijuttatás, azaz a mezőgazdasági hasznosítás ezt a bizonytalanságot még tovább fokozhatja, hiszen a módosított élőlény beporzással vagy a magok kihullása révén ellenőrizhetetlenül kereszteződhet más, rokon fajtákkal, így „elszennyezve” azok genetikai állományát. Ez veszélyezteti a mezőgazdasági termelés tisztaságát, közös örökségünk, a hagyományos, hazai nemesítésű fajták és a tájfajták megőrzését, és teljes mértékig ellehetetleníti a biogazdálkodók helyzetét, akiknek előírásai kifejezetten tiltják a génmódosított fajták alkalmazását. Ugyanakkor egyértelmű gazdasági hátrányokat is eredményez a magyar mezőgazdasági termékek értékesítésére nézve, hisz az EU polgárainak többsége elzárkózik a génmanipulált alapanyagokból előállított élelmiszerek fogyasztásától. Az Európai Unióban a közelmúltig csak meghatározott génmódosított fajták takarmányozási és élelmezési célú exportjára és egyedül csak egy génmódosított kukoricafajta (MON810) termesztésére volt lehetőség, melyre nézve Magyarországon ideiglenes termesztési tilalom van érvényben jelenleg is, így hazánkban nem termeltek eddig génmódosított növényeket. 2010. 02. 02-án azonban az EU Bizottsága új génmódosított növényfajta (burgonya) köztermesztésére adott engedélyt 10 évre szólóan az EU összes tagállamára, így Magyarországra vonatkozóan is. Az új GM fajtát ipari célú felhasználásra fejlesztette ki a német vegyipari óriáscég, a BASF és antibiotikum-rezisztencia jelzőgént tartalmaz. Termesztése esetén egyáltalán nem garantálható, hogy nem jut be a táplálékláncba, mivel az ipari melléktermék takarmányozási célú felhasználása is engedélyezett. A magyar kormány az Európai Bírósághoz fordulva perben kívánja bebizonyítani, hogy az Európai Bizottság rossz döntést hozott, mert nem mérte fel az új génmódosított burgonyafajta egészségügyi kockázatait. Az országos szintű állásfoglalás mellett ugyanolyan fontos a helyi önkormányzatok és közösségek állásfoglalása is a génmódosított fajták mezőgazdasági alkalmazását illetően. T. Asztalos Ildikó szerint az EU-ban már 172 régió, több mint 4500 település, több mint tízezer gazda, fogyasztó, vállalkozó, egyház és egyéb szervezet döntött úgy, hogy területét génmódosítás-mentes övezetté nyilvánítja. Magyarországon eddig 78 település, 5 megye és 2 régió (a Nyugat-dunántúli és a Dél-dunántúli) hozott határozatot illetve állásfoglalást, ezzel csatlakozva az európai génmódosítás-mentes települések sorához.

Menzareform
Ezt követően javaslat került a közgyűlés elé a városi önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképtelen ingatlanok törzsvagyonból való kivonására, valamint az önkormányzati intézmények főzőkonyháin történő menzareform megvalósítására hozott határozat módosítására. A közgyűlés a menzareform program megvalósításához – a 2010. évi költségvetés terhére – tízmillió forint támogatást biztosít a menzareform bizottság által kijelölt Fazekas–Istvánffy Általános és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben és a Szabó Lőrinc Általános és Német Két Tanítási Nyelvű Iskola Vörösmarty Mihály Tagiskolában konyhai eszközök, éttermi berendezések beszerzésére. A gép, berendezés beszerzése után fennmaradó összeg a két intézményben egyenlően elosztva a közreműködő mentorok, szaktanácsadók személyi juttatására, a honlapkészítés költségeire, egészségnaphoz kapcsolódóan felmerülő egyéb kiadásokra fordítható.



Gombavizsgáló a piacon?
A közgyűlés júniusi ülésén határozott a Vasgyári Piac üzemeltetési szerződésének meghosszabbításáról. A testület ekkor azzal a módosítással fogadta el a javaslatot, hogy az üzemeltetést végző KISOSZ létesítsen és üzemeltessen gombavizsgálót a Vasgyári Piac területén. A döntést követően a KISOSZ jelezte, hogy a gombavizsgáló működtetése évi négymillió forintos plusz költséget jelent, amelyet a piac bevételeiből az üzemeltető nem képes fedezni. Szükségessé vált dönteni a kérdésben, hogy ezt a forrást biztosítja-e az önkormányzat, vagy mellőzi a gombavizsgáló létesítését. A helyzet megoldása érdekében az előterjesztő javasolta a közgyűlésnek, hogy a gombavizsgáló működtetésének kötelezettsége kerüljön ki a határozatból. Lenártek András (Fidesz) képviselő szerint túlzó a négymillió forintos összeg, s bírálta a KISOSZ magatartását is, amely nem kíván biztonságos gombavizsgálati lehetőséget biztosítani a lakóknak, s egyéb megoldások keresése helyett az önkormányzatra hárítaná ennek megoldását. Mint a képviselő mondta, nagyon sokan szednek gombát természetjárás közben, s hétvégeken gyakorlatilag nem áll rendelkezésre a miskolci piacokon gombavizsgálati lehetőség - a pénzügyi bizottság nem támogatja az előterjesztést. Hircsu Ákos (FME) képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy komoly lakossági igény van a gombavizsgálóra. A négymillió forint nem összemérhető azzal a kockázattal, amit a mérgező gombák fogyasztása jelenthet. A képviselő további átdolgozásra, megfontolásra javasolta az előterjesztést. Dr. Tompa Sándor (MSZP) képviselő szerint nem lenne jó, ha a közgyűlés beavatkozna a piaci ügyekbe. A képviselő frakciója nevében azt javasolta, a közgyűlés fogadja el az előterjesztést, s kérje fel a polgármestert, közvetítsen a felek, a KISOSZ és a Miskolci Gombász Egyesület között, a megnyugtató megoldás érdekében. Hircsu Ákos reagálásában úgy fogalmazott, nem szerencsés, ha a közgyűlés hagyja, hogy egy külős szervezet - jelen esetben a KISOSZ - diktáljon neki. Dr. Hardonyi András (MSZP) képviselő a lehetséges megoldásokat elemezve úgy fogalmazott: nagyon fontos, hogy „mielőtt a gomba a lábasba kerül” lássa valaki, aki ért hozzá.

Zöld Nyíl
Ezt követően beszámolót tárgyalt a közgyűlés a ,,Miskolc városi villamosvasút fejlesztése” nagyprojekt előrehaladásáról 2010. január – 2010. augusztus időszakban. (A projekt eseményeiről l. korábbi, csatolt beszámolóinkat) Juga György (Fidesz) képviselő szerint "nem áll jól" a villamosprojekt ügye, s nem csupán a lakossági kellemetlenségek miatt. A kivitelezés indulásának körülményei "finoman szólva sem voltak ideálisak", a tervezés gyakorlatilag az építkezéssel együtt zajlik, jó néhány nyitott kérdés van. A képviselő ezt is megemlítette, hogy a kommunikációra szánt 200 millió forint felhasználatlan, a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette az erről szóló, korábbi határozatot, ugyanígy rendezetlen a villamoskocsik beszerzésének ügye is. Juga György úgy fogalmazott, "a város emblematikus projektje színvonalasabb lebonyolítást igényelne". Dr. Simon Gábor (MSZP) frakcióvezető reagálásában elmondta, szerették volna tapasztalatszerzés céljából megvizsgálni az előző fideszes városvezetés hasonlóan nagy projektjeit. Ezeket a nagy projekteket azonban nem találták - nem voltak ilyenek. A képviselő szerint egy ekkora beruházásnál sok olyan apró kérdés merülhet fel menet közben, melyeket akkor kell megoldani. Dr. Simon Gábor úgy vélte, ebben nincs semmi rendkívüli, a Juga György által említett problémák nem nagy volumenűek, az építkezés halad, a beruházás eredményesen zajlik, az új pálya első szakasza hamarosan elkészül. Dr. Simon Gábor arra kérte a fideszes képviselőket, hogy Miskolc érdekében ne akadályozzák ezt a projektet. Juga György elmondta, az uniós támogatású nagyprojektekre a fideszes városvezetés idején még nem volt lehetőség, mivel az ország nem volt az unió tagja. Börzsei Tibor, az MVK Zrt. igazgatója arról szólt, a tervek alkalmasak arra, hogy a beruházás haladjon, nincsenek lemaradásban a tervezést illetően. Börzsei Tibor szerint megfelelő mennyiségű és minőségű információval szolgálnak a lakosság felé, a projekt fogadtatása nem rossz. Az elkövetkező időszakban fokozni kívánják a direkt marketinget, alkalmaztak erre PR-szakembert. Káli Sándor polgármester ugyancsak annak a véleményének adott hangot, hogy szükség van a gyors, közvetlen információkra a lakosság felé.

Energiaracionalizálás, energiagazdálkodás
Tájékoztató került a testület elé Miskolc energiagazdálkodásával kapcsolatban hozott Intézkedési Terv végrehajtásáról is. Elhangzott, Káli Sándor polgármester 2009. február 25-én határozatlan időtartamra megbízta a MIHŐ Kft. ügyvezető igazgatóját Miskolc energiagazdálkodásának áttekintésével. A Miskolc Holding Zrt. stratégiájának megfelelően a MIHŐ Kft. egy kézben "fogja össze" a város intézményeinek és a Miskolc Holding Zrt. tagvállalatainak energiaracionalizálási törekvéseit. A MIHŐ Kft. stratégiai tervébe, a Miskolc Holding Zrt. elvárásának megfelelően beépítették a tagvállalatok és az önkormányzati intézmények energiahatékonysági feladatainak ellátásában történő, aktív közreműködést. A MIHŐ Kft. az intézkedési tervben foglalt feladatok teljesítéséről összefoglaló jelentést állított össze, melyből egyebek mellett kiderül: a vállalat végrehajtotta az intézkedési tervben rögzített feladatokat, ill. vannak olyan feladatok, amelyek további döntést igényelnek. A közös földgázbeszerzés eredményeképpen mintegy 16,9 millió forintos megtakarítást sikerült realizálni ahhoz képest, mintha az érintett intézmények a korábbi földgázkereskedőnél maradtak volna. A villamos energia közös beszerzésére eljárások még folyamatban vannak, várhatóan legkésőbb november hónapban fejeződnek be. A MIHŐ Kft. az ETV-ERŐTERV Zrt.–vel elkészítette a "MIHŐ Miskolci Távhőszolgáltató Kft. energetikai koncepciója Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata hatáskörébe tartozó intézményeinél és gazdálkodó szervezeteinél" c. tanulmányt, amely javaslatot tesz további feladatokra is. Fodor Zoltán (MSZP) képviselő hozzászólásában Miskolc és környéke természeti adottságairól, energiafelhasználásáról szólva hangsúlyozta az alternatív, megújuló energiaforrások felhasználásának fontosságát, a város saját erőforrásainak hatékony kihasználását az egyoldalú energiafüggőség megszüntetése, a lakosság terheinek könnyítése érdekében.

Sürgősségi indítványok
A képviselő-testület 12 sürgősségi előterjesztést tűzött napirendre. Ezek között tárgyaltak határon átnyúló együttműködésről (többek között az árvízi katasztrófák megelőzése érdekében) a Bem József Általános Iskolában tálaló helyett főzőkonyha kialakításáról, a Diósgyőri Ady Endre Kulturális és Szabadidő Központ alapító okiratának módosításáról, a Diósgyőri Strandfürdő átadásáról a Miskolci Turisztikai Kft.-nek. Ugyancsak sürgősséggel tárgyalták a képviselők a Pitypang Óvoda bérleti szerződésének módosítását, az Avas és környéke óvodai szervezet vezető álláshelyének pályáztatását, többletforrás biztosítását a Szinva patak medrének rendezéséhez. Szó volt a 2010-2011-es tanévben indítható osztályokról, csoportokról hozott határozat módosításáról is. 



Közérdekű belentések, interpellációk

Dr. Kovács László (Fidesz) képviselő megköszönve a Városgazda Kft. eddigi ezirányú munkáját, s a még körzete egyes részein található, árvízi homokzsákok további eltávolítását szorgalmazta.

A felszólalások során több olyan képviselő is elköszönt a választóktól és a városházától, akinek lejár a mandátuma, s az októberi választáson már nem kívánnak indulni.
Dr. Hardonyi András (MSZP) képviselő annak a 12 szocialista képviselőnek a nevében szólt, akik a ciklus lezárultával önként befejezik képviselői munkájukat. Mint mondta, legjobb tudásuk szerint, elhivatottan végezték körzetük, választóik képviseletét, s erre kérik, biztatják utódaikat is. Szűcs Tamás (Fidesz) képviselő ugyancsak elköszönt, s most is szót emelt a városi a KRESZ-táblák megfelelő kihelyezése ügyében, a témával képviselői munkája során is sokat foglalkozott. Szabó Tamás (SZDSZ) képviselő frakciója nevében köszönetet mondott azon választóknak, akik bizalmából egy vagy több választási cikluson át tehették a dolgukat. A képviselő megköszönte a hivatali apparátus segítségét is - elnézést, türelmet kérve azoktól, akiket esetleg akaratukon kívül megbántottak - majd társai nevében is jó munkát, erőt egészséget kívánt a következő testület tagjainak. Tavaszi Zsolt (Fidesz) képviselő elköszönésével egyidőben ismertette azokat a fejlesztéseket is, amelyeket képviselői munkája során sikerült megvalósítani. Balogh Zoltán (Független) képviselő az körzetében elvégzett, s még szükségesnek tartott munkálatokat részletezte. Kovács Józsefné (SZDSZ) képviselő esőzések következményeire figyelmeztető tábla kihelyezését kérte, egy útszakaszon a körzetében.
Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető arról szólt: úgy érzi, igaztalanul vádolta meg Káli Sándor polgármester napirend előtti hozzászólása után, „olyan dolgokat adva a szájába, amelyeket ő nem mondott”. Molnár Péter megköszönte képviselőtársainak a választási ciklusban végzett munkájukat, csakúgy, mint dr. Mokrai Mihály alpolgármester, aki elsősorban Szilágyi Gizella és dr. Hardonyi András képviselőknek az alpolgármesteri munkájához nyújtott segítségét emelte ki. Juga György (Fidesz) azon képviselők egyikeként búcsúzott, akik a legrégebben végeznek képviselői munkát, és "sokkal sikeresebb következő húsz évet" kívánt utódaiknak, valamint a városnak.
Nyírő Pál (MSZP) képviselő úgy fogalmazott: furcsa és felemelő érzés itt állni a város nyilvánossága előtt, a jelenlegi közgyűlés utolsó ülésén. A képviselői munka valamennyire életforma is, az elmúlt évek, évtizedek, amelyeket választóik szolgálatában töltöttek, valamennyiük életét megváltoztatták. A képviselő szerint három dolog köré lehet csoportosítani a képviselői hitvallást: „soha ne felejtsd el honnan jöttél”, „holnap is bele kell nézni az emberek szemébe”, „mindenkit meg kell hallgatni, mindenkitől lehet tanulni” - hangsúlyozta Nyírő Pál, sikeres munkát, erőt, egészséget kívánva a következő közgyűlésnek.



Zárt ülés

Zárt ülésen javaslatot tárgyaltak a képviselők a Helyi Választási Bizottság tagjainak, póttagjainak tisztségükben történő megerősítéséről, a Miskolci Piac Fejlesztő és Üzemeltető Zrt. kizárólagos tulajdona megszerzésének előkészítéséről, fellebbezések elbírálásáról egyedi szociális hatósági ügyekben. Ugyancsak javaslat került a testület elé fellebbezés elbírálásáról közterület-használati ügyben, valamint az Avas és környéke Óvodai Gazdasági Igazgatóság magasabb vezetői álláshelyének betöltésére.　　
Emellett négy sürgősségi előterjesztést is tárgyalnak zárt ülésen: egy Sajópetri külterületén lévő terület elővásárlási opcióját, a Diósgyőri sportliget befektetői kötelezettségvállalás módosítását, a MIFÜ Kft., miskolci fűtőmű megvásárlásával kapcsolatos döntések meghozatalát, és a Diósgyőri FC-ben tulajdonrész vásárlás jóváhagyását.