MiNap Online

Világszerte fokozottan készülnek az influenza pandémiára

2008-02-06 17:34

Szakértők szerint már nem az a kérdés, hogy lesz-e influenza világjárvány, hanem hogy mikor. A jelenleg egyre fokozódó humán influenzajárvány idején ugyanis rendkívül megnőtt az esélye annak, hogy a humán influenza vírus keveredik a már Európában is évek óta felbukkanó madárinfluenza (H5N1) vírusával. Az így létrejövő új vírus tehát feltételezhetően magában fogja hordozni a madárinfluenza rendkívül veszélyes tulajdonságait (H5N1), ami már rohamos gyorsasággal terjedhet emberről-emberre. Ez pedig olyan világjárvány kialakulásához vezethet, melynek emberi és gazdasági veszteségei óriásiak lehetnek.

Az inluenza pandémia nem azonos a világméretű emberi influenzajárvánnyal! Amikor influenza pandémiáról van szó, sokan azt hiszik, hogy egy világméretű humán influenzajárványról van szó. A WHO szerint azonban a humán influenzánál sokkal súlyosabb, mutálódott vírus okozta világméretű influenzajárványtól kell tartani, amellyel szemben védtelen a világ lakossága. Az új vírus úgy jöhet létre, hogy az alapvetően madarak közt cirkuláló, de már az emlősök közt is felbukkanó madárinfluenza-vírus (a közismert H5N1) találkozik egy szezonális járványt okozni képes humán influenzavírussal. A találkozás során úgy kombinálódnak, hogy egy teljesen új influenza vírus jöhet létre, amely emberről emberre gyorsan terjed.

Mi kell a pandémia kialakulásához?

A pandémia kialakulásához három feltételnek kell teljesülnie: új influenza altípus jelenik meg, mely súlyos megbetegedéseket okoz, és képes gyorsan emberről emberre terjedni. Ebből az első két feltétel már teljesült, amennyiben az emberről emberre terjedés is kialakul, akkor a járvány néhány héten belül kialakulhat az egész Földön.

A WHO szerint elkerülhetetlen a világjárvány kirobbanása

Szakértők szerint azért elkerülhetetlen a mutáció létrejötte és a világjárvány kirobbanása, mert jelenleg egyre növekszik a humán influenza megbetegedések száma, ezzel párhuzamosan pedig egyre több madárinfluenza fertőzést diagnosztizálnak. Egyre nagyobb tehát az esélye a két influenza altípus találkozásának, és egy olyan új vírus kialakulásának, mely képes gyorsan emberről emberre terjedni. Európában a humán influenza-hullám keletre húzódása figyelhető meg, a tetőzést pedig még nem értük el. Eddig 13 európai ország (Anglia, Ausztria, Bulgária, Franciaország, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Hollandia, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Svájc) jelentette a megbetegedések járványos méretét. Hazánkban a háziorvosok hétről hétre egyre több influenzás megbetegedést jelentenek, és egyre több kórház rendel el látogatási tilalmat. Ezzel párhuzamosan külföldi H5N1 okozta megbetegedésekről és halálesetekről szintén folyamatosan érkeznek a hírek.
A WHO kiemelt figyelemmel kezeli a H5N1 vírus okozta megbetegedéseket, és orvos szakértők vizsgálják, hogy volt-e a beteg környezetében hasonló megbetegedés, továbbá fennállhatott-e közöttük az emberről-emberre terjedés. Emberek körében az első H5N1 megbetegedéseket 2003-ban regisztrálták. Azóta 351 emberi fertőzést dokumentáltak, melyek több mint 60%-a (219) halálos kimenetelű volt. Idén eddig Vietnámban egy, Indonéziában pedig három H5N1 fertőzés okozta halálesetről adott hírt a WHO.
A szakemberek szerint az influenza pandémia kitörésére Ázsában van a legnagyobb esély, ott bukkannak fel ugyanis legnagyobb számban állati madárinfluenza és embereket megbetegítő H5N1 fertőzések. Az Európában tomboló influenzajárvány pedig keletre tart, és várhatóan tavasszal érkezik meg Ázsiába.

A WHO sürgeti a felkészülést

Az influenza világjárványra történő felkészüléshez Európa legtöbb országa Pandémiás Tervet dolgozott ki a WHO irányelveit követve, és az államok megkezdték maszkok, antivirális szerek készletezését, pandémiás vakcinák előfoglalását is. A mutálódott vírus elleni vakcina kifejlesztése ugyanis csak a vírus felbukkanása után kezdődhet meg, s ehhez körülbelül 3-6 hónapra lesz szükség. Addig pedig az antivirális szerek és a mechanikus védekezés (higiénia, maszkok) nyújtanak megelőzési és kezelési lehetőséget.

Világszerte megkezdődött az antivirális szerek készletezése

A pontos készletszint ideális mértékéről nincs meghatározott irányelv, az ECDC (European Centre of Desease Prevention) felmérésében szereplő országok esetében az antivirális szerek készletmennyisége a lakosság 5-50 százalékát fedi le.Az USA-ban csupán a szezonális influenzában évente kb. 36.000 beteg hal meg. Pandémia esetén ez a szám megsokszorozódna, aminek drámai következménye lenne az ország egészségügyi és gazdasági helyzetére. Drasztikusan visszaesne a gazdasági termelés, ami recesszióhoz vezetne, megbénulna a közlekedés és az élelmiszer ellátás. Az egészségügyi rendszer nem tudná befogadni a rengeteg beteget. Az USA ezért megkezdte a védekezés első szakaszában alkalmazható antivirális szerek és vakcinák készletezését az állampolgárok számára, ösztönzi a pandémiás vakcina fejlesztésének és előállításának gyorsítását, valamint felszólította a szövetségi, tagállami, illetve helyi közösségeket, hogy készüljenek fel a pandémia kitörésére. A kormány széleskörű felvilágosító kampányba kezdett lakossági, vállalati és közigazgatási szinteken egyaránt azzal a céllal, hogy minél hatékonyabban segítse a felkészülést. A vállalatoknak tréningeket tartanak, ahol segítenek a minél hatékonyabb pandémiás terv kidolgozásában. Felmérések szerint a vezetők 90%-a kifejezetten hasznosnak találja ezt a támogatást. A lakosság lakóhelyére lebontva kap felvilágosítást a pandémia veszélyének mértékéről, az antivirális készletszintről, de olyan alapvető információkat is megtudhatnak, hogy honnan szerezhetnek be védőmaszkot, és azt hogyan kell megfelelően használni. Az IDSA (Infectious Disease Society of America) a lakosság 50 százalékára történő antivirális készletezést javasol, hiszen pandémia idején az antivirális szereket megelőzésként alkalmazva 40-50 százalékkal csökkenthető a megbetegedések száma. Az USA jelenleg 70 millió adagnyi antivirális szerrel rendelkezik, ami magába foglalja a szövetségi és állami készleteket egyaránt. Ez a mennyiség a lakosság 25%-ának kezelését fedi le, de 2008-ban további készletnövelést terveznek. Ráadásul közel 350 vállalat is felismerte a felkészülés fontosságát, és kb. 5 millió adagnyi antivirális szert vásároltak dolgozóik védelme érdekében.
Angol szakértői becslések szerint a kitörő világjárvány 95 milliárd fontos veszteséget jelentene az Egyesült Királyságnak, felbecsülhetetlen szociális és gazdasági károkat okozva. Az Egészségügyi Minisztérium által közzétett jelentés szerint eddig a lakosság több mint 25%-ának elegendő antivirális készlettel rendelkeznek, de tervek szerint ezt 50%-ra emelik. Ezen kívül még 14,7 millió adag antibiotikum beszerzését tervezik, melyeket azok kapnának meg, akik fokozottan ki vannak téve a fertőzés veszélyének. A fertőzésnek közvetlenül kitett egészségügyi dolgozók pedig 350 millió védőmaszkot, és 34 millió légzőkészüléket fognak kapni. A brit gazdasági vezetők 79%-a viszont beismerte, hogy vállalatának nincs megfelelően kidolgozott pandémiás terve, és nem tudnának gondoskodni a dolgozók védelméről a járvány kitörése esetén.
Franciaország élen jár a készletezésben, mivel jelenlegi 33 millió adagos antivirális készletéből a lakosság több mint 50%-a egyből kezelhető lenne a járvány kitörésekor. Az állam eddig 200 millió védőmaszkot rendelt meg az egészségügy számára, és közel 30 millió maszkot azok számára, akik közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a betegekkel. Rendelkezik továbbá 2 millió adag H5N1 vakcinával, melyet egészségügyi krízis esetén további 40 millió adaggal tudnának kiegészíteni. Ezt a mennyiséget a Pándémiás Terv szerint 62 millió adagra növelik a közeljövőben, ami lehetővé tenné az egész lakosság beoltását. Ezért több gyógyszergyártó cégtől is ajánlatot kértek.

Svájc eddig több, mint 8 millió adagot rendelt antivirális készítményekből, és azt tervezik, hogy a lakosság egészének elegendő készítményt raktároznak el a járvány kitöréséig. Ezen kívül mintegy 150 millió dollár értékű svájci frankot költöttek pandémiás vakcinákra. Hollandia az egyik olyan ország, amely már 2005-ben fedezni tudta volna pandemia kitörése esetén a lakosság 30%-ának antivirális kezelését.

Írország Pandémiás Terve szerint a járvány kitörésekor 63.000 gyereknek és 1.070.000 felnőttnek tudnának antivirális készítmény biztosítani, és további készletezéseket terveznek. Ezen kívül 184.200 adag H5N1 vakcinát tartanak készenlétben a legfontosabb szektorokban dolgozó alkalmazottak számára, ezzel biztosítva a mutálódott vírus elleni vakcina kifejlesztéséig az ország és a legfontosabb közszolgáltatások működését. Az egészségügyi dolgozók számára ezen felül 500.000 védőmaszkot, 5 millió pár eldobható kesztyűt és 150.000 műtősköpenyt biztosítanak.

Magyarország felkészülése az influenza pandémiára

Világszerte viták tárgyát képezi, hogy az állam vagy a civil szféra feladata-e az antivirális szerek készletezése. Az ütköző érdekek ellenére az Európai Unió több országában az állam által biztosított antivirális készletszint a lakosság számához viszonyítva meghaladja a 25 százalékot (például Ausztria, Hollandia, Franciaország és Írország esetében). A régió hasonló gazdasági teljesítményű országai is megközelítik az EU- átlagot, például Csehországban a lakosság 20 százalékos, Szlovéniában 25 százalékos a készletszint.
Ezzel szemben mi a helyzet a magyar felkészülési szinttel? Annyit lehet tudni, hogy 2005 októberében elkészítették a Nemzeti Influenza Pandémiás Tervet, és létrehozták a Nemzeti Influenza Pandémiás Bizottságot, de antivirális szer készlet titkos. Egyre többen keresik a Pandémiás Bizottségot az után érdekődve, hogy mi ennek az oka? Van-e Magyarországon elegendő antivirális szer? Miért nem kapunk a többi európai országhoz hasonlóan felvilágosítást? Kik juthatnak hozzá járvány kitörésekor az antivirális szerekhez, és hogyan? Felkészült-e az egészségügyi rendszer a járvány esetén robbanásszerűen megugró betegállomány kezelésére? Felkészültek-e a magyar cégek dolgozóik védelmére?
 A multinacionális cégek anyavállalatainál dolgozók meg fogják kapni a védelmet – áll több külföldi székhelyű nagyvállalat sajtóközleményében. Magyarországon viszont, ha nincs elegendő antivirális készlet, a vállalatoknak kell működésük fenntartására tervet kidolgozni, és alkalmazottaik védelméről gondoskodni. A WHO ajánlásaiban kiemeli, hogy csak az összefogott állami, vállalati és egyéni felelősségvállalás segíthet a világjárvány leküzdésében. Magyarországon erre sürgős lépéseket kell tenni. A WHO, valamint Dr. Bujdosó László, a pandémiás felkészülés megbízott kormánybiztosa (korábban Országos Tisztifőorvos) ezért a vállalatokat is arra ösztönzi, hogy dolgozzák ki saját pandémiás tervüket, készletezzenek antivirális szereket a dolgozóik védelmében, és a zavartalan gazdasági működés fenntartásához. Az üzletfolytonosság biztosításához ugyanis nem elég a járvány kitörésekor lépni, hiszen akár a munkaerő fele is megbetegedhet rövid időn belül (néhány hét alatt). Amerikai szakértők rámutatnak, hogy egy ilyen járvány kitörése esetén napok alatt megbénulhatnak a közszolgáltatások (pl. víz, gáz, villany), leállhat a közlekedés, az egészségügyi és pénzügyi ellátás és az alapvető élelmiszerek termelése. Kiemelt fontosságú tehát, hogy a társadalmi- és gazdasági működéshez elengedhetetlen szektorok vállalatai ne bénuljanak meg, és akár minimális szinten is, de fenntartható legyen a működésük. Ehhez pedig nélkülözhetetlen az alapos felkészülés. A pandémiás tervek kidolgozásán kívül ennek fontos eleme a szükséges védőfelszerelések beszerzése, az antivirális szerek készletezése, a szezonális influenza oltások beszerzése, valamint a munkavállalók megfelelő tájékoztatása, felkészítése, és védelme.