MiNap Online

Sürgősséggel tárgyalták

2009-09-25 18:13

Tizennégy sürgősségi előterjesztés került a csütörtöki miskolci közgyűlés elé késő délután, a rendes napirendek megtárgyalása után. Az előterjesztések között más mellett olyan pontok szerepeltek, mint javaslat a Miskolc Városi Szabadidőközpont dolgozói létszámának csökkentésére, valamint pályázat benyújtására a létszámcsökkentéssel kapcsolatos költségvetési hozzájárulás elnyerésére, pályázat benyújtása Magyar-Szlovák árvízvédelmi programra, Bursa Hungarica ösztöndíj 2010 évi pályázata, javaslat NANOPOLIS Innovációs Park projekt megvalósításához szükséges támogatásról és kötelezettségvállalásról, előterjesztés belterületi és térségi vízrendezés pályázat benyújtására, melyek nem nagyon mozgatták meg a képviselőket, ugyanis egyetlen hozzászólás sem született a vitájukban.

Csak az előterjesztő egészítette ki az oktatási-nevelési intézmények intézményvezetői álláshelyeire történő pályázat kiírását, illetve a miskolci településrészi önkormányzatok és Miskolc történelmi részei címerének kidolgozásának javaslatát. Előbbihez Káli Sándor polgármester (MSZP) fűzte hozzá, hogy az Eötvös József Építőipari, Művészeti Szakképző Iskola igazgatója Forrai Jánosné nyugdíjba vonult, míg a Bársony János Általános Iskola igazgatója, Takács Attila külföldön vállalt munkát, ezért van szükség a pályáztatásra. Míg utóbbi kapcsán dr. Mokrai Mihály alpolgármester (MSZP) mondta el, hogy azt szeretnék, ha minden városrésznek lenne saját címere, melynek a terveit folyamatosan publikálnák, és amelyeket a város napján adnák át.
Szintén a sürgősségi előterjesztések között szerepel a Miskolc Városi Lakossági Kártya kedvezményezetti körének kibővítésére tett javaslat, melyet most is konszenzus kísért. Az ellenzéki oldalról dr. Szinay Attila frakcióvezető (Fidesz) mondta el, hogy azért szükséges a kibővítés, mert szeretnék, ha a 14 év alatti – egyébként személyi igazolvánnyal nem rendelkező – miskolciak, illetve a miskolci önkormányzat tulajdonában (résztulajdonában) álló társaságok, intézmények, a hivatal nem miskolci állandó lakos munkavállalói is részesülhetnének a kedvezményekben. Dr. Tompa Sándor képviselő (MSZP) hozzátette, a Miskolc Kártya sikerre van ítélve, a kártya értéke egyre bővül, mert egyre több helyen fogadják el.
A sürgősségi előterjesztések közül nagy vitát egy olyan előterjesztés kavart, amelyről végül nem is döntöttek, nevezetesen a Szűcs Sámuel és az Ady Endre utcák kereszteződésében lévő Centrum tömbbe tervezett ingatlanfejlesztés kapcsán született. A 3577/2 és a 3589/1 helyrajzi számú ingatlanok kapcsán ugyanis az előterjesztés azt javasolta, hogy a bejegyzett visszavásárlási jogáról az önkormányzat mondjon le. Ennek az az oka, hogy a befektető IKERON-M 2005 kft. perrel fenyegeti az önkormányzatot, és a peren kívüli egyeztetésnek ez lenne a feltétele. A befektető számára még 2005-ben értékesítette az önkormányzat a területet 225 millió forintért. A szerződés szerint az önkormányzat megbízásából eljáró MIK Zrt. az ingatlan megosztása érdekében elindította az eljárást, melyről a felek azt feltételezték, hogy egy év alatt maximum lefolyhat, és 2006-ban már építési engedélye lehet a befektetőnek. 2006. december 31. helyett azonban csak 2009 június 18.-án került az IKERON a földhivatali bejegyzést követően abba a helyzetbe, hogy az építési engedély iránti kérelmét benyújtsa. Az IKERON-M 2005 Kft. az önkormányzat szerződésszegése miatt bekövetkezett érdekmulasztásra hivatkozással az adásvételi szerződéstől elállt, s ezzel egyidejűleg az álláspontja szerint őt különböző jogcímeken megillető 468 millió forintos igényét is bejelentette.
A peren kívüli egyeztetések alkalmával abban egyeztek ki, hogy, ha az önkormányzat lemond a visszavásárlási jogról, akkor az IKERON sem kéri a kártérítést. Az egyesség elfogadás esetén lehetővé válna, hogy az ingatlanokat a befektető tovább értékesítse.
A napirend vitájában Zsiga Marcell (Fidesz) arra tette javaslatot, hogy a grémium állítson fel ad- hoc bizottságot, amely megvizsgálja milyen személyi mulasztás vezetett ide, hibázott-e a MIK, a felügyelő bizottság tagjai, megfelelően volt-e ellátva a jogi képviselet.
Dr. Simon Gábor frakcióvezető (MSZP) abbéli sajnálatát fejezte ki, hogy a jogi bizottság nem tárgyalhatta az előterjesztést, akkor a felmerülő kérdésekre válasz születhetett volna. A befektető szép terveket mutatott be, amelyekből nem lett semmi, azt pedig lehetne vitatni, hogy ki és mit hibázott menet közben. A megosztás elhúzódásának okáról elmondta, egy rosszhiszemű szomszéd folyamatosan megfellebbezett minden lépést, ezért állt elő ez a helyzet. A terület továbbértékesítése kapcsán aggodalmát fejezte ki, hogy az önkormányzat nem tudja az új befektető mit, és hogyan valósítana meg ott, így jelenleg csak elvi támogatását adhatja a grémium, de a végleges döntés csak akkor születhet meg, ha az új vevő bemutatja az elképzeléseit, és garanciát vállal a megvalósítására.
Juga György (Fidesz) azzal kezdte, hogy a szándékot tekintve egyet ért Simon Gáborral, az elvi hozzájárulást azonban nem ismeri. Egyszerűen nem kell most dönteni, majd, ha lesz befektető, akkor tárgyalja a közgyűlés az ügyet. Addig pedig vizsgálódhatna a bizottság, mert véleménye szerint itt történt mulasztás, és ennek a felelősét meg kell találni.
Molnár Zoltán, a MIK Zrt. vezérigazgatója azzal kezdte, hogy a várost kár nem éri, hiszen 2005-bem a teljes vételárat kifizette az IKERON. A befektető sem teljesített minden ígéretet, és vitatható a követelése, azonban egy per esetén az önkormányzat mindenképpen kicsúszik az öt éves visszavásárlási jog határidejéből, így egyszerűbb arról lemondani. Végül dr. Simon Gábor ügyrendi javaslatot tett arra, hogy a napirendet két fordulóban tárgyalják, amit a grémium elfogadott, így a témára később térnek vissza.
Ezen előterjesztés kivételével a többiről szavaztak a képviselők, és el is fogadták azokat.