Közgyűlés

Miskolci közgyűlés – szeptember

2009-09-24 11:36

ADD TO IWIW FACEBOOK TWITTER LIVE GOOGLE kozgyules09-24_2.jpg

A miskolci közgyűlés szeptemberi ülésének elején Káli Sándor polgármester gratulált azon városi képviselőknek, önkormányzati dolgozóknak, akik kitüntetésben, elismerésben részesültek augusztus 20-a, nemzeti ünnepünk alkalmából. Ezt követően a képviselők egyperces, néma felállással emlékeztek az avasi paneltűz áldozataira.

Bartha György (MSZP) képviselő az „Út a munkához” közmunkaprogram miskolci eredményeiről szólt, amely következtében összesen 1105 helyi lakos jutott munkához a városban, akik közül 247-en közintézményeknél végeznek értékteremtő munkát. - A közhasznú munkások közül a megyei önkormányzat is igényelt dolgozókat, nem felel meg a valóságnak az az ellenzéki kritika, hogy megbukott volna az „Út a munkához” program - emelte ki a képviselő.
 
Dr. Szinay Attila (Fidesz) képviselő, frakcióvezető felszólalásában elmondta, hogy egy év van hátra az önkormányzati választásokig, időszerű egyfajta leltárt készíteni az elvégzett és elvégzendő feladatokról. Az ellenzéki politikus bírálta azt a döntést, amellyel a városvezetés megbízta Moldova Györgyöt egy Miskolcról szóló könyv megírásával, s amellyel az író akkora kárt okozott a város image-jának, amit csak jelentős költségekkel lehet majd korrigálni. Dr. Szinay Attila bírálatában kitért az elmaradt tapolcai fejlesztések helyzetére, a Hősök terével kapcsolatos ingatlanügyekre, a Szent István teret érintő „huzavonára”, a selyemréti strand felújításának, a villamosprojektnek a csúszására, a munkanélküliség helyzetére is. A fideszes képviselő az EP-választások eredményére hivatkozva felszólította a városvezetést, hogy a jövőben csak olyan döntéseket hozzon, valósítson meg, amelyek a közgyűlés valamennyi frakciójának bírják a támogatását.

Káli Sándor polgármester válaszában úgy fogalmazott, hogy a Fidesz frakcióvezetője – Moldova Györgyhöz hasonlóan – kizárólag a város problémáira helyezte a hangsúlyt, majd elmondta, a világban akkora gazdasági válság van, amelyre legutóbb a ’30-as évek elején volt példa – ennek hatásai alól Magyarország és Miskolc sem tudja kivonni magát. Káli Sándor elmondta, az általa egyébként igen tisztelt Moldova György könyvének hangvétele őket is meglepte, majd annak a véleményének adott hangot, hogy az EP-választáson az emberek arról döntöttek, kiket szeretnének az Európai Parlamentbe juttatni – ebbe célszerűtlen bármi mást belemagyarázni, és messzemenő következtetéseket levonni.

Kobold Tamás (FME) képviselő Miskolc és a régió gazdaságának negatív mutatóit, ennek társadalmi, életszínvonalra gyakorolt hatásait említette, s elmondta, hogy ezek a negatív tendenciák nem a gazdasági válsággal, hanem jóval korábban, már 2006-ban megkezdődtek.

Molnár Péter (KDNP) képviselő bejelentette, hogy dr. Kovács László a mai naptól a kereszténydemokrata frakcióban folytatja a munkáját, majd a kormány költségvetését bírálta, amely véleménye szerint ellehetetleníti az oktatást, az egészségügyet és a szociális szférát is. Molnár Péter szerint a tervezett forráskivonás a közoktatás összeomlásával járhat, s egyaránt hátrányosan érinti a diákokat, szülőket, az oktatási intézményeket, ezek fenntartóit, dolgozóit is. A képviselő utalt az országban tapasztalható erkölcsi, morális válságra is, majd kérdést tett fel, milyen intézkedéseket tervez a városvezetés, hogy lehetőség szerint megvédje a helyi intézményeket a megszorítások negatív hatásaitól.
kozgyules09-24_1.jpg
Káli Sándor polgármester válaszában egyetértett azzal, hogy erkölcsi válság tapasztalható – mint fogalmazott, ez abból is látszik, hogy Magyarországon esély sem látszik arra a kiútkereső összefogásra, amely például Izlandon tapasztalható, a válság leküzdése érdekében – itt inkább a „bűnbak-képzés”, a mindenáron való felelős-keresés, politikai szembenállás tapasztalható.

Juga György (Fidesz) képviselő egy tervezett, de végül nem tárgyalt napirendi pont kapcsán a Szentpéteri kapuban található, sportcélú ingatlan tervezett értékesítésével kapcsolatban szólalt fel - bírálva az értékesítés tervezett körülményeit, s felhívva egyúttal a figyelmet a tömegsporthoz szükséges megfelelő körülmények, s infrastruktúra biztosításának fontosságára Miskolcon.

Káli Sándor válaszában egyetértett a tömegsport fontosságának hangsúlyozásával – sajnos, mint fogalmazott, erre egyre csökkenő igény mutatkozik – majd a szóban forgó ingatlan hiányosságairól szólva elmondta, hogy az a jelenlegi formában nem működtethető tovább.

Dr. Simon Gábor (MSZP) képviselő, frakcióvezető felszólalásában úgy fogalmazott, hogy az ellenzék képviselői éppen azt a tematikát követik hozzászólásaikkal, mint az általuk is bírált Moldova György: kizárólag a hibákra, a problémákra koncentrálnak, s közben egyetlen szót sem ejtenek azokról a kétségtelen eredményekről, sikerekről, amelyeket a városnak ebben a nehéz helyzetben is sikerült elérnie. Dr. Simon Gábor szerint ez azért is méltánytalan, mert nem csupán a városvezetés eredményeiről van szó, hanem annak a több ezer önkormányzati, holdingos dolgozónak, és más miskolciaknak az erőfeszítéseiről is, akik ezekben az eredményekben közreműködtek. Dr. Simon Gábor – mint mondta, a teljesség igénye nélkül – utalt az egyetem történetében eddig példátlan volumenű felújítási, modernizációs beruházásra, az új uszoda megépítésére, a Diósgyőri stadion folytatódó rekonstrukciójára, az „Út a munkához” program helyi eredményeire, a sikeres iskola- és útfelújítási programokra, a panelprogram folytatódó felújításaira, a Miskolc Kártya bevezetésére, a MIHŐ sikeres pályázataira, amelynek - és a kormány által kezdeményezett gázár-liberalizációnak köszönhetően - jelentősen sikerült mérsékelni a távfűtés költségeit. A képviselő az MSZP-frakció nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik tevékenységükkel, munkájukkal hozzájárultak ezekhez az eredményekhez.

Dr. Langer László, a Német Kisebbségi Önkormányzat helyi elnöke felszólalásában utalt az 1967-ben, elsősorban német nyelvterülethez tartozó országok Békemenet elnevezésű kezdeményezésére, melynek keretében, egy-egy hosszú hétvégén, kulturális, természeti programokkal kampányoltak a vasfüggöny lebontásáért, Európa újraegyesítéséért. Dr. Langer László elmondta, hogy a kezdeményezés most első ízben kerülhet Magyarországra, 2010-ben Miskolc adhat otthont a rendezvénynek. A kisebbségi elnök megköszönte Fedor Vilmos alpolgármester segítségét, s az önkormányzat további támogatását kérte a rendezvény sikeres megvalósításához, mely, mint fogalmazott, ma sem veszített aktualitásából, s jelentősen hozzájárulhat Miskolc idegenforgalmi látogatottságához is.

Zöld Nyíl villamos-nagyprojekt
 
Bár a képviselők meghívójában úgy szerepelt, hogy a 19. napirend lesz majd a „Beszámoló a Zöld Nyíl villamos nagyprojekt 2009. január - augusztus közötti időszakban történt előrehaladásáról˝, ennek ellenére a nagy érdeklődésre tekintettel a napirend előtti felszólalások után tárgyalta a testület. A Fidesz közgyűlés előtti sajtótájékoztatója alapján tudni lehetett, hogy ezen a napon is hangot adnak képviselőik kifogásaiknak.
 
Juga György (Fidesz) kezében a megyei napilap csütörtöki számával lépett a mikrofon elé. Ennek az oka pedig az volt, hogy a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. egy fizetett közleményben tájékoztatja az olvasókat, hogy a fideszes sajtótájékoztató csak megzavarja a közvéleményt, az esetleges pályázókat. Juga György azt sérelmezte, hogy egy szakmai cég a város pénzén tulajdonképpen bekapcsolódik egy politikai vitába, mi több, gerjeszti azt. Áttérve az uniós nagyprojekt megvalósítására, leszögezte: történelmi lehetőség kapujában van a város az összesen 45 milliárd forint értékű beruházással, hiszen megújulhat és meghosszabbodhat a pálya, valamint 31 új szerelvény szállíthatja az utasokat.
 
Juga György többször kitért rá és ezzel együtt kérdőre vonta a városvezetést, a projekt lebonyolításával megbízottakat a késlekedésért, a mintegy 15 hónapos csúszás miatt. Az már biztos, hogy 2011. december 31-ig nem készülhet el a pálya, és nem érkezhetnek meg Miskolcra a rajta közlekedő villamosok. Bírálta, hogy a Gazdasági Bizottság jóváhagyása nélkül jelent meg még ez év márciusában a tender, amelyet végül a városnak vissza kellett vonnia. Következménye viszont nem volt, legyen az személyi, avagy tartalmi. Az ellenzéki képviselő azt is szóvá tette, hogy a nagyberuházás költségvetésében 224 millió forint szerepel az egész projekt kezdetétől a megvalósulásáig szükséges kommunikációs feladatok megoldására. Akkor talán többet tudnának a városlakók és a hozzászólása elején említett kommunikációs zavarok is elkerülhetőek lennének. Szomorú, hogy a város, a projektirányító bizottság még csak ki sem írták az ehhez szükséges pályázatot.
 
Juga György szerint – de mint azt megemlítette, a Gazdasági Bizottság szocialista képviselői szerint is – a kapkodás lett úrrá a döntéshozókon. A kockázat minden egyes nap nő! Szerződések hiányában előfordulhat, hogy az EU visszavonja a beruházást támogató összeget. A képviselő kérdéssel zárta hozzászólását: hagyja-e tovább a polgármester, a közgyűlés a jelenleg regnáló villamosprojekt-irányítókat a helyükön?
 
Dr. Varga Zoltán (MSZP), a Gazdasági Bizottság elnöke a képviselők előtt arról szólt, hogy a szakmaiság megőrzése érdekében nem tartja szerencsésnek, hogy a teljes közgyűlés részt venne a majdani végleges beruházást kivitelező kiválasztásában, a szerelvények szállítójának elbírálásában.

Dr. Simon Gábor (MSZP) frakcióvezető felhívta a képviselők figyelmét, hogy április elsején lényeges változások léptek életbe a közbeszerzési törvényben, és nem csak egy-két paragrafus, hanem lényeges törvényi előírások módosultak. A késlekedés egyik oka éppen ez, hiszen az egész infrastruktúrára, tehát a villamospályára vonatkozó tendert az új törvényi előírásoknak megfelelően kellett átdolgozni.

Az, hogy eredménytelen volt a tender, ezzel pedig tovább csúszik a beruházás kezdete, ezzel együtt a befejezése, annak két másik oka is van: a befejezési határidő rövidsége és a fizetési határidő. Például a kocsiszekrényeket szállítók nagyon rövidnek találták a határidőt. Mint ahogy azt Simon Gábor megemlítette, a 3 pályázó tartalmi és formai hibákat vétett és a közöttük lévő árkülönbözet mindössze 1 milliárd forint volt. Csak mellékesen jegyezte meg, hogy a debreceni hasonló fejlesztés tendere harmadszorra is eredménytelen volt.

Juga György a vitában továbbra is azt forszírozta, hogy mire van még ahhoz szükség, hogy kiderüljön: a miskolci villamosprojekt szakmai vezetése nem megfelelő.

A Gazdasági Bizottság elnöke, Varga Zoltán ügyrendi javaslattal élt. A polgármester rendeljen el zárt ülést annak érdekében, hogy tájékoztathassa a képviselőket a tender eredménytelenségének okairól. A képvislők elfogadták a javaslatot. Káli Sándor polgármester elrendelte a zárt ülést.
 
Zárt ülés

A  logika is azt diktálta, hogy a villamosprojekt ügyében elrendelt zárt tárgyalás után is a már előre zárttá minősített napirendekkel folytassa a testület munkáját. A fellebbezések elbírálása egyedi szociális ügyekben című napirend és egy pályázat zártkörű megtárgyalását követően döntöttek a Miskolci Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnoki beosztásának betöltéséről. A voksolást követően kiderült: a miskolci tűzoltóparancsnok Alföldi Attila - aki elődjének nyugdíjba vonulását követően, ez év júliusától megbízott parancsnokként vezette az egységet - lett immáron a kinevezett parancsnok. A zárt ülést követően Káli Sándor ebédszünetet rendelt el. Az már most biztos, hogy a nyár utáni első miskolci közgyűlés a késő esti órákban fejeződik majd be. 

Ebédszünet  

A költségvetés időarányos teljesítése, korrekciója
Bármennyire is hihetetlen de az ebédszünet után kezdődött az első napirend megvitatása a szeptemberi Miskolc Városi Közgyűlésen. Ez pedig nem más, mint az önkormányzat 2009. évi költségvetési előirányzatainak I. félévi módosítása. Tájékoztató az önkormányzat 2009. évi költségvetésének I. félévi korrekciójára. Káli Sándor szóbeli kiegészítőjében kiemelte, hogy a város ez évi költségvetése 47 milliárd forint, az előző év maradványának „úgynevezett” ráépülésével pedig 57,9 milliárd. A fejlesztésekre kibocsátott kötvényekből 2,7 milliárd forint folyt be. A bevételek első hat hónapra vonatkozó időarányos teljesítése 47,1 százalék. A válság hatásai egyértelműen érzékelhetőek az illetékek és az iparűzési adó területén. Ennek például az a következménye, hogy pang az ingatlanpiac országszerte, így Miskolcon is.
 
A később az ellenzék által sokat szapult beruházási hitelfelvétel mértéke 305 millió forint volt. Itt nagy késlekedésekről kellett beszámolnia a polgármesternek, hiszen a beruházások pályázati pénzei szinte csak csordogáltak. Ennek tudható be, hogy augusztusig az előirányzott beruházásokra mindössze 26,1 százalékban tudott áldozni a város. Az már most látszik, hogy a szociális ellátásra, segélyekre az év hátralévő részében többletre van szükség. Erről a III. negyedévi költségvetési teljesülésnél dönt majd a testület. Év közben lépett be egy olyan önkormányzati feladat, ami megakadályozza a nehéz helyzetbe került hitel-visszafizetési nehézséggel küszködő ingatlantulajdonosok megsegítését. Tehát az ingatlant az önkormányzat megvásárolja és később, mint bérlő lakik benne a tulajdonos. Ehhez is plusz pénzre van szüksége az önkormányzatnak. Erre a célra 100 millió forintot állít be az előterjesztésben a város, de mint azt a polgármester megjegyezte: sajnos ezzel az összeggel nem oldható meg az egész városban a probléma.
 
A vitában innentől kezdve megkezdődött a számháború… Elsőként Lenártek András (Fidesz) nem kis vehemenciával fejtette ki aggályait, hogy az elmúlt 7 évben a város adósságállománya 3 milliárdról felduzzadt 30 milliárdra. Ez pedig a szocialista vezetésű város felelőtlen túlköltekezésének tudható be – hangsúlyozta a képviselő. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy adósságcsapdában van a város. Beszélt arról, hogy az elsődleges az lett volna, hogy termelőberuházások valósultak volna meg, látványberuházások helyett. De megemlítette a Selyemréti strand bezárt medencerészét is, ahol az elkerítésen kívül nem történt semmi.
kozgyules09-24_2.jpg
A vita aztán valóban vitává terebélyesedett, hiszen annak résztvevői a már említetteken kívül Szebeni Péter (MSZP), dr. Simon Gábor (MSZP), dr. Szinay Attila (Fidesz) percekig azon vitáztak, hogy a város adósságállományában benne vannak-e a Miskolc Holding hitelei is, avagy nem. Dr. Simon Gábor aztán később azzal a kéréssel fordult a polgármesteri hivatal pénzügyi főosztályvezető asszonyához, hogy a következő közgyűlésre minden képviselő kapjon egy kimutatást az adósságállomány összetételéről, a törlesztés mértékéről és módjáról. Ugyanezt a gondolatmenetet, tehát az adósságállomány mértékének gondolatát tovább görgetve a képviselők eljutottak addig, hogy a MISEK Kft., tehát a Miskolci Egészségügyi Központ 1 milliárd forintos hitele szerepel-e az összesítésben. Innen már nem is csodálkozik a tudósító, hogy pillanatok alatt szóba került a vitában az egészségügy országos finanszírozási nehézsége, amely természetesen érinti a MISEK gyógyító helyeit is. Dr. Hardonyi András úgy is, mint orvos válaszolt arra az ellenzéki kritikára, miszerint a felszólaló fideszesek úgy vélik, a miskolci egészségügyi intézmények képviselői mintha nagyon csendben lennének a hazai egészségügy finanszírozása ellen tiltakozók tengerében. A képviselő a MISEK menedzsmentjének védelmére kelt, de elmondta azt is, hogy gondolkodni kell az ellátási körzet szűkítésén, ami csökkentené az egészségügyi kft. ellehetetlenülését. Nem biztos, hogy a Semmelweis kórházban Balassagyarmattól Nyírbátorig mindenkit fogadnia kell a miskolci kórháznak.
 
Az idei első 6 hónap költségvetési előirányzatairól és korrekciójáról szóló vitazárójában Káli Sándor szomorúan mondta el, hogy számára ez az eszmecsere úgy tűnt az ellenzék szempontjából: „Minél rosszabb, annál jobb… Önök csak kontrajátékot tudnak játszani…” A polgármester elmondta azt is, hogy annyi minden hiányzik még a városból, sok-sok beruházásra, többek között valóban termelő beruházásra is szükség lenne. De a szakemberek sokszor kényszerpályán mozoghatnak. A pályázati lehetőségek szinte meghatározzák, hogy egy városban milyen beruházások valósulnak meg. Azzal, hogy most megvalósult az uszoda, amelyet hamarosan birtokba vehetnek a városlakók, minden bizonnyal nagyon sokan örülnek, de ez is úgy valósulhatott meg, hogy erre volt pályázati lehetőség. Végezetül kitért arra, hogy mindenféle ellenzéki felszólítás, felhívás nélkül azon lesz, hogy az egészségügy többlettámogatáshoz jusson, mert ez közös érdek.

Csökken a hődíj

Következő napirendi pontban a lakossági távhőszolgáltatási hődíj csökkentéséről szóló előterjesztést tárgyalta a közgyűlés. Mint arról már honlapunkon is beszámoltunk, a MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. kezdeményezésére a városvezetés októbertől 11,4 százalékkal csökkenteni kívánja a távhőszolgáltatás díját Miskolcon. Az előterjesztés szerint a vízmelegítés díja is mérséklődik, 9,6 százalékkal.

Korózs András, a MIHŐ Kft. ügyvezetője szóbeli kiegészítőjében elmondta: a díjcsökkentésre a társaság energiaköltségeinek csökkenése miatt van lehetőség, a MIHŐ a stabil, megbízható működést és gazdálkodást szem előtt tartva érvényesíti szolgáltatási díjaiban az energiaköltségeit. A kormánydöntés által lehetővé tett, szabadpiaci földgáz-kereskedelemnek köszönhetően új, előnyös szerződést tudtak kötni a tüzelőanyag beszerzésére, emellett az elmúlt években olyan fejlesztéseket hajtottak végre – például a biogáz felhasználása érdekében – amelyek ugyancsak hozzájárulnak a stabil díjcsökkentéshez. A lakossági hődíjak ilyen mértékű csökkentése éves viszonylatban mintegy 25 000–28 000 forint távfűtési költségcsökkentést eredményez egy átlagos, 55 négyzetméteres, energiatámogatásban nem részesülő távfűtött lakás esetében. Korózs András elmondta, hogy a Magyar Energia Hivatal jóváhagyta a hődíjcsökkentésre irányuló előterjesztésüket.

Fodor Zoltán MSZP-s képviselő hozzászólásában elmondta, hogy a városvezetés következetesen halad azon az úton, amelyet a lakosságra háruló energiaköltségek fokozatos csökkentése érdekében kitűzött, majd hangsúlyozta a megújuló, alternatív energiaforrások felhasználásának, az erre irányuló infrastruktúra kiépítésének a jelentőségét. Dr. Szinay Attila fideszes frakcióvezető annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az árcsökkentést hosszú távon is érvényesíteni lehessen, s a város saját kezébe vehesse az energiaellátást. Kérdezte, hogy áll a fűtőmű megvásárlásának az ügye.

Kobold Tamás FME képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy a díjcsökkentés valóban örömteli hír lehetne, ha nem állna szemben vele az elmúlt hét év során érvényesített, 300 százalékos emelés, s az alacsony reáljövedelem. Kobold Tamás több kérdést tett fel a MIHŐ gazdálkodására vonatkozóan is - például hogy a fűtőmű megvásárlásának költségei befolyásolják-e a majd a jövőben a hődíjat. Korózs András válaszában elmondta, hogy amikor 2004-ben átvette a MIHŐ vezetését, 2,8 milliárd volt a társaság hitelállománya, s több mint 400 milliós működési támogatást igényelt az önkormányzattól. Mára ez a hiteállomány 1,4 milliárdra csökkent, 2006 óta a MIHŐ nem igényel az önkormányzattól működési támogatást, s a kft. kinnlévőségét is sikerült 300 millió forinttal csökkenteni.

Korózs András arról is szólt: mikor a fűtőmű megvásárlásának ügyét tárgyalta a közgyűlés, minden képviselő pontos számításokat, kimutatásokat kapott kézhez ennek jövőbeni gazdasági hatásairól. Az ügyvezető elmondta, hogy a fűtőmű megvásárlása érdekében folyamatos tárgyalásban vannak a bankokkal, a válság miatt azonban jelentősen megváltozott - nehezedett - ezek hitelezési gyakorlata. Korózs András szerint a fűtőmű által termelt energiából ki lehet gazdálkodni a törlesztőrészleteket, ennek nem lesz hatása a lakossági díjakra. 

Bérleti díjak 

Ezt követően főutcai üzlethelyiségek bérletéről szóló rendeletmódosítást tárgyalt a testület, melynek alapján 20 százalékkal csökkennek az üzletek bérleti díjai, a bérleti letét pedig bankgaranciával kiválthatóvá válik.

Folytatódik a panelprogram

A panelprogram folytatásáról szóló előterjesztés vitája során valamennyi felszólaló szükségesnek ítélte ezeket a munkálatokat, a finanszírozás változásáról, az ügyintézésről, a kivitelezésről azonban megoszlottak a vélemények.

Fábián István (Fidesz) képviselő kifogásolta, hogy az új kiírás szerint az eddigi egyharmadról 25 százalékra csökken az igénybe vehető önkormányzati támogatás, az erre elkülönített városi keretösszeg pedig 500 millióra csökken. A képviselő kérte, hogy a közgyűlés fogadja a Fidesz módosító indítványát, mely szerint továbbra is egyharmad lenne az igénybe vehető, önkormányzati támogatás, az erre fordítható keretösszeg pedig egymilliárdra emelkedne. A képviselő azt is kifogásolta, hogy az új kiírás szerint a járulékos költségekhez már nem igényelhető támogatás, majd a kivitelezés szorosabb ellenőrzését, szigorítását, a megfelelő minőségű munka megkövetelését kérte. Fábián István szerint a költségek növekedése miatt egyre nehezebb eredményesen részt venni a lakóközösségeknek a felújítási programban.

Sebestyén László fideszes képviselő egy konkrét példán keresztül vázolta a bekerülés - egyebek mellett az áfarendszer változása miatti - emelkedő költségeit, a lassú ügyintézést, s dr. Szinay Attila frakcióvezetővel együtt hatékony fellépést, a rendszer esetleges újragondolását kérte, a problémák megoldása érdekében.

Dr. Tompa Sándor MSZP-s képviselő, panelbiztos reagálásában elmondta: az új kiírásban jelentősen emelkedett az igénybe vehető kormányzati támogatás összege, megfelelő pályázat esetén ez akár a beruházás 60 százalékát is elérheti, az 50 százalék azonban széles körben reális. Az ehhez igényelt 18-20 százalékos önkormányzati támogatást is figyelembe véve, a lakókra nem hárul több teher a beruházás 30-32 százalékánál. Dr. Tompa Sándor hangsúlyozta, hogy más önkormányzatokhoz képest Miskolc erején felül segíti a panelprogram felújításait, s örömét fejezte ki, hogy ennek jelentőségét valamennyi politikai erő elismeri. A képviselő arról is szólt, hogy egy kivételével valamennyi miskolci pályázat befogadásra került, az ügyintézés esetleges csúszása pedig annak köszönhető, hogy időközben másik minisztériumhoz került a program, de eljártak az ügyben, és ígéretet kaptak, hogy felgyorsulnak a szerződéskötések. Dr. Tompa Sándor szerint ugyanakkor bővültek a panelprogram lehetőségei, nőtt a támogatással elvégezhető munkálatok, beruházások száma, amelyek közé számos, biztonságot növelő elem is bekerült.

Káli Sándor polgármester hozzászólásában azt kérte, vegyék figyelembe az önkormányzat szűkös anyagi lehetőségeit, azt, hogy a panelprogram támogatásához hitelfelvétel szükséges.
 
A késő délutáni órákban vitatta meg a testület azt a pályázati lehetőséget, amely a helyi önkormányzatok létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos költségvetési hozzájárulás elnyerésére, annak is a 3. fordulójára vonatkozik. Miskolcon is rohamosan csökken a gyereklétszám. Ez a nem éppen kedvező tendencia azzal jár a megyeszékhelyen is, hogy a közoktatási intézményekben egyre kevesebb pedagógussal megoldhatóak az oktatási, nevelési feladatok. Ez azt jelenti, hogy összesen 198 pedagógus és egyéb kiszolgáló munkát végző alkalmazottól kell megválnia az intézményeknek, vagy áthelyezni városon belül. Tavasszal már 21 fő végkielégítésére, anyagi juttatására nyújtott be támogatási kérelmet a város. Ezúttal 53 személyről döntött a testület, a fennmaradó 124 fő pedig más intézményekbe kerülhet. Az előterjesztést a bizottságok támogatták és vita nélkül zárult a napirend.
 
Hasonlóképpen egyhangú volt a testület az elmúlt időszakban a városi önkormányzathoz fordult civil szervezetek ügyében. A bizottságok és vélhetőleg majd a képviselők is egyhangúlag elfogadják azokat a kérelmeket, melyek helyiségekhez juttatják a különböző szervezeteket.

A következő napirend egy centenáriumhoz kapcsolódott. 2009-ben zajlottak a városban a Szalay Lajos-centenáriumi rendezvények. Ezekre teszi majd fel a koronát, és jelenti az emlékév méltó lezárását a Miskolci Egyetemen egy emlékhely kialakítása. Szalay Lajos 1956 emlékére készült domborművének másolata eddig a Miskolci Galéria Petró-házának raktárában pihent, a közönségtől elzárva. A képviselők valószínű, hogy a végszavazásnál is olyan egységesen szavaznak majd, mint a bizottságokban, akkor az egyetemen kezdhet szinte új életet az egykori alkotás. Szalay Lajos 1956-ban betöltött szerepének megfelelően méltó helyre kerül az alkotás, amely ezen túl a forradalom emlékhelyévé válhat a térség legnagyobb felsőoktatási intézményében.

Egyszerűen csak térfigyelési centrumnak nevezhető az az épület, amely hamarosan kialakulhat a Papszer u. 2. szám alatt. Jelenleg itt önkormányzati bérlakások találhatóak. A képviselőknek kellett arról dönteni, hogy az ebben az épületben lakók cserelakást kaphassanak. Nyírő Pál (MSZP), Miskolc közbiztonsági tanácsnoka részletesen ismertette, hogy ebben az épületben mi is kapna helyet. A nevéből adódóan, az elsősorban a belvárosban és a történelmi Avason a már és a későbbiekben üzembe helyezett 25-30 térfigyelő kamera ellenőrző központja valósulna meg, de helyet kapna egy, az Avasra érkezőket fogadó és kiszolgálóhely is. Mint azt a tanácsnok hangsúlyozta, otthonra találhatnának az azonnali intézkedésre is indítható rendőrök, közterület-felügyelők. Dr. Simon Gábor (MSZP) frakcióvezető hozzászólásában jelezte, hogy a térfigyelő fogadóépülete már része az Integrált Városfejlesztési Stratégiának, amit követ majd a lefedéstől megszabadított Szinva partján megvalósuló kétszer két sávos út, a történelmi Avasi temető rendezése és körülkerítése.

Miután Fedor Vilmos (MSZP) alpolgármester az előző és a következő napirendi pont megtárgyalása során is összefogásra kérte a képviselőket, hiszen a város fejlesztéséről, élhetőbbé tételéről van szó, már éppen a belvárosi rehabilitáció érdekében beszéltek arról az előterjesztésről, mely a Füzes utcai lakások kisajátításáról szólt. A kétszer kétsávos út kialakítása érdekében van szükség a lakások lebontására. Ez 64 millió 600 ezer forintjába kerül a városnak.
kozgyules09-24_4.jpg
Már régen besötétedett, amikor a Diósgyőri Sportliget fejlesztéséhez kapcsolódó ingatlan értékesítéséről vitáztak a képviselők. Ezúttal ismét helyén való az, hogy vitáztak. Ennek oka pedig a diósgyőri sportkomplexum mellett található, jelenleg kihasználatlanul terület értékesítése, vagy bérbe adása. Ez utóbbit az ellenzék ajánlotta a képviselők figyelmébe, hiszen ésszerűbbnek látszana inkább bérbe adni és az így befolyó bérleti díjat az utánpótlássportra fordítani, mint azt eladni. Dr. Szinay Attila (Fidesz) frakcióvezető kardoskodott e mellett. Varga László (MSZP) hangsúlyozta, hogy az eladásból származó pénzt most a DVTK-stadion fejlesztésére lehetne fordítani, ami lehetővé tenné, hogy sokkal jobb anyagi kondíciók mellett valósulhatna meg a 3500 szurkolót befogadó fedett nyugati lelátó.
 
Fotók:m.png


   


Az értékeléshez be kell jelentekeznie.

Hozzászólások

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be vagy regisztrálj.

Legyél te az első hozzászóló.

Miskolc TV mai műsora

2024-03-28 (Csütörtök)
Nincs műsorkiírás erre a napra... nézzen vissza később!