MiNap Online

Témák az EP előtt a héten

2009-09-14 09:51

Az Európa Parlament 2009 szeptemberi plenáris ülésére a következő témákat tervezi: szavazás az Európai Bizottság elnökéről és a biztosjelöltekről, Tejárak: 2010 februárjáig hosszabbítanák meg a támogatást, Pittsburghi G20-tanácskozás: vita a pénzügyi intézményekről, SWIFT: az adatok átadásának meg kell felelnie az európai szabályoknak, Vita a litván gyermekvédelmi törvényről, A vízummentesség megadása veszélyeztetheti a balkáni stabilitást?, Energiabiztonság: vita a Nabuccóról.

A képviselők szerdán, plenáris beszéde meghallgatását követően szavaznak arról, támogatják-e José Manuel Barroso európai bizottsági elnök újraválasztását a következő ötéves ciklusra.
A plenáris ülés előtti héten Barroso minden EP-frakciónak bemutatta programját. Bár Barrosót hivatalosan már júliusban jelölték, a parlament – terveinek egyértelműsítéséig – elhalasztotta a voksolást.
Az EP hétfőn szavaz Algirdas ©emeta (pénzügy, költségvetés), Karel De Gucht (fejlesztés és humanitárius segély) és Pawel Samecki (regionális politika) biztosjelöltek támogatásáról. A jelöltek szeptember első hetében ismertették meg elképzeléseiket az EP szakbizottságaival.
Jerzy Buzek, az Európai Parlament júliusban megválasztott elnöke hivatali idejének politikai prioritásairól szól a plenáris ülésen. A korábbi lengyel kormányfő az első olyan EP-elnök, aki a 2004-ben csatlakozott országok valamelyikéből származik. Buzek az európai néppárti képviselőcsoport tagja.
A képviselők szavaznak a Bizottság tervezetéről, amely értelmében 2010 februárjáig járna támogatás a vajra és tejporra. Az EP mezőgazdasági bizottsága a vajraktározással kapcsolatos intézkedéseket kiterjesztené a sajtokra is.
A tejáraknak a gazdasági válsággal összefüggő esése aggodalmat kelt egész Európában. Az EU intézményei jelenleg azt a megoldást keresik, amellyel segíteni lehetne a termelőknek anélkül, hogy akadályoznák az európai mezőgazdaság hosszú távú átalakítását.
A képviselők a Bizottság képviselőjével folytatott vitát követően állásfoglalásban tesznek javaslatot a további lehetséges beavatkozásra.
A bankárfizetések és -bónuszok, a pénzpiaci felügyelet, a bankméret korlátozása - valószínűleg ezek a kérdések is szóba kerülnek a szerdai európai parlamenti vitában, amelyben felszólal a svéd EU-elnökség és az Európai Bizottság képviselője is.

Az Európai Tanács szeptember 17-én tart rendkívüli ülést arról, milyen álláspontot képviseljen az EU a G20-megbeszélésen. Az Európai Bizottság és a svéd elnökség szerdán mutatja be válságkezelő terveit az EP-képviselőknek.

A pittsburghi tanácskozás szeptember 24-25-én lesz. A húsz fejlett, illetve fejlődő ország (például Kína, India, Brazília) vezetői vitáznak többek között a kompenzációs csomagokról, a pénzügyi intézmények által fizetett bónuszokról, és a pénzügyi piacok szigorúbb felügyeletéről és szabályozásáról. Szóba kerül az IMF finanszírozása és irányítása, a munkahelyteremtés, az energiahatékonyság, a dohai tárgyalások és az alacsony jövedelmű országok támogatása is.
Az EP egy áprilisban elfogadott állásfoglalásban a bankároknak fizetendő bónuszoknak az általuk hosszú távon nyújtott teljesítményhez kötését javasolta. A képviselők javaslatai szóba kerültek a G20 pénzügyminiszterek múlt heti londoni ülésén is.
Az EP állampolgári jogi szakbizottsága aggódik az EU és az USA között a SWIFT-hálózaton keresztül történő adatcseréről kötendő átmeneti egyezmény miatt. A képviselők nem értenek egyet a jogalap megválasztásával, és szeretnének részt venni az egyezmény megszövegezésében.
Az egyesek által diszkriminatívnak tartott, a litván parlament által nemrégiben elfogadott gyermekvédelmitörvény-módosítás kapcsán vitázik az EP szerdán. A jogszabály megtiltja gyerekek által elérhető helyeken a „homoszexuális kapcsolatok mellett agitáló tájékoztatást”, amely „káros hatással lehet a kiskorúak fejlődésére”.
Több frakció (szocialista-demokrata, liberális, zöldpárti, egyesült baloldali) képviselői kezdeményeztek EP-vitát a litván gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban. A képviselők szükség esetén szankciókkal biztosítanák, hogy a jogszabály összhangban legyen az európai emberi jogi követelményekkel.
Az EP külügyi bizottsága szerint veszélyeztetheti a régió stabilitását az Európai Bizottság terve, amely szerint EU-vízummentességet kapna Szerbia, Montenegró és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Albánia és Bosznia-Hercegovina viszont nem. A képviselők szerint így a kettős állampolgár boszniai szerbek, illetve horvátok szabadon utazhatnának az EU-ba, de a többi boszniainak erre nem lenne lehetősége.
Az Európai Bizottság júliusi javaslata szerint Szerbia, Montenegró és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság polgárai - biometrikus útlevél birtokában - szabadon utazhatnak a schengeni zónába 2010. január 1-től.
A Bizottság a bosznia-hercegovinai és az albániai helyzetet 2010 közepén vizsgálja meg újra. A két országnak a vízummentességhez javítania kell a határőrizet, valamint a szervezett bűnözés elleni harc területén, és be kell vezetnie a biometrikus adatokat tartalmazó útleveleket.
Az EU által az orosz Déli Áramlattal szemben támogatott Nabucco-gázvezetékkel kapcsolatban kérdezik a képviselők a Bizottság és a Tanács képviselőit csütörtökön. A vitában minden bizonnyal szóba kerül Törökország szerepe is.
A vitában szó eshet arról, milyen lépéseket lehet tenni a Nabucco támogatása érdekében. A gázvezeték megépítése, és így a közép-ázsiai kitermelés és a kontinens összekötése csökkenthetné Európának az orosz gázszállításoktól való függését.
A képviselők várhatóan arról is kérdezik a Bizottságot és a Tanácsot, mik a terveik a gázvezetékek szempontjából stratégiai fontosságú Törökországgal kapcsolatban.
Egyéb témák:
• Regionális politika: új terv a balti-tengeri térség fejlesztésére
• EP-delegációk összetétele: szavazás Strasbourgban
• Erdőtüzek: összehangoltabb cselekvést
• Vita az európai autóiparról és az Opel-ügyről
• Vita a bevándorlási politikáról és a Frontexről

Freepress.hu