MiNap Online

Jubileumot ünnepel a színház és a város

2007-08-31 11:26

Miskolc egyik legjelentősebb kulturális évfordulóját ünnepli a város 2007. szeptember 3-án. Ekkor lesz 150 éve, hogy Latabár Endre társulatával felavatta az újjáépített miskolci kőszínházat. A magyar nyelvű színjátszás megteremtésében, ápolásában úttörő szerepet játszó intézmény jubileuma összekapcsolódik a Miskolchoz igen sok szállal kötődő, színészdinasztia-alapító Latabár Endrére történő emlékezéssel is.

Fedor Vilmos alpolgármester elmondása szerint mindig „szívügyének” tartotta hogy a város és az ország közvéleménye méltó helyen kezelje, tartsa számon: Miskolcon jött létre az akkori Magyarország második kőszínháza, ahol magyar nyelven folytak az előadások. Mindez pedig elválaszthatatlanul összefonódott a Latabárokkal - főként Latabár Endrével, aki az avasi református temetőben alussza örök álmát. A város az évforduló alkalmából Latabár-emlékévvé nyilvánította 2007-et, felújították a Latabár-kriptát, és szeptember 3-án Latabár Endre szobrot avatnak a színház előtt.
A kulturális alpolgármester néhol kalandregénybe, néhol anekdotákba illő fejezeteket említett a miskolci színház, a helyi színjátszás történetéből - minderről könyv is megjelenik a jubileumra, Dobrossy István megyei levéltár-igazgató összeállításában.
Miskolc első kőszínházát 1823. augusztus 24-én nyitották meg. Ez mindössze 20 évig működött, 1843. július 19-én leégett, mindössze az épület felmenő falai maradtak meg. A város szinte rögtön elhatározta az újjáépítést, a tervek elkészítésére a Miskolcon élő Giuseppe Cassano kapott megbízást. Ez nem bizonyult a legszerencsésebb választásnak, a szóban forgó építész sikkasztás gyanújába keveredett, majd megszökött. Az 1847-ben megkezdett építkezés így tíz évig húzódott, az épület végül 1857-re készült el, ekkor várták Miskolcra Ferenc Józsefet. Bár a király látogatása elmaradt, a teátrumot a terveknek megfelelően megnyitották. A megújult színházat 1857. szeptember 3-án avatta fel Latabár Endre társulata,  Vörösmarty Mihály Marót bán című darabjával. A megnyitási „szavalatot” Jókai Mór írta, Marót bán hitvesét Jókainé Laborfalvy Róza játszotta.
Fedor Vilmos és Dobrossy István Latabár Endre életútját is felelevenítették, aki nem volt született miskolci, mégis meghatározó részévé vált a város kultúrtörténetének. Az „első" Latabár Kiskunhalason született 1811-ben. A debreceni jogakadémián tanult, majd tanulmányait abbahagyva, 1831-ben Kilényi Dávid társulatában lépett színpadra. Kassán, Kolozsváron, Pécsett és néhány kisebb városban is szerepelt. Nem csupán prózában, hanem operák tenor szerepeiben is sikert aratott, de túlerőltette a hangját, ezért 1838 után korrepetitorként, karmesterként és operarendezőként működött. 1842-ben, miután sikertelenül pályázott a Nemzeti Színházhoz, önálló társulatot alapított. Jelentős érdemeket szerzett az 1849 utáni vidéki színészet újjászervezésében. 1854-ben társulatával felavatta a szabadkai, 1857-ben az újjáépített miskolci színházat, ahol kisebb megszakításokkal 1861-ig játszott és igazgatott. 1861-től Győrben és Szegeden, 1863-ban Miskolcon, 1865-től Kassán, 1869-ben és 1872-ben ismét Miskolcon volt igazgató. Együttese prózai művek mellett operát, az 1860-as évektől kezdve pedig operettet is játszott. Idősebb korában már csak néhány kedélyes apaszerepben lépett színpadra. Az 1870-ben, az első országos színészkongreszuson létrehozott „színészkebelzet” igazgatósági tagja lett. Fellépései és igazgatói munkája mellett, 1837-től német, francia, olasz nyelvből mintegy 50 színpadi művet - zömmel francia operetteket - fordított le magyarra.
Az évforduló alkalmából vetődött fel az avasi református temetőben található, elhanyagolt állapotú Latabár-kripta felújításának gondolata. Ebből az alkalomból jótékonysági koncertet szerveztek, melyen Bátor Tamás operaénekes, a Miskolci Operafesztivál Kht. ügyvezető igazgatója lépett fel. Cseh László, a terület önkormányzati képviselője 300 ezer forintot ajánlott fel képviselői alapjából a kripta rendbetételére. Mint fogalmazott: nagyra becsüli a színész-dinasztiát, s véleménye szerint régi adósságát törleszti most a város, hogy az évfordulóra méltó körülményeket teremt a család temetkezési helyén és környékén. Cseh László a felújítás kapcsán megemlítette a történelmi Avas küszöbön álló rekonstrukcióját is, melynek reményei szerint része - kiindulópontja - a kriptafelújítás, hiszen a temető az egyik olyan kapcsolódási pont, ahol az Avas érintkezik a belvárossal.
Halasi Imre, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója arról tájékoztatott, hogy idei évadjuk a „folyamatos ünneplés” jegyében zajlik, számtalan színházi programmal megemlékeznek a jubileumról, műsoraikra már valamennyi bérlet elkelt.
 

A 150 éves évforduló alkalmából szeptember 3-án a miskolci önkormányzat Latabár-emléknapot szervez.

Program:

11 órakor ünnepi évadnyitó társulati ülés a Miskolci Nemzeti Színház irodaháza előtt a Déryné parkban - ünnepi beszédet mond Gyarmati Béla újságíró, ny. színházigazgató.

11.30 órakor a Miskolci Nemzeti Színház épületének 150. évfordulójára megjelenő, „Legendák, anekdoták, emlékek a miskolci színjátszás történetéből” könyv bemutatója, ugyanezen a helyszínen

12.30 órakor Varga Éva miskolci szobrászművész Latabár Endréről készített mellszobrának avatása a parkban

13.30 órakor koszorúzás a felújított Latabár-kriptánál az avasi református temetőben