MiNap Online

EU: alacsony részvétel, jobbközép előretörés

2009-06-08 12:56

Minden eddiginél alacsonyabb volt uniós szinten a részvételi arány a mostani európai parlamenti (EP-) választásokon. Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban volt a legalacsonyabb a szavazási kedv - derül ki az EP honlapján közzétett adatokból. A június 4. és 7. között tartott EP-választáson a részvételi arány 43,09 százalékos volt.

Öt évvel ezelőtt, az akkor huszonöt országot tömörítő Európai Unióban 45,47 százalék volt ez az arány. Hans-Gert Pöttering német kereszténydemokrata politikus, az Európai Parlament eddigi elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy "nagyon gyenge volt a részvétel". Úgy véli, hogy a politikai pártoknak és a médiának meg kell találnia azokat az eszközöket, amelyek révén jobban eljuttathatják a választópolgárokhoz az Európai Parlament üzenetét. Szlovákiában a szavazópolgárok 80,36 százaléka döntött úgy, hogy nem megy el szavazni. Mindazonáltal a választási részvétel a maga 19,64 százalékával, még így is magasabb volt, mint az öt évvel ezelőtti 16,97 százalék. Ugyancsak erős érdektelenség jellemezte az EP-választást Litvániában (a szavazópolgárok 79,19 százaléka tüntetett távollétével), Szlovéniában (77,63 százalék), Csehországban (75 százalék), Romániában (72,79 százalék) és Lengyelországban (71,6 százalék).
Nem dicsekedhet a soros EU-elnökséget július 1-jén átvevő Svédország sem, a skandináv országban a szavazásra jogosultak 65 százaléka maradt otthon. Az EU-átlagnál alacsonyabb volt a részvétel Magyarországon (nem szavazott 63,72 százalék), Portugáliában (63,52 százalék), Hollandiában (63,5 százalék), Bulgáriában (62,5 százalék), Franciaországban (59,95 százalék), Finnországban (59,7 százalék), Németországban (57,8 százalék), Ausztriában (57,6 százalék) és Észtországban (56,8 százalék).

Fölényes jobboldali győzelem

Az előzetes várakozásoknál is nagyobb fölénnyel nyerte meg a 2009-es EP-választásokat a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt, amely az utolsó adatok szerint 267 mandátumot szerzett a 736 tagú parlamentben, ami az összes képviselői hely 36,3 százalékának felel meg. A páneurópai választások nagy vesztesei az európai szocialisták, amelyek az eddigi 217-tel szemben a vasárnap éjfél utáni adatok szerint mindössze 159 mandátummal rendelkeznek majd a július 15-én megalakuló új Európai Parlamentben. A szocialisták részaránya ezzel 27-28 százalékról 21-22 százalékra csökken, miközben az Európai Néppárt – amely eddig 288 hellyel rendelkezett a 785-tagú képviselőtestületben – még úgyis meg tudja őrizni befolyását (az összes mandátum 36 százalékát), hogy a brit konzervatívok, a cseh kormánypárt, az ODS és a lengyel Jog és Igazság Párt színeiben bejutott képviselők külön frakciót alkotnak majd.
A harmadik helyen 81 mandátummal a liberálisok (ALDE) végeztek, ami nagyjából megfelel az eddigi számarányuknak. Javítottak pozíciójukon az európai zöldek (54 hely), míg az egyik legnagyobb kérdés az lesz, hogy merre veszi az irányt az a 88 képviselő (az összes képviselői hely 12 százaléka), akiket egyelőre vagy egyik létező pártcsoportba sem lehet besorolni, vagy még csak ezután, az eredmények fényében döntenek majd hovatartozásukról. A közel 90 fő között vannak a nagyon előretörő brit és a cseh konzervatívok, de az euroszkeptikusok és a szélsőjobboldalinak, idegengyűlölőnek tartott pártok is (köztük a magyar Jobbik 3, a Nagy-Románia Párt 2, a Szlovák Nemzeti Párt pedig egy képviselőt küldhet az EP-be), amelyek várhatóan nagyobb létszámban lesznek jelen a Parlamentben, mint az előző ciklusban.

Igaz, nem annyian, hogy érdemi hatást gyakoroljanak az Európai Parlament működésére, aminek megfigyelők szerint részben az az oka, hogy a szélsőjobboldali pártok nehezen találnak egymással közös nevezőt. A választási eredményekre adott első reakciójában ezt emelte ki Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament (távozó) elnöke is, aki szerint „a páneurópai pártok nagyon erős Európa-párti többséget értek el a szavazáson”. A német kereszténydemokrata úgy vélte, hogy a választási részvétel lehetett volna jobb is, és jobb koordinációt sürgetett a képviselők, a politikai pártok és a média között a jövőben a csökkenő trend megállítása érdekében. A 27 tagállamban összesen 161 millió 250 ezer választópolgár élt a 375 millióból szavazati jogával, ami 43,4 százalékos részvételnek felel meg. Ez ugyan nem sokkal marad el a 2004-es 45,54 százaléktól, de folytatódott az a trend, hogy 1979, az első voksolás óta választásról-választásra kevesebben mentek el szavazni.
Joseph Daul a Néppárt részéről szorgalmazta, hogy az EP szorosabban működjön együtt a nemzeti parlamentekkel a jövőben. Martin Schulz, a szocialisták vezéralakja pedig annak veszélyéről beszélt, hogy a folyamatosan csökkenő választási részvétel alááshatja az EP legitimitását. Ami a tagállamokat illeti, meglehetősen nagy volt a szóródás. A legalacsonyabb részvételt, alig több mint 15 százalékosat Litvániában regisztrálták, miközben Belgiumban és Luxemburgban – ahol kötelező a szavazás – a választók 91 százaléka járult az urnákhoz.