MiNap Online

Sok civil- és gazdálkodó szervezet tagjai csatlakoztak a Diósgyőrért Közhasznú Alapítvány egy korábbi felhívása alapján az immár évek óta visszatérő tavaszi takarítási akcióhoz. Szombaton a szokásoknak megfelelően a lillafüredi Palotaszálló és a Hámori tó környékén takarítottak a lelkes önkéntesek.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium április elején kiírja a „Zöld Forrás” pályázatot civil szervezetek környezet- és természetvédelmi programjainak támogatására, valamint a „Tiszta Magyarországért” pályázatot, amelynek segítségével önkormányzatok civil szervezetekkel együttműködve számolhatják fel a településeik illegális hulladéklerakóit – jelentette be Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter Tatabányán, a zöld civil szervezetek országos találkozóján. A két pályázatra összesen 236 millió forint áll rendelkezésre.

A folyók szennyezésének megelőzésére fogott össze Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna. A vízügyi vezetők Nyíregyházán írták alá az erről szóló nyilatkozatot. Kóthay László vízügyi államtitkár elmondta: a jövőben közös lépéseket tesznek a folyók hullámterében található illegális hulladéklerakók megszüntetésére, a vízminőség javítására és a természetes környezet megőrzésére.

Közel négy tonna szemetet gyűjtöttek össze annak a lelkes, zömében mezőkövesdi fiatalokból álló társaságnak a tagjai, akik takarítási akciót szerveztek a Mezőkövesd és Szentistván között lévő, volt Katonai-tó, illetve tavak környékének tisztítására, karbantartására március 21-én. A résztvevők a háztartási hulladékokon túl, egyebek mellett építési törmeléket, hűtőszekrényt, kábeleket, elhasználódott gumiabroncsokat szedtek össze.

Ünnepélyes keretek között felavatták a Környezet- védelem Nagyköveteit a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A kezdeményezést dr. Oláh Lajos, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára indította útjára, amelynek célja, hogy társadalmi megbecsülésnek örvendő közéleti személyiségek, zenészek, színészek környezettudatos vállalásokkal hozzájáruljanak a zöld Magyarország megteremtéséhez és példájukon keresztül követőkre találjanak a magyar lakosság körében.

A héten folyamatosan nyílnak meg a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) újabb kétéves akciótervének pályázatai. A 2009-2010-es években 613,59 milliárd forint európai uniós forrás jut környezetvédelmi projektekre. Az új akciótervben most hat különböző témakörben 31 pályázat nyílik meg folyamatosan a hét végéig – jelentette be Oláh Lajos, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára kedden a kormányszóvivői tájékoztatón. Újabb környezetvédelmi KEOP-pályázatok indultak el a múlt héten bejelentett energiahatékonysági és megújuló energiaforrások használatára vonatkozó pályázatokat követően. A most meghirdetett pályázatok között szerepel a települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése, a települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése, valamint a szennyezett területek kármentesítését támogató konstrukciók. Emellett pályázni lehet szennyvízelvezetésre és -tisztításra, a Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztésére, az ivóvízbázis védelemre – ezen belül az üzemelő sérülékeny vízbázisok diagnosztikai vizsgálatára és biztonságba helyezésére -, valamint környezetvédelmi célú informatikai fejlesztésekre is. „A zöld beruházások fékezik a nemzetközi válság hatásait és megteremtik a növekedés lehetőségét, élénkítik a gazdaságot és új munkahelyeket teremtenek, számos hazai vállalatnak és szakembernek adva munkát országszerte” – hangsúlyozta a környezetvédelmi államtitkár. Hazánk az első helyen áll az uniós környezetvédelmi projektekben az új tagállamok között. A kormány eddig 12 uniós környezetvédelmi nagyprojektről döntött, ezek döntő részét már kiküldte Brüsszelbe jóváhagyásra. A 12 nagyprojekt - 5 hulladékgazdálkodási, 5 szennyvízkezelési és 2 árvízi tározó építési program - összesen mintegy 155 milliárd forintnyi zöld beruházást generál. A KEOP pályázati felhívásaira eddig összesen 944 pályázat érkezett, melyből 382 részesült összesen 24 milliárd forint projekt-előkészítési támogatásban. A tavalyi év végéig több mint 154 milliárd forintot ítéltek meg a második – projekt megvalósítási - fordulóban, ez a teljes támogatási összeg 15 százaléka és 97 projektet jelent. A KEOP-ra eddig benyújtott összes pályázat csaknem 1000 milliárd forint összértékű környezetvédelmi beruházást jelent, amennyiben ezek a második fordulóban is támogatást nyernek, nagymértékben javítva az ország környezeti állapotát és új munkalehetőségeket teremtve.

A vízbiztonság fokozása a célja azoknak a pályázatoknak, amelyeket az önkormányzat és a Miskolci Vízmű Kft nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programjára. Az elnyert, csaknem 3 milliárd forintos támogatás a város vízbázis diagnosztika kiépítését valamint a korszerű ivóvíz-tisztítási technológia megvalósítását szolgálja.

Az MTA Elnöki Környezettudományi Bizottsága a Magyar Természetvédők Szövetségével és a Friedrich Ebert Alapítvánnyal közösen november 14-én 10 óra kezdettel a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában (Miskolc, Erzsébet tér 3.) regionális fórumot szervez a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács létrehozásának céljairól és a fenntartható fejlődés aktuális kérdéseiről. A fórum beszélgető partnerei: Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, a NFFT elnöke Szabó Imre, miniszter, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Németh Tamás, MTA főtitkára, az MTA Elnöki Környezettudományi Bizottsága elnöke Gyulai Iván, igazgató, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány. A fórumot Káli Sándor, Miskolc város polgármestere nyitja meg. A fórum levezető elnöke, Láng István, akadémikus, a NFFT társelnöke. Az Országgyűlés múlt év novemberében döntött arról, hogy létrehozza a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot, és úgy határozott, hogy a Tanács elnöke a Parlament mindenkori elnöke legyen. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács célkitűzése, hogy a jövő generációja számára fennmaradjon a méltó élet lehetősége, ezért azon munkálkodik, hogy bármely mai döntésben tükröződjék a jövő generációk, a fenntartható társadalom érdeke. A fenntarthatóság váljék a fejlődés hajtóerejévé! Céljai: – A magyar társadalomban uralkodó viszonyok újragondolása, az igazságosság, a kölcsönös nagylelkűség, a megértés, a békesség, és az együttműködés jegyében. Olyan erkölcstudatos értékrend kialakítása, amelyben a döntéshozók nem kerülhetik ki a jövő nemzedékek érdekeinek figyelembevételét. – A társadalom, a gazdaság, a természeti környezet harmóniájának és az erre épülő fejlődés kereteinek megteremtése. – Híd létesítése a politika a civil társadalom és a gazdaság szereplői között, országos és helyi szinten egyaránt. – A Tanács kezdeményezni fogja a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia megújítását és ezzel összefüggésben döntött arról, hogy jövő év őszére el fogja készíteni Magyarország Fenntarthatósági Jelentését.

A világon egyedülálló kéményt kapott a Borsodi Ércelőkészítő Művek épülete. Az acélszerkezetű régi kémény most egy hosszabb műanyag toldalékot kapott, hogy a füst sebességének és a kémény hosszának növelésével környezetkímélőbb legyen a kibocsátás. A beruházásra környezetvédelmi okokból és lakossági bejelentések miatt volt szükség. Az új rendszerrel el akarják kerülni, hogy a füstgáz talajmenti közelbe érhessen a környező településeken.Így 22 méterrel lett magasabb és 2,5 méterre csökkent az átmérője is. A 8 tonnás 100%-ban műanyagból készült szerkezet a régi acélvázra került. A gyár termeléséből ugyanis olyan gázok távoznak melyek ugyan nem ártalmasak az egészségre, de nagyon kellemetlen szagúak, ami zavarja a környezetében élő lakosságot. Erre egyetlen megoldás kínálkozott, megnövelni a távozó gázok sebességét és a kémény hosszát, hogy a kimenő füst biztonságos magasságban terüljön el.A gyár beruházásának tervezését, szakmai kivitelezését a Miskolci Egyetem Tüzeléstechnikai tanszéke is támogatta. Az új kürtő két részből áll, egy alsó tölcsérszerű részből és egy hosszabb felső részből, melyeket alpinisták rögzítettek a régi kéményhez. A héten így várhatóan már az új füstgáz rendszerrel tudnak majd tovább üzemelni.A kivitelező cég ugyan műanyag lakossági kéményekkel foglalkozik, de magára vállalta az egyedi feladatot is, hiszen a világon eddig csak a dorogi hulladékégetőn alkalmazták ezt a technológiát az élhetőbb környezet érdekében.Kerényi L.

Közép-Európa első, környezet- tudatos klímagyára épül az észak-magyarországi Perkupán - közölte ma Bántó Károly, az építtető Genex cégcsoport vezérigazgatója budapesti sajtótájékoztatón. A hárommilliárd forintos beruházás állami és európai uniós támogatással valósul meg.

Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter Környezeti Megtakarítási Díjakat adott át kedden délelőtt Budapesten, a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért éves konferenciáján azoknak a cégeknek, vállalatoknak, akik javulást értek el anyaggazdálkodásukban, csökkentették energia- és vízfelhasználásukat, kevesebb hulladékot termeltek, és ezzel kevésbé szennyezték a környezetet. „A nagyra törő célok megvalósítását kicsiben kell elkezdeni. A sok kicsi lépésnek többszörös haszna van: egyrészt hozzájárul a környezet védelméhez, másrészt a csökkenő erőforrás-felhasználásnak gazdasági előnyei vannak, harmadrészt, és hosszútávon talán ez a legfontosabb, hozzájárul a szemléletformáláshoz” – mondta el köszöntőjében Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, amikor átadta az amazonit kövekkel díszített fát ábrázoló Környezeti Megtakarítási Díjakat kedden délelőtt Budapesten, a KÖVET XIII. „Innováció a környezetvédelemben” című konferenciáján. A KÖVET Egyesület 2008-ban hetedik alkalommal hirdette meg a Környezeti Megtakarítás Versenyt, amelyre környezeti és gazdasági hasznot egyaránt hozó intézkedésekkel lehetett nevezni.A Környezeti Megtakarítás Díj – melyet 2003 óta oszt ki az egyesület – megalapításának célja annak a tévhitnek az eloszlatása, hogy a „több környezetvédelem több pénzbe kerül”. Ennek alátámasztására a KÖVET 2002 óta az Ablakon bedobott pénz című, évente megjelenő esettanulmány-kötetében összegyűjtött 294 olyan megvalósult intézkedést, amelyek egyszerre hoznak környezetvédelmi és gazdasági hasznot. A 294 környezetvédelmi intézkedéssel járó anyagi megtakarítás évente 18,75 milliárd forintot jelent a cégek számára. A vállalatok megspóroltak 730 GWh energiát, 18 ezer tonna kén-dioxid nem jutott ki a levegőbe, és 544 tonna lúg felhasználását váltották ki. Az intézkedések nagy része semmilyen beruházást nem igényelt, szervezéssel vagy a munkatársak környezettudatosabb viselkedésével érték el. Idén 16 cég indult a pályázaton, összesen 57 környezetvédelmi intézkedéssel. Szabó Imre díjat adott át a Kisvállalat kategória-győztesének, a G&G Növényvédelmi Kft.-nek, a „Legízletesebb alacsonyan csüngő gyümölcs”, azaz a 3 éven belül megtérülő intézkedések kategória-nyertesének, az Axellia Gyógyszervegyészeti Kft.-nek, illetve a „Legnagyobb magasan csüngő gyümölcs”, azaz a 3 éven túl megtérülő intézkedések kategória első helyezettjének az Audi Motor Hungária Kft.-nek és a Bühl Hungária Kft.-nek. Az Innovációs különdíjat idén a Holcim Hungária Zrt. kapta, a díjat a Magyar Villamos Művek Zrt. képviselője adta át a vállalatnak. A cég a 2007-ben üzembe állított filterpor visszaforgató berendezése segítségével a cementgyártás során keletkezett pormennyiséget majdnem teljes mértékben tudja újrahasznosítani, így éves szinten 50 ezer tonna portól mentesíti a környezetet és ezzel évi 40 millió forintot takarít meg. A Környezeti Megtakarítás Díj azon túl, hogy magas erkölcsi elismeréssel jár egyike azon hazai környezeti-vállalati elismeréseknek, amelyekkel a nyertesek továbbjuthatnak az Európai Bizottság „Európai Üzleti Díj a Környezetért” elnevezésű versenyére.

15 éves a Miskolci Öko Kör - ebből az alkalomból Miskolcon tartja őszi vándorgyűlését a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége. A tanácskozáson kiemelt szerepet kap majd az óvodai és iskolai környezettudatos nevelés kérdésköre. A Miskolci Öko-Kör egyesület 1993-ban alakult, eredetileg iskolai kezdeményezésként. Fő tevékenysége a környezeti nevelés és a szemléletformálás.