Miskolc anno
-
2011-07-30 09:32 A Hámori-tó – akkor és most…
A Garadna patak vizének felduzzasztását, Felsőhámornál egy tógát megépítését „a Diósgyőr-hámori vasmű” telepítése kívánta meg. (Fazola Henrik 1770-ben létesítette Ómassát, amelyet 1814-ben szintén a Garadna patak biztosította energiára épülő Újmassa váltotta fel.)
-
2011-07-30 08:22 Névadó – Fazola Frigyes
A lillafüredi Palotaszállót övező sétány viseli nevét, amely a Hámori tó északkeleti sarkánál az egri országúttól indul ki, s a Pávai Vajna Ferenc sétánynál, a tó délkeleti végénél tér vissza az országútba.
-
2011-07-23 10:52 Hétforduló – július 18–24.
503 éve, 1508. július 23-án keltezték egyik legrégibb ipartörténeti okmányunkat. II. Ulászló király ekkor írta alá a mészáros céh kiváltságlevelét (privilégiumát) Budán. Előírta, hogy minden mester ugyanannyi állatot vághat, aki saját kezűleg nem tud vágni, nem tarthat mészárszéket, a mesterek egymás közül céhmestert választhatnak, s a város templomában egy oltárt állíthatnak maguknak. (A pap kellő díjazás ellenében az oltárnál mondhat misét a céh tagjaiért.)
-
2011-07-23 09:01 A Weidlich-villa – akkor és most…
A Hámori-tó partján álló villa építtetője és annak tulajdonosa, Miskolc ismert kereskedője az 1862–1946 között élt Weidlich Pál volt.
-
2011-07-23 08:39 Névadó – Pávai Vajna Ferenc
A Hámori-tó déli oldalán gyalogos út viseli nevét. A sétány a Palotaszálló előtt az egri országútba torkollik. Az elnevezés az 1989/90-es utcanév-változtatások idején született.
-
2011-07-16 10:51 Hétforduló – július 11–17.
114 éve, 1897. július 10-én volt a „villamos-vasút” megnyitása. A megye, a város, a minisztérium és a részvényesek a városháza dísztermében ünnepeltek, miközben a Városház téren a kitérőben állt három motorkocsi. „A vonat először a Veres-templom felé indult – írja a Szabadság c. napilap – majd visszafelé a Sörház, a Nagy-Hunyad, a Széchenyi, a Király és a Vay úton haladva jutott el a pályaudvari indító állomásig.”
-
2011-07-16 09:34 A „négyeslámpa” – akkor és most…
Olvasónk vetette fel: ő még emlékszik a „négyeslámpa” helymeghatározásra – vajon hol volt ez? Íme, a válasz.
-
2011-07-16 08:21 Névadó – Erkel Ferenc
A magyar opera megteremtőjéről 1950-ig nem volt utca elnevezve Miskolcon. 1945–1950 között a szomszédos települések „beolvasztásával” létrejött Nagy-Miskolc, amelyben a korábban önálló települések a város kerületei lettek. Erkel Ferenc nevét Szirmán „őrizték”.
-
2011-07-09 10:50 Hétforduló – július 4–10.
105 éve, 1906. július 3-án nyílt meg a villamosvonal Diósgyőr és a Szent Anna-templom előtti miskolci végállomás között. Újdiósgyőr településként még nem létezett, a villamos áthaladt a diósgyőri gyártelepen, majd a városháza előtti téren állt meg az akkor még mezővárosi jogállású Diósgyőrben. A diósgyőriek ezt megelőzően gyalog vagy szekérrel jártak Miskolcra. 1873-tól pedig a vasgyár és a Tiszai pályaudvar között vasúti összeköttetés is működött.
-
2011-07-09 09:54 A rendelőintézet – akkor és most…
A megyei tanács 1952-ben hozott döntést arról, hogy az Erzsébet Kórház (1952-ben vette fel Semmelweis Ignác nevét) délnyugati sarkában, homlokzattal a Csabai kapura, rendelőintézetet építtet.
-
2011-07-09 08:28 Névadó – Kandó Kálmán
A Kiss tábornok és a Könyves Kálmán utcát észak-déli irányban összekötő utca (a LAEV-végállomással szemben). A névadás a XX. század közepén történt. A Tiszai pályaudvarral szemközti téren 1968-ban avatták fel egész alakos szobrát, amely Antal Károly alkotása. Ekkortól tehát utca és tér is őrzi a zseniális konstruktőr emlékét.
-
2011-07-02 10:49 Hétforduló – június 27–július 3.
162 éve, 1849. június 29–július 20. között volt Miskolc első orosz megszállása. A cári csapatokat Paszkevics-Erivánszkij generális vezette, s vele volt az orosz cár fia, Constantin herceg is. A város és a megye élére új vezetőket állítottak.
Miskolc TV mai műsora
Nincs műsorkiírás erre a napra... nézzen vissza később!